Lássuk csak
Egy-két olvasói kérdés ösztönzésére elkezdtem számolni egy kicsit.
Először is kiszámítottam eddig elkészült regényeim terjedelmének átlagát, nem véve bele a Kissyt persze, hiszen akkor abszurd érték jönne ki. Azt kaptam, hogy a regényeim átlagos terjedelme harmincezer szó.
Vegyünk egy regényoldalra háromszáz szót, akkor száz oldalra jön ki egy átlagos regény. Vegyünk tíz oldalanként egy képet, plusz a címlapot, az tizenegy darab, és számoljunk egy képre csak kétezer forintot a grafikusnak (amatőrnek persze, profi szóba se jön). Ez huszonkétezer forint. Számoljunk huszonötezer forintot a nyomdai költségekre, és kerekítsük föl postaköltségek, miegyebek fejében ötvenezerre.
Ennyibe kerül, nagyon-nagyon szerényen számítva, hogy egy kisregényből könyv legyen. A Hankánál ezt nem léptük meg, nincsenek belívi rajzok, fontosabb volt, hogy Tünci minél előbb a kezébe vehesse – nyilván sejti az olvasó, mennyire tudom motiválni az illusztrátorokat ezekkel a kétezer forintokkal. Tanulnak, dolgoznak, élik az életüket, nem azzal vacakolnak, hogy nekem rajzoljanak. Tehát ötvenezer forint és beláthatatlan időtartam.
Mindezért cserébe kapok egy könyvet, aminek az előállítási ára úgy 1800 forint. A Hankánál rátettem kétszáz forintot, ennyit keresek példányonként, az olvasó viszont kénytelen lenne kétezer forintot kiköhögni egy vékonyka kisregényért, miközben nekem kétszáz forintjával kétszázötven példányt kellene eladnom, hogy a befektetett összeg visszajöjjön, és ha háromszáz példányt adok el, akkor már kerestem többévi munkával tízezer forintot.
Hát ezért nem számíthat az olvasó arra, hogy a könyveimet egyhamar a könyvesboltok polcain láthatja.
Ja, a Kissyt pedig nyilván soha. Lássuk csak. Most 960 ezer szó fölött járunk, de még jócskán tart a történet, vegyük mindazonáltal a végleges méretét egymillió szónak, azzal könnyű számolni. Egy-egy rész terjedelmét vegyük átlagosan negyvenezer szónak, és tegyünk ötöt egy kötetbe, 570 oldalas köteteket fogunk kapni. Mivel így 28 részre hoztuk ki a könyvet, hat kötetünk van. Illusztrációt ne számoljunk, nemcsak mert megfizethetetlen, hanem mert időtlen időkig tartana ennyi rajzot elkészíteni, csak huszonötezer forint előállítási költséget, hatszor, az százötvenezer forint. De az olvasó ezért már olyan könyvet kap, ami önköltségi áron 3150 forint, kötetenként. Ha az egész történetet ismerni akarja, az kábé húszezer forint. Egy ifjúsági regényért. Én pedig ha kétszáz forintot kérek magamnak, akkor 750 kötetet kell eladnom, vagyis a teljes sorozatot 125-ször – de jó eséllyel előbb adnám el az első kötetet 750 különböző vásárlónak.
Megjegyzés: ezek a számítások az Underground Kiadó árain alapulnak, ahol a Hanka megjelent. De ha máshol csináltatom, jelentős eltérések akkor sem lesznek a költségekben. Arra pedig nem vállalkozom, hogy elkezdjek kilincselni olyan kiadóknál, ahol nem én fizetek munkadíjat, hanem ők honoráriumot, majd egyszer, ha kegyeskedtek elfogadni, vagy egyáltalán belenézni, és mindenekelőtt írjam át, ne pedofilokat üldözzenek, hanem sorosbérenc migráncscsimogatókat, és a főhős nevét is változtassam meg, és egyáltalán hagyjam őket békén, ebben az ötéves tervben már adtak ki könyvet, menjek a francba. Ja, és persze rossz, unalmas, vacak fércmű, és nem lehet eladni.
Tudom magamtól is.