Hat könyv

Valamelyik nap egyszer csak rájöttem, hogy hát hiszen én most hat könyvet írok egyszerre. Gondoltam, mondok róluk pár szót.

Szóval négy szépirodalmi mű, abból három regény, és két ismeretterjesztő kötet.
  A Kissyről és a Nindáról már írtam sokat, a Kissy fönt van a neten, a Ninda tartalma hétpecsétes titok, de cikkek vannak róla. A Lauma tartalma is titok, de kevésbé, és arról is van már egy-két cikk. (Ezekhez klikk alul a címkék között a címükre.) A másik háromból hoztam pár részletet.

  Ha nagy leszek,
  politikus leszek.
  Apa politikus,
  nagyapa politikus,
  a bátyó politikus,
  a sógor politikus.
  Csak anya nem politikus,
  meg a nővérem se.
  Nincsen nekik fütyijük, hihihi.

[…]
  
  Amikor még kicsi voltam,
  szerettem volna
  egy saját repülőgépet,
  amivel elrepülhetek akárhová.
  Aztán apu megmagyarázta,
  hogy az nagyon sokba kerül,
  ezért már nem akarok
  saját repülőgépet.
  Vegyék csak meg az adófizetők.

[…]
  
  Hangoztattuk már sokat:
  nem illik észrevenni másokat.
  Emeltünk magunk köré rácsokat,
  kizárva prolikat, munkásokat,
  muszlimokat, katolikusokat,
  mindenféle jöttment korcsokat.
  Hiába lóbálják a kalapácsokat.
  El a közelünkből a mancsokat!

A lett és a magyar beszédhangok készlete nagyon hasonlít egymásra. A mássalhangzókban alig van eltérés, csak kisebb különbségek a kiejtésben, és persze egy részüket más betűkkel írják. A magánhangzók valamivel jobban eltérnek. A lett jellegzetessége a sok diftongus, azaz kettőshangzó, amikor két magánhangzó alkot egy szótagot.
  A modern lett ábécét 1908-ban tervezte Kārlis Mīlenbahs és Jānis Endzelīns; addig, illetve még valamivel tovább is a gót betűket használták, német mintára alkotott helyesírással, ahol a németben ismeretlen lett hangokat áthúzott betűkkel jelölték. Az utolsó ábécéreform 1946-ban volt, amikor három betűt töröltek. Ma 33 betű van az ábécében, valamint van két kétjegyű betű, amik nem számítanak az ábécé részének:

Aa Āā Bb Cc Čč Dd Ee Ēē Ff Gg Ģģ Hh Ii Īī Jj Kk Ķķ Ll Ļļ Mm Nn Ņņ Oo Pp Rr Ss Šš Tt Uu Ūū Vv Zz Žž
  DZdz DŽdž

Az 1946-ban törölt betűk: CHch Ōō Ŗŗ. Lettországon kívül kiadott művekben ma is használják őket.
  A Q, W, X és Y betűk nemcsak idegennek számítanak (akárcsak a magyarban), de lett szövegben még idegen szavakban sem fordulnak elő, mert átírják őket lett helyesírásra.

[…]

A harmadik ragozású családnevek (például Butkus) sajátossága, hogy nem változtatják az alakjukat a viselő neme szerint: Pēteris Butkus – Anna Butkus. Datívuszban azonban igen: Pēterim Butkum – Annai Butkui. Ez közszavakkal nem fordul elő, mert a harmadik ragozásban valaha létezett nőnemű főnevek végződést cseréltek és átmentek a negyedik ragozásba.

[…]

A 2., 5. és 6. főnévosztály (vagyis az e és i saját magánhangzós osztályok) egyes eseteiben nem csupán a végződést kell kicserélnünk, hanem a szótő utolsó (egy vagy két) mássalhangzóját is lágyítanunk kell, az alábbiak szerint:

Az, hogy az embereket foglyul ejtik a baromfiudvarban, részint magának a terrornak az egyik eleme, hiszen minden ember rosszul tűri, ha megfosztják mozgásszabadságától, részint viszont szükséges a terror huzamos ideig való fenntartásához, hiszen enélkül előbb-utóbb mindenki megszökne, és nem lenne kit terrorizálni.
  A foglyul ejtés azonban nem mindig abszolút, azaz nem mindig jelenti a totális megakadályozását annak, hogy az emberek elhagyják a baromfiudvar területét. Nagyon sok baromfiudvar határain az emberek szabadon vagy majdnem szabadon átjárhatnak, de kénytelenek visszatérni. Ilyenek például a munkahelyek, ahonnan az emberek természetesen hazamennek munka után, de munkakezdésre muszáj visszamenniük, akkor is, ha tudják, hogy terror várja őket. A munkahelyi zsarnoknak arra sincsen szüksége, hogy bármi módon akadályozza alkalmazottainak felmondását, ha azoknak nincsenek jó esélyeik arra, hogy máshol jobb (vagy bármilyen) állást kapjanak.

[…]

egyház A hagyományos értelmezést kiterjesztve egyháznak nevezek minden olyan intézményt, amely a következő szempontoknak megfelel: 1. hierarchikus struktúrát alkotó, a többi embertől elkülönített embercsoport, 2. amely valamely vallás tanait hirdeti, s egyúttal rákényszeríti a hatalmába vont embercsoportra. Ezáltal az egyház zsarnokként lép fel, de lehet támogatója is valamely, rajta kívül elhelyezkedő zsarnoknak.
  Könyvem szempontjából nem csupán az az egyház, ahol valamely természetfölötti erőkkel kapcsolatos tanokat hirdetnek, ahogy vallásnak sem kizárólag ilyen tant hívok. Egyházhoz hasonlóan működik, tehát könyvemben egyháznak számít az állami ideológiát (különösen a kommunizmust, a fasizmust és hasonlókat) az emberekre kényszerítő struktúra (párt), de egy cégvezetés is, ha azon dolgozik, hogy a cég élén álló zsarnok hatalmát totálissá tegye és akként megtartsa.

[…]

mütyürke Nagyszabású, költséges, értelmetlen vagy gonosz célt szolgáló beruházás. Célja az, hogy 1. létével demonstrálja a zsarnok mindenhatóságát és a vallás mindenekfölöttiségét, 2. az építkezés során (kisebb mértékben az üzemeltetéssel is) folyamatosan lehetőséget biztosítson a nép fegyelmezésére, állandó terrorban tartására, a renitensek kiszűrésére, 3. munkaerőt, pénzt, építőanyagot, gépi kapacitást vonjon el a hasznos céloktól, amiket a zsarnok károsnak tart, 4. kielégítően szolgálja a zsarnok paranoiáját és egyúttal privát hobbija is.

»»»»»»