Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Céerelef

Kész a Ninda huszonnegyedik fejezete. Neki is láttam befolyatni, az első részt szépen meg is csináltam, ’szt egyszer csak totál szétesett szöveget kapok. Nezöm, nezöm… hát az előformázott szövegen egy fia formázás nincsen. Hamar rájöttem, miért. Mert az oa file cr-ekkel van tagolva, én pedig amúgy lf-eket használok. Arra se volt nehéz rájönnöm, hogy miért, hiszen az oa megvan már a jóistenke tudja, mióta, négy és fél éve írom ezt a könyvet, és eddig nem volt vele baj: azért, mert valamikor mög lött nyitva a saját gyártású sziperhuper szövegszerkesztőmben, ami az egyszerűség kedvéért automatikusan cr-rel menti a szövegeket. Az valahol egy későbbi kutykurutty lett volna, amikor azt változtathatóra csinálom. No, ettől az előkészítő programkám totál fejreállt, egyetlen bekezdésnek vette az egész oa file-t. Tűnődtem, hogy mihez kezdjek, álljak-e neki valahogy röndbehozni, de hát ez harminc sómir, önmagában akkora, mint Dickenstől a Karácsonyi ének, és a következő ugyan sértetlen, de hát nem néztem végig, akadhat még ilyen. Úgyhogy eldobom ezt a befolyatást, végignézem a file-okat, átkonvertálom, amelyiket köll, és majd aztán csinálok másikat.

Ugyanitt fogpótlás megvárható. Anyám, borogass! Ez az egész szenvedés (meg még sok másik ebben a körben) azért van, mert az ötvenes-hatvanas években papírra író terminálokat használtak a számítógépekhez, kvázi elektromos írógépeket, amiken KÉT billentyű volt arra a célra, hogy új bekezdést kezdjenek: soremelés (line feed, LF) és kocsi vissza (carriage return, CR). Ezt a kettőt kellett megnyomni, hogy a henger tekerjen egy sornyit a papíron (lf) és az írófej visszatérjen a bal oldalra (cr). Ami tök oké lett volna, ha nem kerül ennek a két billentyűnek a kódja a szövegbe, amit írtak rajta. Tíz és tizenhárom. Ami még mindig tök oké lett volna, ha ez az egész güzlibüzli addig van így, amíg papírra író terminálokat használnak. De nem csak addig volt így. A különféle számítógéprendszerek más-más módon állítottak emléket a soremelés-kocsivissza ősi örökségének, volt, amelyik megtartotta így, ahogy volt (cr-lf), volt, amelyik az lf-et őrizte meg egyedül, és volt, amelyik a cr-t.
  Hát történetesen az én Jotám lf-re van állítva, tudja a monyók, hogy miért, és ehhez írtam a Ninda-programot. És jutott eszömbe számtalan szebbnél szebb gondolat, de az nem, hogy egyszer csak cr-ekkel tagolt szöveget fog kapni a szöveg. Semmiből nem tartana beleírni az átkonvertálást, egy sor. Csak semmivel nem kisebb munka átkonvertálni, kivágni, bevágni, szétvágni, összevágni, mint az oa file-t meg amelyik még rossz, átkonvertálni, kivágni, bevágni, szétvágni, összevágni.

»»»»»»