Literature Markup Language

Lehet, hogy ezt én találtam föl az elmúlt hetekben, a Ninda számára. Úgy kezdődött, hogy először is volt egy sor makró, amikkel egységes megjelenést akarok adni a szöveg elemeinek. Mint mondám, eredetileg voltak azok a bizonyos idézetek. Ezeket egy quote makró csinálja, ott definiáltam a szövegben, bármikor megváltoztathatom vele az idézetek formázását – no de tud ez mást is. Maga a makróhivatkozás mint karaktersorozat lehet alanya egy regexpes keresésnek. Így született az első lista: rákeresünk az új rész címét definiáló makróra, a fejezetcím makrójára, majd az idézetmakróra, ezek listáját egyesítjük és szövegbeli offszet szerint rendezzük, majd oly módon tálaljuk, hogy a háromféle makró egy táblázat három oszlopába kerül, így remek áttekintést ad a szöveg szerkezetéről. Főleg az azonosítókkal fűszerezve.
  Az azonosító egy definiálatlan makróval készül, vagyis a szöveg rendes Vicky-renderelésénél nem történik vele semmi, nem jelenik meg, nincs hatással az eredményre. Csak az én kis feldolgozóprogramom használja, és itt kezdenek érdekes dolgok kijönni abból, ha a regényíró ért a programozáshoz is. („Ért” eufemizmus ahelyett, hogy a világ legpocsékabb programozója vagyok és a munka 95%-át a saját hülyeségem javítgatása teszi ki.)
  Az azonosítókat úgy választottam, hogy egy sorszám és egy-két szó, például x[ 19 fák], mert így van egy szavam, ami utal a tartalomra, és a számozással mindig tudom, hogy a kiválasztott hely merre van ahhoz képest, ahol éppen vagyok.
  Most pedig készítettem még egy listát: ez a szereplők listája, mire a szöveget feldolgoztam vele, 129 említett szereplőnk van. Ez is két makróval van, az egyik változatlanul visszaadja az első paramétert, a másik még azt sem, vagyis semmilyen hatással nincsen a renderelésre. Vagyis abból, hogy k[ Sineszti| törzs emlékezete], magában a könyv szövegében csak a Sineszti név jelenik meg. Viszont a feldolgozóprogram kiemeli és beteszi ebbe a listába, ábécérendben, melléteszi, hogy „törzs emlékezete”, és hozzá a sómir azonosítóját, ahol ez a név először előfordul (jelen esetben „46 upeszek”). Így látom a listában, hogy mit kell tudni Sinesztiről és hol fordul elő először; lehet, hogy később jegyzéket készíttetek a nevek összes előfordulásáról.
  De ha ezt lehet, akkor más dolgokat is lehet. Rengeteg helyszínünk van, amiket szintén jegyzékbe lehet venni, célszerűen egy másikba, sőt egyes helyszínekről van egy koordinátaszerű információ, aminek segítségével majd egyfajta térképet lehet készíteni. Óriási mennyiségben vannak fogalmaink, amikről lehet egy további listát csinálni; mire az olvasó odáig jut a könyvben, észre fogja venni, ha össze találnék cserélni olyan fogalmakat, mint sáhaddif-szianerg és sáhaddif-haukihaóran, ami persze csak akkor fordulhat elő, ha hetekig nem kerül elém egyik se, de hát az írás sokkal lassúbb folyamat, mint az olvasás.
  
  Persze mindez nem olyan egyszerű, mint látszik. Alig kezdtem nevekkel foglalkozni, s máris be kellett vezetni egy csomó jelölést, ide föl is írom, hogy miket, mert elfelejtem. Tehát a neveket k[ név| leírás] formában vesszük föl a listába, és a leírás elejére kerülnek a jelek:
  < – meg kell fordítani családnév, keresztnév alakúra; további jelek ez után lehetnek;
  ^ – minden szót nagykezdőbetűzni kell;
  ! – csak az első szót kell („Ký néni”, nem pedig „Ký Néni”);
   – meg kell keresni a névjegyzékben a családnevet és kiegészíteni a bejegyzést, mert most már tudjuk a keresztnevét is.
  Nagy kezdőbetűket azért kell csinálni, mert van a szövegben egy csomó rész, ahol végig kisbetűkkel írunk, és ott is említve vannak emberek.
  Gondoltam egy jegyzetmakróra is, amivel a Word szintű programok megjegyzés funkcióját utánoznám: egy nem definiált makróba beírok egy akár hosszabb szöveget, akkor az eltűnik a renderelt könyvből (vagy lehet a Vicky megjegyzésjelét is használni), de a program kiemeli és egy további listában prezentálja. Például vannak idézeteim, amiknek még nincs meg a felhasználási helye. Sőt ezt lehet szelektálva is, mondjuk egy j betű után akármit írok makrónévnek, és az így kezdődő összes makrót külön-külön listákba teszi, mondjuk jidézet, jjegyzet, jtennivaló stb., és ezek idézet, jegyzet, tennivaló feliratú listákba kerülhetnek.

»»»»»»