北京 Északi Főváros (1. rész)

Hol is kezdhetnénk kínai körutunkat, ha nem a fővárosban?
  Mint köztudott, Kína fővárosát Pekingnek hívják, sőt ma már az is köztudott, hogy nem Pekingnek hívják, hanem Beijingnek. A Peking a németből átvett, európaiasított alak. Az eredeti név Běijīng, Északi Főváros. Helyét a térképen piros folt mutatja, amiből persze nem látszik, hogy mekkora. Közel 17 ezer négyzetkilométer, vagyis három nagyobbacska magyar megyét tesz ki. Ezen a területen tizenötmillió ember él, akiknek a fele városlakó. 96%-uk hàn nemzetiségű.
  A hànok a világ legnépesebb nemzetisége, 1,3 milliárd él belőlük a Földön, vagyis a világ népességének 19%-át teszik ki. Majdnem mind Kínában él (1,2 milliárd – vagyis százmillió él Kínán kívül –, ők alkotják az ország népességének 92%-át). A sárkány leszármazottainak nevezik magukat és a piros színt használják jelképükül (nem a kommunizmus miatt, már jóval régebben). Nevüket az azonos nevű dinasztiáról kapták, amely Kr. e. 206-tól Kr. u. 220-ig uralkodott; ezt a négyszáz évet Kína egyik legfontosabb időszakának tekintik. Ekkoriban vették fel a konfuciánus vallást, virágzott a mezőgazdaság és a kézművesség, és a népesség 55 millió fölé emelkedett. (A világ egész népességét 2-300 millióra becsülik ebben az időben, a Római Birodalomban 4-5 millió ember élt.) Szóval jó időszak volt, s a hagyománytisztelő kínaiak mindmáig az akkori dinasztiáról nevezik legnagyobb nemzetiségüket.
  Mivel a legtöbb kínai hàn, a nemzetségnév átment népnévvé is, s ma a kínaiak összességét is nevezik hanoknak. hànyǔ kínai nyelv, hànzì kínai írásjegyek. A szó átkerült a szomszéd országokba is: a kínai írásjegyeket japánul kandzsinak mondják, de ugyanúgy -nak írják; Koreában handzsának mondják és szintén -nak írták valaha, de 1443 óta megvan a saját 한글 hangul írásuk, azt használják helyettük.

Az Északi Fővárosban a kínai időzóna szerint járnak az órák, de ezt a többi vidéken már nem fogom külön elmondani, mert az egész országban egyetlen időzóna van, ámbár a nyugati végén öt órával később kel a nap, mint a keleti végén. Azt viszont elmondom, hogy a běijīngi rendszámtáblák a jīng írásjeggyel kezdődnek, és ha ezt B betű követi, akkor az egy taxi. Intsünk is le egyet és nézzünk körül Běijīngben.
  
  A főváros legismertebb nevezetessége természetesen a Tiltott Város, az egykori császári palota. A fenti képet egy másfél megás panorámaképből vágtam ki és kicsinyítettem le, ami itt található, érdemes megnézni. Alant pedig a császári trónszéket látjuk a Mennyei Tisztaság Csarnokában (forrás: Doc-Fai Wong Harcművészeti Központja, sok szép képpel).
  
  Ezt mi persze rögtön ki akarjuk olvasni. Csak az első jelet nem ismerjük még, a többit igen: míng guāng dà zhèng „igazság és dicsőség”.
  Maga a Tiltott Város kínaiul Zǐjìnchéng, Bíbor Tiltott Város volt valamikor, ma Gùgōng, Régi Palota a neve.
  
   egyébként nemcsak bíbort jelent, hanem a Sarkcsillagot is, ami a kínai asztrológiában az égi császárnak volt szentelve.
  De akárhogy is hívjuk, a palota egyedülálló építészeti műremek. Érdemes megnézni a Google Mapson; a linkelt kép még elég magasról mutatja Běijīnget, de a Zǐjìnchéng már látszik, középen egy vékony fekete vonallal körberajzolt kis téglalap. A vékony fekete vonal a vizesárok. Ha az olvasó ránagyít a műholdképre, szépen be lehet barangolni.
  Ez a madártávlati kép dél felől mutatja a palotát (nem az egészet), a kép alján látszik a vizesárok öt kis híddal, fölötte a Mennyei Béke Kapuja: Tiānānmén. Alább mutatok közelebbi képet is. A Tienanmen tér (ahogy magyar helyesírással írjuk) szomorú emlékeket ébreszt az európaiakban, az 1989-es mészárlás jut róla eszünkbe, de ez amúgy első számú főtere. (Észak–déli irányban 880 méter, kelet–nyugat felé 500 méter, összesen 440 ezer négyzetméterrel a világ legnagyobb tere! Ezen a képen dél felől látjuk, szemközt van a .) A kínaiaknak rengeteg egyéb dolog is eszébe jut a térről (például sétálni rajta), úgyhogy ezen ne is keseregjünk, a rendszer úgyis megbukik. Ezért inkább gyorsan olvassuk el a két feliratot elvtárs arca mellett. Szokásunkhoz híven rögtön átteszem őket hagyományos írásjegyekbe.
  ! Zhōnghuá Rénmín Gònghégúo wàn sùi! Sokáig éljen a Kínai Népköztársaság!
  
  ! Zhōngyāng rénmín zhèngfǔ wàn sùi! Sokáig éljen a központi népi kormányzat!
  
  Attól tartok, a jókívánságok nem fognak szó szerint teljesülni. A „tízezer év” Kelet-Ázsia-szerte azt jelenti, hogy éljen soká. Valaha annyit jelentett: egészségedre. A Táng-korban (618–907 között) a császár kizárólagos címzésévé vált, mint egyfajta könyörgés avégett, hogy éljen és uralkodjon soká. Később más főméltóságok is megkapták, aztán viszont felségsértésszámba ment, ha a császáron kívül bárkinek azt mondták, hogy . Az új rendszerben már bárkinek mondhatták, elsősorban elnöknek persze. Egyébként a japán fordítása a nálunk is jól ismert banzai.

Térjünk vissza a Tiltott Városhoz. Az alábbi térkép szépen ábrázolja, olyan szépen, hogy nem volt szívem lefordítani az angol feliratokat. Egyébként is hasznos, ha ismerjük ezeket, mert a neten rengeteg irodalmat lehet találni az angol nevekből kiindulva (és feltehetően még többet a kínaiakból).
  
  Tehát a térkép alján van a , az a sötét folt, amire ki van írva, hogy Gate of Heavenly Peace (Tiananmen). A tér már a térképen kívül van.
  A Mennyei Béke Kapuján a külső palotába jutunk, ami a térkép alsó felét foglalja el. A belső palotába a Meridián-kapun át lépünk be, kínai neve Wǔmén, Délkör-kapu. A jellel már találkoztunk, akkor mozsártörőnek fordítottuk, de azt is jelenti, hogy dél, mármint déli 12 óra.
  
  A fal tetején, középen levő pavilonból szemlélte meg seregeit a császár.
  Ezután jön a Tàihémén Legfelsőbb Harmónia Kapuja, ami a Tàihédiànba, a Legfelsőbb Harmónia Csarnokába vezet. Ez egy márványteraszokon álló faépület, a legnagyobb fából készült építmény Kínában. Előtte a hatalmas palotaudvarnak csak egy kis része látszik a képen.
  

»»»»»»