Egy lelkes támogató

Kedvenc kutyakozmetikusunkat még csak nem is ismeri (állítása szerint, de miért hazudna?) az a kislány, aki valakitől hallott valamit, aki feltehetően csak hallotta valakitől, hogy másvalaki mit hallott valakitől, mindenesetre új szakmával ajándékozott meg. Kutyakereskedő vagyok. Vagyis nem. Kutyafuvaros! Azzal keresem degeszre magamat, hogy kutyákat szállítok horribilis árért. Mellesleg erre is vannak szakosodott cégek, amik be vannak jegyezve és a naponta végzett kutyaszállítás bevétele után adót fizetnek, de ha én csinálom, akkor ez bűn.
  Esküszöm, tényleg be kellene állni drogbárónak.

Az utolsó itt közölt sorom után törölte a hozzászólását. Kár volt, még sok szépet összelocsoghatott volna rólam. No, talán legközelebb.
  Művésznevét az Űrgolyhók női főszereplőjéről kapta. Őt sem az eszéért szeretjük (ha szeretjük egyáltalán).

Vespa hercegnő Szegény kutya.. meggyőződésem, hogy nem a gazdi betegsége miatt kell új otthont keresni neki. Csak hát ugye jó poén megvenni egy kutyát, amiről úgy gondoljuk, jó vakvezető kutya lesz két hét alatt, majd mikor ez nem teljesül be, odaadni másnak. És akkor meg fel vagyunk háborodva, ha nem osztják meg az emberek a posztot, igaz?
  Ha továbbra is ezt fogják csinálni, ne számítsanak sok segítségre senki részéről, és legfőképpen ne jóindulatú hozzászólásokra.
  Remélem a kutya majd olyan gazdihoz kerül, aki nem hanyagolja el, és nem adja oda másnak két hét alatt, mert szüksége van a pénzre az utazási költségből :)

Láng Attila D. Ez egy törpe uszkár (oda van írva). Törpe uszkárból vakvezetőt még öreganyám se látott, és nem is fog. Ha akarod, elmesélem, hogy miért nem, de nem hiszem, hogy érdekelne. Két hét alatt pedig a legrátermettebb kutya se lett még vakvezető. Kilenchetes vakvezetők nem léteznek. Tehát soha senki nem gondolta, hogy ez a kiskutya vakvezető lesz, se mostanra, se később.
  Azt a részét nem értettem, hogy „az utazási költségből”.
  Nem kértem segítséget. Megvételre kínáltam egy kiskutyát. Ha ezzel kapcsolatban mondanivalód van, azt meghallgatom, de szeretném, ha előbb leírnád, hogy félreértettél valamit, és nem belém kötni akartál.

Láng Attila D. Ja, a „továbbra is ezt fogják csinálni” is igényelne magyarázatot. Mit? Továbbra is hirdetni fogjuk Csepkét, igen.

Vespa hercegnő Én itt a vakvezető kutyáról általánosságban beszélek. Nem egy posztját láttam már, ahol vakvezető kutyát akart odaadni másnak, mert nem lett eléggé kiképezve (még jó, hogy fiatal korában kell elkezdeni a nevelést, nem lesz egyből profi vakvezető). Óh, és miért nem gondolkodtak el azon, hogy egy beteg embernek nem célszerű házikedvencet venni, főleg nem egy fiatal, mozgékony, nagy életteret igénylő kutyát? Ha meg még is akarnak neki egy pajtást, válasszanak egy idősebb, esetleg menhelyi jószágot, s segítik majd azt az örökbefogadással.

Láng Attila D. Vespa, itt valami nagyon súlyos tévedés van. Egy vakvezető kutyát nem lehet odaadni másnak. Az a kutyaiskola tulajdona. Ha másnak adom, az lopás, méghozzá a kutya értékére tekintettel elég súlyos. Két-hárommillió forint. Tehát milyen posztok voltak azok?

Vespa hercegnő Nem-nem. Nem konkrétumot mondtam. Azokra a posztokra gondoltam, ahol a többi fiatal kutyát akarták odaadni valakiknek, mert *valami kifogás*.

Láng Attila D. Fiatal kutyát vagy vakvezetőt?

Vespa hercegnő Na jó. Akkor magyarázza el nekem, hogy miért akarják folyamatosan visszaadni kb. 2 hét után a fiatal kutyákat a tenyésztőknek? Vagy pl. a vekvezető kutyát? Hisz nem egy pajtást keresnek? Egy segítőt? Én megértem, hogy jó ez az utaztatásos biznisz, de ezek élőlények. A kutyáknak is szükségük van szeretetre, nem pénzforrások..

Láng Attila D. Mit nevezel utaztatásos biznisznek?

Láng Attila D. Bocs, de én az éjszaka kiírtam ide, hogy „ha nem tudsz segíteni, hagyj békén”. Ennek ellenére elkezdtem beszélgetni Veled, de ennek megvan a határa. Nagyon szeretném tudni, miért zavar Téged, ha valaki meg akar válni egy kutyától, vagy netán ez csak minálunk probléma-e, mert amúgy a kutyákat ország-világ adja-veszi, külön hirdetési oldalak szolgálnak kizárólag kutyák adásvételére, és soha sehol nem láttam ezt egyetlen szóval kifogásolni. Csak nálunk. És csak azóta, amióta novemberben a Balassa Timi elfakadt ríva, hogy nem kapja meg Gorkát. Végül kizsarolta, hogy ajándékozzuk az egyik barátnőjének. Tehát szeretném tudni, hogy mi az a nagy bűnöm, de most már érthetően.

Láng Attila D. Azt, hogy milyen kutyát keresünk, majd elmondom, ha ezekre választ kaptam.

Vespa hercegnő Azt nevezem én utaztatásos biznisznek, amit maga csinál. Akad egy segítő, aki a kutyát ideiglenesen befogadná, vagy örökbefogadná, ám nem áll rendelkezésére járgány, amivel elkocsikázhatna a kedves hirdetőhöz. Maga megragadja az alkalmat, és horribilis ár ellenében elviszi a kívánt ebet a delikvenshez. Bumm. Már nem azért, de ki is tesz szivességet kinek? Az, hogy maga azt az ebet, amit két hét alatt megunt (vagy nem tudom micsoda) odaadja másnak, mert már nem kell.. elég nagy felelőtlenségre vall.. És úgy érzem a befogadó veszi le a maga hátáról a terhet és tesz szívesseget, hogy befogadja a jószágot.

Vespa hercegnő És már nem azért, de ha kiírta azt a posztot, miért ír mindig vissza? Csak ezt nem értem. Meg azt, hogy minek magának kutya, ha néhány hét mulva eldobja, mert nem kell?

Vespa hercegnő És tudja miért zavar az, hogy valaki meg akar válni egy kutyától? Mert maga döntött úgy, hogy magához vesz egyet. Az állattartás ugyan olyan felelősséggel jár, mint ha gyereke lenne. Azt sem hajítja el, vagy adja oda másnak, ha már nem kell. A kutya nem egy könyv, amit kiolvasott, és már nem kell, odaadhatja másnak.

Láng Attila D. Értem. Attól tartok, Vespa, hogy a barátnőd, aki ideküldött, elfelejtett néhány apróságot elmondani. Lássuk sorban a kiskutyákat, akik ebben a házban megfordultak.
  1. Sweetie. Kétszáz kilométert utaztunk érte (benzint fizettem, sofőrt fizettem). Megvettük. Sweetie idegrendszere tökéletesen tropa volt. Amikor ezt elmeséltük a tenyésztőjének, azonnal iderohant és visszavásárolta az eredeti vételárán. S természetesen ő fizette az útiköltségét, hiszen mi ki se mozdultunk a házból.
  2. Amir. Hétszáz kilométer (350 oda, ugyanannyi vissza), benzin, sofőr. Megvettük. A tenyésztő őt is visszavette az eredeti vételárán, és természetesen ő fizette a saját útiköltségét.
  3. Gorka. Négyezer kilométer Szibériából, a repülőjegyét mi fizettük, az háromszázezer forint volt, Ferihegyre elmentünk érte – benzin, sofőr megint. Bocs, az én nyugdíjam mellett tíz liter benzin már komoly tétel. Természetesen Gorka nem utazott vissza Szibériába, ahol bántalmazták, és nemhogy vakvezetőnek nem volt alkalmas, de a szakértő, aki megvizsgálta, azt mondta, nagy kérdés, hogy egyáltalán kutya lesz-e belőle valaha, mármint lelki értelemben. És jött az értesítés, hogy megkapjuk a vakvezető kutyát. Két kutyát nem tarthatunk. Ha akarod, később részletezem, hogy miért nem. Ezért kerestünk neki gazdát, de a Timi kizsarolta, hogy ajándékozzuk egy barátnőjének, kényszerhelyzetben voltunk, nem volt más választásunk, életem egyik legrosszabb döntésének tartom, de már nem tudom visszacsinálni. A barátnő barátnője eljött érte, és elvitte. Természetesen ő fizette a saját útiköltségét.
  4. Szami, a vakvezető kutya. A hazaútját mi fizettük, a visszaútját a kiképzője, aki eljött érte és elvitte magával.
  Ez minálunk így szokás, ha valaki utazik, akkor ő állja a költségeket. Amikor mi utaztunk, mi fizettük, amikor mások jöttek hozzánk, akkor ők. Elhiszem, hogy fura szokás.
  Szóval én soha senkihez nem vittem el semmilyen kutyát, se horribilis ár ellenében, se fillérekért, se ingyen. Egyáltalán nem. Egyetlen utat sem tettem életemben, amikor benne lett volna az autóban egy kutya, valahová elmentünk volna, és amikor visszajöttünk, akkor a kutya ne lett volna még mindig velünk.
  Ezért tudni szeretném, hogy miről beszélsz és mire alapozod. Addig másról nem fogok Veled beszélni, amíg erre választ nem kapok.

Vespa hercegnő Akkor megkérdezem: ezek után a tapasztalatok után miért nem menhelyről hoztak el kutyát? Vagy miért nem hazai tenyésztőktől? Miért kellett maguknak elszáguldozni több száz, több ezer kilométereket? Itthon is vannak tenyésztők, nem kell ahhoz külföldre menni, hogy kutyát találjon magának. Ezek után kérem ne hivatkozzon a nyugdíjára. Ha nem lenne pénzük, biztos vagyok benne, hogy nem költenének ennyit utazásra, meg kutyára. Vagy tévednék?

Láng Attila D. Nem, Vespa, nem kapsz választ több kérdésre, amíg én nem kaptam választ arra, hogy honnan szeded a horribilis árért elszállított kutyákat. Utána végigmegyek a korábbi kérdéseiden és mindet megválaszolom, addig nem.

Vespa hercegnő Akkor nem kapok. Pukkadjon meg magában a horribilis áraival együtt.

Láng Attila D. Vespa, kérhetek valamit?

Láng Attila D. Megmondanád Balassa Timinek, hogy ne küldje ide több barátnőjét? Hálám üldözne.

Láng Attila D. Vagy ha már muszáj, akkor egy vitaképeset… akinek szorult valami a fejébe.

Vespa hercegnő Nem, amíg nem válaszolt az előző kérdésemre. :) (hát akkor játszunk így)

Láng Attila D. Melyikre? Százat zúdítottál rám, és Te egyre sem válaszoltál. De mi nem fogunk játszani sehogy. Neked ez játék. Nekem ez az életem egyik fontos problémája. De ez Téged nem érdekel. Timi vagy valamelyik barátnője azt mondta, hogy mi gonoszok vagyunk, és Te most egy hős vagy, aki harcol a gonosz ellen. Ez gond. Ugyanezen az alapon jelenleg Burmában gyerekeket mészárolnak. Nekik is csak úgy mondták.

Vespa hercegnő Higgye el, nem vagyok semmilyen Timi barátnője, egyszerűen csak elegem van az olyasfajta emberekből, mint amilyen maga. Állatokat targyként, pénzforrásként tekint.. és igen, lehet, hogy nem szorult elég tudás a fejembe. De csak megjegyezném, 15 éves vagyok:) szóval ne várjon el tőlem sok mindent

Vespa hercegnő De tudja mit? Nem érdekel a maga problémája. Akinek problémai vannak, nem tesz rá meg egy lapáttal egy kiskutya életére is abból. Aki tudja, hogy most éppen nem képes egy állatot ellátni, mert magát is alig bírja, az nem fog kutyát venni. Slussz passz

Láng Attila D. Én pedig negyvennyolc, de nem ezért tegezlek, mindenkit tegezek a neten. Vespa, én eddig körülbelül egymilliót buktam ezen a négy kiskutyán, és mellesleg egy másodpercig nem izgat, mert leszarom a pénzt. Soha nem volt annyi, hogy érdekeljen. Akik pénzforrásként tekintenek az állatokra, azok belőlük élnek. Például a tenyésztők, akik mellesleg törvényes engedélyt váltottak ki erre, adóznak utána, és eléggé megbecsült tagjai a kutyás társadalomnak. Én egyetlen kutyával sem kerestem egyetlen fillért sem, szóval nem a kiadásaim voltak nagyobbak a bevételeimnél, hanem bevételek nem voltak, és nem is terveztem. Mi a csodával kerestünk volna pénzt?

Láng Attila D. Ez kölcsönös, Vespa, engem sem érdekel a Te problémád, csak éppen Te idejöttél az én oldalamra osztani az észt, és most zavarólag hat Rád, hogy itt nem kérnek belőle.

Láng Attila D. Beszélsz valamiről, amiről nem tudsz semmit. Mikor hallottál rólam életedben először? Én magamról egy kicsit többet tudok. Kioktatsz valakit a saját életéről. Mégis kinek képzeled magad?

Vespa hercegnő Egy embernek, akinek nem esik jól az, ha az állatoknak baja esik vagy nem foglalkoznak velük. Ez. És akkor le is zárnám ezt itt, mert látom idegbe gyütt, mint Mónika. Szép délutánt! :)

Láng Attila D. Ki az a Mónika?

Vespa hercegnő Mónika Show. Igénytelen műsor, de jó beszólások vannak benne.

Láng Attila D. Száz embernek megválaszoltam már azokat a kérdéseket, amiket föltettél. Hogy miért nem menhelyről meg miért nem magyar tenyésztőtől, meg az összes többit. Legközelebb is lehet még száz ember, akinek megválaszolom őket. Csak Neked pont nem.

Láng Attila D. Ja, az a Mónika, bocs, nem asszociáltam.

Láng Attila D. Én nem gyüttem idegbe, egészen egyszerűen azért, mert kevés vagy hozzá. Mint mackósajtban a brummogás, ahogy valaha mondták. Kérdéseket tettél föl – válaszoltam. Ha fölteszel más kérdéseket, azokra is válaszolni fogok. Mármint ha ennek feltétele teljesült, természetesen.

Vespa hercegnő Rendben. Maga nyert. Békén hagyom. De kérem.. bánjon az állatokkal normálisan, tiszteletteljesen, mert a sors még visszaadja azt, amit tesz az ember.

Láng Attila D. Nem, Vespa, én itt csak vesztettem. Ez a mi kis párbeszédünk totálisan érdektelen. Hogy mit vesztettem, azt Neked nem fogom elmondani, és az ügy szempontjából lényegtelen is. Viszont kénytelen vagyok emlékeztetni, hogy halvány fogalmad sincsen, hogy én hogyan bánok az állatokkal. Hallottál valamit valakitől, akinek szintén fogalma sincsen. Lehet, hogy ő is valakitől hallotta, és így tovább. Ezért szeretném, ha ilyen kéréseket majd akkor intéznél hozzám, amikor van róla legalább egy parányi sejtelmed, hogy miről beszélsz. Vagy hogy kivel beszélsz.

Láng Attila D. Nem, várj csak. Majd akkor, amikor meglesz Benned a kívánság, hogy megismerd az embereket, mielőtt hagyod magad rájuk uszítani. Tizenöt évesen az ember még bőven formálódhat.

Láng Attila D. De tudod mit: Te viszont nyertél. Egy cikket a blogban.

»»»»»»