Memó

A homoksivatag nagy volt, forró és száraz. A nap vakítva tűzött alá, árnyékot semmi se vetett. A kopár sziken szikkadt töcskenyájak legelésztek. Néhány kókadt teve állt a homokon, a lábuknál néhány kókadt arab ült és hasztalan rázták üres kulacsukat. Az egyik odaszólt valamit a tevének arabul, a teve bólintott, szintén arabul. Aztán egyszerre mind rám néztek, és én megértettem: rám is ez vár, ha tizenötödikéig be nem fizetem a vízdíjat.

»»»»»»