Mint a fekete szurok
Néha elképesztő dolgokat talál az ember a Wikipédián. Most éppen összefutottam a szurokcsepp-kísérlettel.
A viszkozitás az anyag folyékonyságának mértéke. (A köznyelv sűrűségnek mondja, pedig az egy másik fizikai tulajdonság.) A kevésbé viszkózus anyag könnyen és gyorsan folyik, a viszkózusabb nehezebben és lassabban. A viszkozitás változik a hőmérséklettől függően. Ennyi elég fizikaleckének.
A szurok (kátrány, avagy bitumen) szobahőmérsékleten szilárd anyag. Nem folyik, kalapáccsal össze lehet törni. Hogy mégis folyik, azt Thomas Parnell professzor szurokcsepp-kísérlete bizonyította be. A Brisbane-ben, a Queenslandi Egyetemen tanító professzor némi forró szurkot öntött egy alul zárt tölcsérbe, aztán hagyta kihűlni. Amikor a szurok lenyugodott, letörte a pecsétet a tölcsér nyakáról, a szurok pedig szabadon kifolyhatott a tölcsér alatt elhelyezett tálkába. Az egész készséget zárt üvegbura alá tették, nem bolygatja senki, a szurok háborítatlanul ömlik kifelé.
Most jön a csattanó. Parnell három évig hagyta pihenni a szurkot, mielőtt letörte a pecsétet, és ez 1930-ban volt. A szurok nyolcvan éve folyik a tölcsérből, és a számítások szerint a készlet még egy évszázadra elegendő. 2000. november 28-án hullott le a nyolcadik csepp.
Parnell tizennyolc évet élt még a pecsét letörése után, és ez idő alatt két csepp esett le, nyolc-nyolc éves időközökben. A harmadik csepp már hét évvel a második után leesett, a következő kettő megint nyolc-nyolc év múlva, aztán két cseppre kilenc-kilenc évet kellett várni, az utolsóra pedig tizenkettőt. Ez az évszakok hőmérséklet-ingadozásai miatt van, a szurok nincs különlegesen klimatizált helyen, egy üvegtárlóban van a fizikai tanszék előcsarnokában. Ma már webkamera figyeli, de még senki nem látott szurokcseppet leesni.
A kísérlet bekerült a Guinness-rekordok közé mint a világ leghosszabb ideje futó fizikai kísérlete, a türelmes fizikusok pedig a cseppek leesése alapján számították ki, hogy a szurok viszkozitása 230 milliárdszorosa a vízének. Parnell posztumusz megkapta az Ig Nobel-díjat, amit azok a tudósok kapnak, akik olyat tesznek, ami először megnevetteti az embereket, aztán elgondolkodtatja.