Upload failed. Maybe wrong permissions?
A játékról érdemes részletesebben is beszélni. Annak idején rengeteg axonometrikus (vagy izometrikus) mászkálós játék készült Spectrumra, én ugyan csak emulátorból ismerem őket. A recept egyszerű: van egy szoba, amit az egyik sarka felől nézel, a falak tehát ferdék a képernyőn, és benne mindenféle tárgyak, amik között mászkálni lehet. Az ajtón kimenve újabb szoba következik, és így tovább.
A Head over Heels egy alapvető dologban különbözik. Nem egy figura mászkál, hanem kettő: két kutya, Head
és Heels 
. Head nagyot tud ugrani és a levegőben kormányozni tudja magát; Heels csak kicsit ugrik és zuhanás közben nem tud irányt változtatni, viszont gyorsabban szalad. Head be tud szerezni egy fegyvert 
és hozzá lőszert 
(fánkokat), amivel a túlbuzgó robotokat meg tudja bénítani. Heels viszont táskára 
tud szert tenni, amiben tárgyakat magával vihet. A két kutya külön indul, két szomszédos szobából, amik egymás mellett vannak, 
amint a jobb oldali képen látható. A sárga szobából indul Head, aki átmehet a kék szobába Heelshez, de középen fal választja ketté a szobát, így csak megnézni tudják egymást, találkozniuk nem lehet. Megérné pedig, mert ha Head rálép Heels fejére, összekapcsolódhatnak egy kombinált kutyává, aki kétszer olyan magas, és mindent tud, amit akár Head, akár Heels. De csak sokára találkozhatnak: az a hely, ahol útjuk először összekapcsolódik, Head útján a tizennegyedik, Heelsén a tizenkettedik szoba. Legalábbis a térkép alapján, amit szintén föltettem a Turkálóba, vigyázat, nagyon nagy fölbontású. Képernyőfotókkal készült, persze még a spectrumos változatról.
A játék szépsége, hogy egyszerre logikai és ügyességi. Rá kell jönni, hogyan juthatunk át egy-egy szobán, aztán meg kell oldani, hogy ezt a gyakorlatban is kivitelezzük. Nem könnyű. Rengetegféle tárgy van az útban, amik közös tulajdonsága, hogy hozzájuk érni végzetes. Egy részük mozog, mert robot, némelyik éppenséggel követ minket a szobában. Sokhelyütt nagyon magasan vannak az ajtók, és fifikás lépcsőkön kell odajutni, gyakran nekünk kell megépíteni a lépcsőt hozzá.
A mintegy háromszáz szoba nagyobb részét a két kutyának külön-külön kell bejárnia, egyes szakaszokon együtt dolgoznak. Vannak szobák, ahol együtt tevékenykednek ugyan, de nem egykutya állapotban, hanem szétválva.
S ha mindezt még megfejeljük a PC-s változat káprázatos grafikájával…
Head over Heels
Az imént eszembe jutott egy játék, amit nagyon szerettem C16-oson, s gondoltam, megnézem, nem lehet-e elérni valahol. Spectrumos változatom van ugyan, de az hibás.
El lehet érni – mi az hogy! A Retrospec gyönyörű PC-s verziót készített, freeware, letölthető, de föltettem a Turkálóba is, biztos, ami sicher.
A játékról érdemes részletesebben is beszélni. Annak idején rengeteg axonometrikus (vagy izometrikus) mászkálós játék készült Spectrumra, én ugyan csak emulátorból ismerem őket. A recept egyszerű: van egy szoba, amit az egyik sarka felől nézel, a falak tehát ferdék a képernyőn, és benne mindenféle tárgyak, amik között mászkálni lehet. Az ajtón kimenve újabb szoba következik, és így tovább.
A Head over Heels egy alapvető dologban különbözik. Nem egy figura mászkál, hanem kettő: két kutya, Head
és Heels 
. Head nagyot tud ugrani és a levegőben kormányozni tudja magát; Heels csak kicsit ugrik és zuhanás közben nem tud irányt változtatni, viszont gyorsabban szalad. Head be tud szerezni egy fegyvert 
és hozzá lőszert 
(fánkokat), amivel a túlbuzgó robotokat meg tudja bénítani. Heels viszont táskára 
tud szert tenni, amiben tárgyakat magával vihet. A két kutya külön indul, két szomszédos szobából, amik egymás mellett vannak, 
amint a jobb oldali képen látható. A sárga szobából indul Head, aki átmehet a kék szobába Heelshez, de középen fal választja ketté a szobát, így csak megnézni tudják egymást, találkozniuk nem lehet. Megérné pedig, mert ha Head rálép Heels fejére, összekapcsolódhatnak egy kombinált kutyává, aki kétszer olyan magas, és mindent tud, amit akár Head, akár Heels. De csak sokára találkozhatnak: az a hely, ahol útjuk először összekapcsolódik, Head útján a tizennegyedik, Heelsén a tizenkettedik szoba. Legalábbis a térkép alapján, amit szintén föltettem a Turkálóba, vigyázat, nagyon nagy fölbontású. Képernyőfotókkal készült, persze még a spectrumos változatról.
A játék szépsége, hogy egyszerre logikai és ügyességi. Rá kell jönni, hogyan juthatunk át egy-egy szobán, aztán meg kell oldani, hogy ezt a gyakorlatban is kivitelezzük. Nem könnyű. Rengetegféle tárgy van az útban, amik közös tulajdonsága, hogy hozzájuk érni végzetes. Egy részük mozog, mert robot, némelyik éppenséggel követ minket a szobában. Sokhelyütt nagyon magasan vannak az ajtók, és fifikás lépcsőkön kell odajutni, gyakran nekünk kell megépíteni a lépcsőt hozzá.
A mintegy háromszáz szoba nagyobb részét a két kutyának külön-külön kell bejárnia, egyes szakaszokon együtt dolgoznak. Vannak szobák, ahol együtt tevékenykednek ugyan, de nem egykutya állapotban, hanem szétválva.
S ha mindezt még megfejeljük a PC-s változat káprázatos grafikájával…