Mostanában mindennap készítek csalmatot. Ma ötféle, tegnap háromféle, tegnapelőtt hatféle tablettát kellett összetörnöm és föloldanom kólában, mivelhogy egészben nem tudok lenyelni semmit, de ezeket szedni kell. Hol bürköt mondok, hol csalmatot, de ez utóbbinak most már utánanéztem, és kiderült, hogy nem is úgy van az egész. Orbán Ottó mesélte el, hogy a csalmatok a beléndek régi neve, és nem is többes szám.
Lázár Ervin is beleesett ugyanebbe a csapdába, igazán jó társaságban vagyok – de akkor most már rám hárul a feladat, hogy megoldjam a problémát, amire előttem már két író nem vállalkozott, ők elfogadták, hogy ők tudják rosszul. Én azonban kinyelvújítom a csalmatokból a csalmatot, és bízom benne, hogy a jövő szótáraiban már benne lesz:
csalmat fn ritk, irod 1. Rossz ízű folyadék, kotyvalék. 2. (Folyékony halmazállapotú) méreg. 3. Gyógyszeres oldat. Etimológia. nyelvúj A tévesen többes számúként felfogott →csalmatok főnévből a feltételezett egyes számú alak elvonásával. Első előfordulása Láng Attila D. méltatlanul elfeledett 21. századi regényíró egyik cikkében, tudatos szóalkotásként, 2016. december 21-én. Lásd még belénd, írn, kanon, püsp, szemüvegt.