Évtized

Aznap is forróság volt, én pedig jó két és fél órát aszalódtam a rázkódó mentőautóban. Fáradt voltam és megsültem, úgyhogy amikor a kocsi megállt a ház előtt, megkértem az embereket, hogy nyissák ki az ajtókat, hadd hűljön egy kicsit idebent. De igazából azért kértem, hogy Krisz odajöhessen és láthassuk egymást. Odajött a hátsó ajtóhoz és bekukucskált.
  Akkor láttuk egymást először. 17 óra 28 perc volt, tíz évvel ezelőtt.
  Mindenkinek elmondjuk, hogy én attól féltem, hogy ő azt mondja, csukják be az ajtót és vigyék vissza, ő pedig attól félt, hogy én azt mondom, csukják be az ajtót és vigyenek vissza.
  Egyikünk se mondta.

»»»»»»