Nem állhatom meg, hogy el ne dicsekedjek legújabb szerzeményemmel, ámbár ősöreg szoftver, a mostani verzió is kétéves. Sőt mi több, én is legalább egy éve letöltöttem, de csak parkoltattam a wincsin, nem mertem fölrakni, hátha az egész gépet feje tetejére állítja, mindent átrendez, nem lesz tőle nyugságom. Most végre föltettem és nem bántam meg. Bármikor ki lehet kapcsolni és nem is hall róla többet az ember, de bekapcsolva se okoz gondot azon kívül, hogy az ékezetes betűket tartalmazó szövegekben írásjegyek jelennek meg.
A jobb oldali kép a tejpWriter képernyőjét mutatja írásjegyekkel teleírva. Én írtam bele, itt a Palmon, ami eredetileg nem tud kínaiul.
A program eredetileg egy 13 megás zipben érkezik, ami 24 megára csomagol ki, de ezt persze nem kell mind fölrakni a Palmra. Én például 2,2 megát raktam föl, de ebből 800 K-t valószínűleg leveszek majd (a két fontból az egyiket és a inputot), mert azok nekem nemigen kellenek. Ha ezt az ember föltette, akkor kap két ikont, amiből az egyiket, a CJK Managert nemigen fogja használni, az a programhoz tartozó file-ok kezelésére való. A másik ikon a , azaz CJK feliratot viseli, és egy háromfülű párbeszédablak rejtezik mögötte:
Az Enable CJKOS egy érintéssel kikapcsolja az egészet, amire szükség van, ha ékezetes betűket tartalmazó szöveget akarunk olvasni. A többi kapcsoló mindenféle hasznos szolgáltatásokat szabályoz, itt csak néhányat említenék. A Hide Underlines of Text eltünteti az aláhúzásokat a szövegdobozokról (például a Memóban), így jobban olvashatók az írásjegyek. Az Input Method választja ki, hogyan akarunk szöveget írni, de ezt írás közben is cserélgethetjük. A Dbl. Tap hatására a szövegdobozra duplán kattintva megjelenik a kínai billentyűzet, ami hasznos, ha az embernek nincs már graffitifelülete abc és 123 gombokkal, mert myKbd-t használ helyette. A Seek at once pedig arra szólítja fel a programot, hogy amint elkezdünk beírni valamit, mutasson írásjegyeket. Enélkül csak a szóköz megnyomása után tenné, ami lassúbb és bizonytalanabb (ha az ember nem perfekt kínai). A Show Hint is hasznos, főleg a beviteli módszerek tanulásánál.
Lássuk írás közben. Átlépek egy szövegszerkesztőbe és kétszer tappogok a szövegdobozon. Olyasféle képernyőt kapok, amilyen jobbra látható.
Ez angol módban van, ilyenkor nem lehet kínaiul írni; a szövegdobozban látható írásjegyeket korábban egy arra alkalmas módban írtam be. Fent egy eszköztár van, balról a szokásos szövegkezelő műveletekkel, utánuk a mondatkezelő, az Enter és a szóköz gombja, a CJK mód ki-bekapcsolója, a fél szélesség és az angol kontra kínai írásjegyek gombja, végül jobb szélen a vizuális billentyűzet kapcsolója. Alatta a nagy szövegíró mező, benne két írásjeggyel. Ez alatt a négysoros billentyűzet, amit a jobb felső sarokban levő gombbal ki lehet kapcsolni, hogy több hely legyen a képernyőn. (Akár a beépített billentyűzet, akár graffiti, myKbd vagy külső billentyűzet a szokásos szövegírási módszerünk, ugyanúgy használhatjuk CJK-hoz is, én az ő billentyűzetét általában csak súgónak használom.)
A billentyűzet alatti részt inkább a következő képen nézzük meg, ahol átkapcsoltam , azaz bopomofo módba. Itt a CJK-billentyűzeten a bopomofo betűket látjuk, alatta pedig hat írásjelet segítséggel együtt. Az alsó sorban a (Befejezés) gomb mellett látható egy bopomofo T betű (ㄊ), én nyomtam le az imént (a billentyűzet W betűjén található). A fölötte levő sor hat írásjegye mind ezzel a T betűvel kezdődik, és utánuk áll, hogy mit kell még megnyomnom (billentyűk szerint mondva, nem értelem szerint), hogy megkapjam az írásjegyet. Vagyis a jelet úgy kapom, hogy a W után lenyomom a J-t és a 3-ast, a jelet úgy, hogy a W után az U-t és a 0-t stb. De mivel már most látom ezeket az írásjegyeket, elég csak megérintenem őket és bekerülnek a szövegbe.
A jobb alsó sarokban levő nagy kék nyíl a backspace, mellette a sötétkék gombbal váltok üzemmódot, a két további gomb pedig a hagyományos Palm-billentyűzeteket hívja elő. De nézzük meg a többi módot.
Ez a , azaz a pīnyīn. Sima írógép-billentyűzet, csak a számokra rátették a zenei hangsúlyokat. Egy Z betűt már lenyomtam, a billentyűzet alatt most négy írásjegyet látunk: zhong1, zheng1, zhang4 és zi2. De persze van több is, a jobb oldali nyíllal lehet lapozni.
Ez pedig kedvenc üzemmódom, a cāngjié, ami a kínaiaknál kicsit másképpen néz ki, mint nálunk. A billentyűkre rátették azokat a gyököket, amiket képviselnek, maguk a betűk nem is láthatók. Így eleinte kicsit nehezebb azonosítani őket, viszont a kínai felhasználó függetlenítheti magát a latin ábécétől, ami mégiscsak egy idegen írásrendszer.
A program néhány nagyszerű trükkje nem látszik vagy nem felismerhető. Egy közülük: mindegyik billentyűzeten van egy zárójelbe tett kérdőjel (a bopomofóról lemaradt, de a billentyűzet ? gombjára ott is jön), ami dzsókerként szolgál. Például cāngjiében ??haf beírására megkapjuk azokat az írásjegyeket, amik kódja két betű után a haf betűkkel folytatódik ( amhaf aohaf avhaf avhaf…).
Egy másik hasznos szolgáltatás a lookup. A menüben lehet bekapcsolni, mármint itt a szövegíróban, menü, Options, Preferences. Ha például -re állítjuk, és módban írogatunk a billentyűzeten, akkor valahányszor beírunk egy karaktert, megkapjuk annak kiejtését is. Jobbra például azt látjuk, hogy cāngjiében beírtam a ligg betűket, erre kaptam két írásjegyet (, a másodiknál u betű tudósít, hogy a kódja liggu), rányomtam az elsőre, amitől az bekerült a szövegbe, alul pedig megjelent, hogy [wa1]. Vagyis a kiejtése wā.
Ha már beírt írásjegy(ek) kódjaira vagyunk kíváncsiak, a menüből elérhető Get Codes parancsot kell használnunk, előzőleg kijelölve a kérdéses szövegrészt. Ez aszerint adja meg a kódokat, hogy éppen milyen módban van a billentyűzet, és beleírja azokat a szövegbe, de rögtön ki is jelöli az egészet, hogy egy gombnyomással törölhessük.
Ez például úgy készült, hogy beírtam: Kínai Népköztársaság, és cāngjié módban kiadtam a Get Codes parancsot. (Aztán becsuktam a szövegbeírót, hogy jobban látsszon.) A kijelölt szövegrészben ott sorakoznak a kifejezés írásjegyei, mindegyik után szögletes zárójelben a -kódok. (Fordítás latin betűkre: [l] [tmtj] [o] [rvp] [tc] [hdr] [wirm].)
A cāngjié X billentyűjén levő nán írásjegy azt jelenti: bonyolult. Kódok belsejében is használható, ha pedig ezzel kezdjük a kódot, akkor grafikus jeleket érhetünk el. A szükséges file-ok felinstallálásával apró ikongrafikus jelek is használhatók, van továbbá mondattár, gyakori kifejezésekkel, különböző konvertáló funkciók – minden van, mi szem-szájnak ingere.
Érdekes módon gyöktábla nincsen. Ez valamikor elengedhetetlen tartozéka volt minden kínai szövegfeldolgozó instrumentumnak, akadt olyan, amelyik semmi mást nem tudott.