„Legendás” „magyar” „filmek” „helyszínei”
Fantasztikus, hogy felületes műveltséggel és lezser munkával milyen remekül el lehet lébecolni. Lássuk csak.
1. Tüskevár község nincsen az azonos című könyvben és filmben. Ha a szerző elolvasta volna, mielőtt nekifog cikket írni, akkor tudná, hogy Tüskevár egy középkori „vár”, mostanra szinte teljesen eltűnt erődítmény a berek közepén. Egy bolthajtást még felfedeznek belőle (és Bütyök alatt be is szakad). A Veszprém megyei községről részletes adatokat közölni csak annyit jelent, hogy a szerzőt karakterszámra fizetik. Ezzel az erővel egy Denzel Washington-film kapcsán ismertetést írhatna az USA fővárosáról.
2. A falu, ahova Tutajos és Bütyök érkezik, a könyvben nem visel nevet, a filmen viszont elhangzik a neve és látható is az állomásépületen: Sármellék. Elég messze Tüskevár községtől, viszont csakugyan a Kis-Balaton mellett.
3. Ha a szerzőt karakterszámra fizetik, akkor viszont írjon karaktereket. A Csolnokról szóló részt az arról szóló Wikipédia-cikkből másolta. Ennyit a helyszínekre személyesen látogatásról.
4. Csodálatos hír, hogy Lacóék házában lakott Kisvacak is. Ezek a testvérek már csak ilyen együtt lakósak. Persze ha nem látta a filmet, akkor fogalma sincsen, hogy mi közük egymáshoz.
5. Milyen ház áll a filmen Lipi bácsi háza mögött, amelyről elhangzik a filmben, hogy egészen messze van mindentől, merthogy az öreg egy emberkerülő?
6. Klassz, hogy pont a kanyart sikerült lefotóznia „személyesen”. A hatos aknatorony helyén álló emléktábla érdekesebb lett volna, de arról nem tud. Talán ha „személyesen” jobban körülnézett volna. Higgyem el, hogy fél évig írta a cikket? Mert Tüskeváron, ahova el se kellett volna mennie, nyáron fotózta le a vegyesboltot, de Csolnokon télen „járt”.
7. A Hortobágyról szóló rész is úgy hangzik, mintha valahonnan másolta volna, különös tekintettel arra, hogy ezzel az erővel az egész Alföldről is írhatott volna. Nincs közelebbi hely, amit megkereshetett volna, ami közelebbről köthető Rózsa Sándorhoz? Akkor miért nem választ másik művet? Mert még a Kilenclyukú híd említésénél se tudjuk meg, hogy annak van-e köze Rózsa Sándorhoz.
8. A Pál utcai fiúkról szóló részt szintén a Wikipédiából másolta. Még arra sem ügyelt, hogy ezt a mondatot: „A Füvészkert Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egyik fő helyszíne.” – átírja arra, hogy a regénynek.
9. Egyébként A Pál utcai fiúk című filmről egyetlen kukkot sem ejt azon kívül, hogy mutat belőle egy kockát. Pedig állítólag legendás magyar filmek helyszínei, de A Pál utcai fiúk nem legendás, legfeljebb emlékezetes, és nem magyar, hanem amerikai koprodukcióban készült.
10. Köszönjük a felületes ismertetést az Abigél tartalmáról. Aki már olvasta, annak nem kell, aki nem, annak meg előre elárulja a fele meglepetést.
11. Az Árkod nevű falu lehetne éppen a pesti filmgyártól tíz méterre, akkor se ott forgattak volna, illetve ha mégis, akkor az legfeljebb véletlen. Mint a névegyezés is. Lásd Tüskevár.
12. Aki nem tudja, hogy Szabó Magda hova járt iskolába, az lapozza föl a Wikipédiát huszadszor is, akkor majd nem írja, hogy „állítólag”.
13. Torma Gedeon természetesen nem Dóczy Gedeonról kapta a nevét. Segítek. Ha a Matula igazgatóját Hajnalkának vagy Augusztának hívták volna, akkor a nácik fölperzselik az intézetet és mindenkit elhurcolnak.
14. A Légy jó mindhalálig is elsősorban könyv, nem film. Az ürügyén írt iskolai házi feladatnak megint semmi köze a történethez.
15. A fekete városnál már érződik, hogy fárad a szerző, több mint öt perce vajúdik ezen a cikken, szarik bele, hogy voltaképpen hol forgattak, már bánja, hogy belekezdett. Minden filmhez egy településnevet kellett volna írni, hozzá pár fotó a gugliból és kész. Lőcséről is megírja, hogy hol van, Besztercebányáról is. Mindkettőhöz egy fotó a főtérről, érdekli is őt, hogy végeredményben hol forgattak abban a két városban.
16. Tihanyról se tud semmit, kimásol egy ismertetőt, de hogy Bujtorék hol forgattak, arról halvány lilája sincsen.
17. Ehhez képest élmény, hogy tudja, hogy a filmbeli Eger a Pilisben van (igaz, ez elég közismert, némelyik Budapest-atlaszon is fel van tüntetve). De hogy a Pilisben hol, azt nem mondja meg. Segítek: Pilisborosjenő belterületétől északnyugatra. A Fő utcán ki tetszik menni a faluból és szinte nyílegyenesen haladni talán egy kilométert, ott lesz.
18. De ha filmek legendás helyszínei, akkor miért közöl lajstromot Eger látnivalóiról, ahol nem forgattak?
19. Érződik, hogy melyik filmről állt készen valamilyen ismertetés, amit bemásolhatott, és melyikről nem. Az Egri csillagokról nem volt. Vagy csak lusta volt megkeresni. Semmit se tudunk meg arról, hogy Ridegváry Bence forgatta 1913-ban vagy Szentirmay Rudolf 2015-ben.
20. Úti cél hosszú ú és két szó. Ezt csak azért, mert a címben van, egyébként nem korrigálok nekik ingyen.
Szóval nem mindegyik legendás, a Rózsa Sándoron speciel röhögnek a szegediek. Nem mind magyar, mert az egyik koprodukciós. Nem mind film, mert némelyik könyvként legendás máig is, még ha forgattak is belőle filmet. Szerintem az Abigél is. És nem mind helyszínei, mert némelyik filmnek egyáltalán nem foglalkozik a helyszíneivel. Nagyrészt kimásolt szövegrészek, ami miatt bukott meg már nálunk álamfő is.
Akkor minek írta meg a cikket?
Utóirat. A csolnoki fotókat innen vette át, biztos vagyok benne, hogy abszolúte személyesen. És innen másolta kritika nélkül azt a nem túl sikerült megjegyzést, hogy Lacóéknál lakott Kisvacak is.