Édes Öregem!

Arra gondoltam, ezúton kívánok Neked jó étvágyat a szaloncukrokhoz. Mivel a címedet nem hagytad meg, közvetlenebbül nem tudok. Pedig jó lett volna, ha hagysz a bevásárlókocsinkon egy cédulát, „nem értem rá elcaplatni a polcokig, kiszolgáltam magam a kocsitokból, forduljatok föl, üdv, Tohonya Öcsi”. Akkor mi visszamegyünk a polcokhoz és leveszünk másik szaloncukrokat, kit érdekel, amíg nem mentünk át a pénztáron, addig nem ér minket kár. Így viszont csak itthon fedeztük föl, hogy lába kelt a szaloncukornak.
  Az a vicc egyébként, hogy még jót is tettél vele, hogy meglovasítottad a cukrokat. A Tesco több mint háromszázért adta a negyvendekás csomagokat, azóta meg találtunk súlyra mért szaloncukrot 640-ért per kila, nem mondom meg, hol, nem akarok reklámot csinálni, Neked meg már megvan a szaloncukrod.
  Csók a családnak és boldog karácsonyt.

»»»»»»