Így írnak az örmények 1.

  Így írnak az örmények. Egy fura írással, ami első ránézésre mintha csupa egyforma betűből állna. Második ránézésre már három-négyféle is megkülönböztethető. Pedig 38-an vannak, és ugyanúgy van kis- és nagybetű, mint a latin ábécében.
  Az örmény írás középkorúnak számít a világ írásrendszerei között: a minap múlt ezerhatszáz éves, Meszrop Mastoc örmény szerzetes és Szahak Parthev (más néven Örményországi Izsák) 405-ben vagy 406-ban készítette el, és rögtön neki is fogtak a Biblia örmény nyelvre fordításának. Az írás mintájául a görög ábécé szolgált, de a hasonlóság minimális, csak egy-két betű formája és néhány helyen a betűk sorrendje emlékeztet a görögre.
  Gyakorlatlan szem a betűk többségét annyira hasonlónak látja, hogy mindenképpen célszerű csoportokra osztani a betűket, hasonlóság szerint. A latin ábécéből fogok kiindulni, és aszerint tárgyalom az örmény betűket, hogy melyik latin betűre hasonlítanak. Mégpedig a kisbetűket véve alapul.

1. csoport: u-szerű betűk

  A latin u-val kicsiben is, nagyban is teljesen megegyezik az betű. A kis kockában narancssárgával az örmény nagy- és kisbetű látható, sárgával az IPA szerinti átírás, világoskékkel pedig a latin betűs nyelvekben szokásos átírás (az egyik a sok közül). Lilával a betű neve áll, mert (akárcsak a héberben és a görögben) az örmény betűknek neve van. A zöld szám a betű számértékét jelenti, mert (szintén akárcsak a héberben és a görögben) a számokat sokáig betűkkel írták. Ma már inkább az európai számjegyeket használják.
  
  Kisbetűsen dupla u vagy hanyatt esett m betűre hasonlít az örmény A nagybetű olyan U, aminek alul farkincája van. Nem felül, alul, erre figyelni kell!
  Így már le is tudunk írni egy örmény szót: ez.
  
  A következő betűnél rögtön látszik, miért fontos, hogy az farkincája lent legyen: mert ha fent van, az egy betű. A kisbetűs forma olyan u, aminek jobb száráról egy farkinca nyúlik fel. (Jobbra, de nincs olyan betű, aminek jobb száráról más irányba nyúlna farkinca.)
  Ezzel még nem tudok újabb szót, menjünk tovább.
  
  Az örmény éppen olyan, mint az csak a farkinca most a bal száron van (és ugyanúgy jobbra néz). A nagybetűs változat viszont jobban különbözik.
  Így már két szót is tudok: tányér, megingathatatlan. Tényleg eléggé összefolyik a szem előtt, de ha az örményeknek jó, nekünk is jó lesz.
  
  Ez nagyon hasonlít az előzőre, de a két szárat összekötjük. Ez az első olyan betű, aminek többféle kiejtése van, így itt mondom el, hogy az első a klasszikus örmény, más néven irodalmi örmény vagy grabar, amit a 18. századig használtak; a második a keleti nyelvjárás; a harmadik pedig a nyugati.
  Szavak: nyer, növekszik, légy.
  
  A betű nagyon hasonlít az -ra, de jobb szára lefelé nyúlik.
  Szavak: nagyapa, felhő.
  
  Az utolsó u-szerű betű egyúttal n-szerű is, teljesen olyan, mintha a magyar un szót írtuk volna le kicsit összevonva. Nagybetűs párja viszont a latin S ikertestvére.
  Szavak: fog (testrész), fogatlan, sivatag.

»»»»»»