Az ő coming outja

Seggfej vagyok. Beléptem egy klubba, ahol elvárják tőlem, hogy seggfej legyek, de én amúgy magamtól is ezt tartanám helyesnek. Az a szokásom, hogy összevissza keverem az igazat a hamissal, így rögtön összezavarom az olvasót és azt hiszi, hogy értelmes szöveget olvas, pedig dehogy.
  Ilyesféle benyomást keltett bennem Szőnyi Szilárd „coming outja”, aminek már a címe is hazug. Az van benne, hogy őszinte, pedig dehogy az. Ha őszinte lenne, egész másképpen nézne ki.
  Lakner Zoltán, akiről korábban életemben nem hallottam, kicomingoutolta, hogy meleg, és ez Szőnyi Szilárdból, akiről korábban szintén nem hallottam, azt a reakciót váltotta ki, hogy „nyakunkon” a szivárványmenet. A nyakukon? Kikén? Ha Szőnyi éppen ott lakik a szivárványmenet útvonalán és nem fog tudni nyugodtan közlöködni, akkor értem, de ha mi nem fakadunk ríva minden egyes szentjobbkörmenet alkalmával (azokból sokkal több volt már), akkor hátha elvárhatunk őtőle is egy kis tolera… bocsánat, persze, őneki hatóságilag tiltva van az ilyesmi. Merthogy a cikkben elmagyarázza, hogy ő mennyire toleráns ember, csak hát nem szabad neki toleránsnak lennie, és mégis az.
  Ilyenkor mindig eszembe jut az a töméntelen hazugság, amiket keresztényektől hallottam (többi vallás képviselői se örüljenek, ővelük csak szimplán nem akadtam össze), például X esete, aki elmondta, hogy ő abszolúte totál csakis a Biblia betűje szerint, és teljesen kizárólag meg minden, erre megkérdeztem, hogy de hát lefeküdtél Y-nal, közös ismerősünkkel, mikor nem voltatok összeházasodva. Erre bólogat és azt mondja: „Hát igen. Ez az én saram.” Akkor ezt most mégis hogy a faszomba?! Van előírás vagy nincs előírás? A sok álszent fasz orrba-szájba magyarázza nekem, hogy hogyan kellene élnem, ha azokat az elveket követném, amiket ha megőrültem se, miközben ők maguk se követik az elveket. Jön ki háromszázhetvenkilenc éves nénike a templomból, lába ujját beveri egy kőbe, erre elkezd éktelenül basszamegakurvaistenezni. Én nem tartom magamat olyan univerzálisan érvényes etalonnak, mint jó keresztényeink, de bakker, én a saját életelveimet tényleg követem és betartom, engem nem csípnek rajta, hogy nem úgy élek, ahogy hirdetem magamról. Illetve különösebben nem hirdetem, mert én nem vagyok hittérítő vallás.
  De vissza Szőnyihez, akinek tehát a nyakukon a szivárványmenet, hogy a többes szám kit takar, nem tudni. Illetve ilyenformán nyilván a nemzetre utal, az meg ugye mégse lakik egytestületileg a menet útvonalán, szóval ezzel a kis szófordulattal már világos is, hogy milyen elvi alapon áll Szőnyi. „Eltűrlek benneteket, rohadék buzik, mert így mutathatom meg, hogy milyen toleráns vagyok, rohadék buzik.”
  A cikkel párhuzamosan érdemes olvasni az Örülünk, Vincent? remek visszavágását, de azért van itt még mit elmondani.

Rögtön az első pontnál álljunk is meg. Szőnyi halmozottan hátrányos kisebbséginek aposztrofálja magát, ami a HEGYI-népség állandó siránkozásának tárgya. (Homofóbok és Egyéb Gyűlölködő Idióták.) Valahogy úgy, hogy egy szál fószer megy a körúton rózsaszín sztreccsnaciban, erre harmincöt fószer elfakad ríva, hogy mennyi rengetegen vannak ezek a buzik, hát ellepnek mindent, hát már kisebbségben vagyunk, jézusmária! Olyan országokban, ahol a magánügyeiket másképpen intéző egyéneknek sem kell attól rettegniük, hogy levágják a fejüket, készültek némely felmérések arról, hogy mégis mennyien vannak. Egy-két kurva százalék, és a keresztény népnemzeti seggfej máris összeszarja magát, hogy ő most beleesett a kisebbségbe. (Az USA nagyvárosaiban tíz-tizenkét százaléknyi meleg is kijött, de ennél nagyobb számot nem láttam.) Baszd meg, tényleg kisebbségi vagy, csak nem mint heteró, hanem mint keresztény.
  És ha tényleg kisebbségben vagy, életem, akkor mi van? Szokd meg! A keresztény Európában a zsidók és a muszlimok ezerhétszáz éve kisebbségben élnek. A népnemzeti alapon álló hagyományos társadalom ötszáz éve kisebbségbe rekeszti a cigányokat, ámbár ők történetesen tök ugyanolyan keresztények. A melegek és az LMBTQ rövidítés összes képviselője igaziból kisebbségi, nemkülönben a fogyatékosok, sőt mi több, röhögni fogsz, a nők is. Nőnek lenni teljesen ugyanolyan kisebbségi érzés, mint melegnek vagy cigánynak (onnan tudom, hogy beszélek emberekkel és ugyanolyan tapasztalatokról számolnak be), pedig, mondtam, hogy röhögni fogsz, a nők többségben vannak. Magyarországon 471 045 nővel több van, mint férfiból, KSH-adat.
  És akkor most mi van? Ha mások vannak kisebbségben, az nem baj, csak ha te kerülsz kisebbségbe, akkor zuhan össze a világ? Micsoda önzőség, fuj.
  Mint keresztény kisebbségi vagy pedig, népszámlálásilag ugyan nem, van egy egész pici többséged, egy egész kilenctized százalékkal több ember római katolikus, mint bármi egyéb. Csakhogy ebben benne van az is, aki annyi közösséget érzett ugyan az egyházzal, hogy beírja a rubrikába, de iszik, baszik, káromkodik, felebarátja javairól álmodozik, nézd csak meg abban a cikkben a többi felmérést. Azok nem olyan szépek.
  De mint heteró nem vagy kisebbségi. A heteró kisebbségiséged miatt rísz, pedig nincsen, a keresztény kisebbségiséged miatt nem rísz, pedig az tényleg van. Akarsz róla beszélni?
  Bocsánat, közben elfelejtettem, hogy Szőnyi halmozottan hátrányos kisebbséginek mondja magát, miközben e ponton nem árul el magáról többet, mint hogy gyakorolja vallását, mióta él házasságban és hány gyereke van. Szerintem négy gyerekkel simán elmegy az ember hátrányos helyzetűnek, mert a nagycsaládosok vitán felül azok, csak nem szokták őket kisebbséginek tekinteni. Ámbár kétségkívül azok, a családok többségében négynél jóval kevesebb gyerek van (ha van egyáltalán). Játszhatunk ilyet. Én például olvastam a Kiberiádát, az emberek többsége nem olvasta, kisebbségi vagyok. Tudom, mennyi nyolc köbgyöke, az emberek többsége nem tudja, kisebbségi vagyok. Fogalmam sincs, ki az az úr, aki a jó múltkorában kivasaltatta a tökeit, az emberek többsége tudja, kisebbségi vagyok. Ma láttam Zolit az utcán, az emberek többsége nem látta, kisebbségi vagyok. Ezt órákon át lehet folytatni, de minek?
  Még mindig nem juthatunk túl az első ponton, mert megjegyzendő, amiről Vincent is említést tett, hogy azért az sem úgy van ám, hogy heteró családapa termelni bevétel államháztartásnak, gyermektelen homó pusztítani kenyér. Először is mivel az államháztartás szempontjából tökmindegy, hogy valakinek miért nincsen gyereke, ez azt jelentené, hogy mi is ide lettünk sorolva, hiszen gyerekünk nekünk sincsen, akkor pedig Szőnyi kénytelen lesz kiállni velem egy szál kardra. Másodszor pedig mert ez nemcsak a melegekkel szemben fasizmus (heteró családapa hasznos ember, homó gyermektelen haszontalan élősdi), hanem a saját gyerekeivel szemben is, hiszen innentől ők sem emberek, csak bevételi forrás Lakner (no meg Szőnyi) majdani nyugdíja számára. Ezen az elven ha Szőnyi bármelyik gyereke nem fizet adót (például mert, Isten ne adja, munkanélküli lesz), ő már nem bevételi forrás, hanem haszontalan élősdi.
  Szőnyi azon az örvön vindikál „különös súlyt” (bármit jelentsen ez) a véleménye számára, hogy homoszexuális polgártársainak nyugdíját valószínűleg az ő gyerekei fogják fedezni. Hát lófaszt, Szőnyi polgártárs. Ha valaki bármilyen jogot vindikálhat magának a négy ifjabb Szőnyi adóbefizetéseire hivatkozva, akkor az a négy ifjabb Szőnyi, senki más. De ők sem előre, hanem amikor majd fizetik azt az adót.
  De az a jog semmiképpen sem a véleménynyilvánítási jog. Az ugyanis emberi, nem pedig adófizetői jog. Még az éppen erre járó turistát is megilleti. Szőnyi nem is ezt a jogot kívánja négy leendő adófizetőre hivatkozva, hanem hogy a véleményét „különös súllyal” vegyük figyelembe. Hogy kicsodák és miben, azt nem tudni. Hogy mit kell tenni azután, hogy elolvastuk és figyelembe vettük, nem tudni. Hogy ehhez miért fontos négy leendő adófizető, akiket szintén Szőnyinek hívnak, nem tudni. Bár lehet, hogy engem jobban érdekel az, hogy mi a helyzet Szőnyi bármelyik elvbarátjával, aki betűről betűre leírhatta volna ugyanazt, amit ő, de – nem termelt az államnak négy leendő adófizetőt. Gyermektelenek a katolikus heterók között is akadnak. Akkor az ő véleménye nem ér különös súllyal, csak olyan sima súllyal?
  És mi van, ha – Isten ne adja – a Szőnyi gyártotta négy adófizető el találja hagyni az országot, mielőtt jelentősebb mennyiségű adót fizetett volna az államháztartásnak? A legidősebb gyerek se lehet több tizenhét évesnél, tehát még évekbe telhet, mire ilyen döntést hozhatnak. Ha, Isten ne adja, így döntenének, akkor Szőnyi évekkel korábban elhangzott véleményéről visszamenőleg vegyük le a különös súlyt?

A második pont azzal kezdődik, hogy egy ókori vallás ókori alapelveken ókori szabályokat hozott, és Szőnyi büszke rá, hogy ő még az ókorban él. Akarom mondani, a neten publikál, pedig ezt az ókorban senkinek sem engedélyezték, van róla fénykép is, pedig az szerintem a tízparancsolatba ütközik (ne csinálj magadnak faragott képet – ez eredetileg szobrot, konkrétan bálványt jelentett, de a muszlimok kvázi erre alapozva minden emberábrázolást betiltottak, és ők csak jobban értenek hozzá, mint én ezzel a hitetlen pofámmal), szóval voltaképpen Szőnyi mégsem él az ókorban, csak buzizik. Lefogadom, hogy egy csomót megszegett már a Jake által felsorolt parancsolatok közül, holott ezek benne vannak a Bibliában, tehát a betartásuk hívő ember számára kö-te-le-ző! Csak példaképpen, nemcsak focizni tilos ám, hanem a tévében focit nézni is, hiszen ezzel tevőleg támogatja, hogy a játékosok a döglött disznó bőrét illessék.
  Ilyenkor persze szoktak jönni a magyarázatok, hogy hát az azért ma már nem egészen úgy van, meg hát nem kell mindent szó szerint venni. Aha, meg a faszra csomót kötni se kell, akkor miért próbáljátok? Honnan veszi magának keresztény ember azt az istentelenül veszekedett bűnt, hogy saját szája íze szerint értelmezze a Bibliát? Ki az az Istennél följebb kapaszkodott főhatalmasság, aki ki merészelt adni egy brosúrát, miszerint Isten közel nyolcszázezer szava közül melyek számítanak Isten szavának, ami szentírás, illetve nagybetűvel Szentírás, melyek számítanak Isten másodlagosan elpötyögtetett megjegyzéseinek, ami legfeljebb egész kicsi betűvel szentírás, és melyek a teljesen figyelmen kívül hagyható, értéktelen sallangok? És hogy a faszba lehetett ezzel a joggal pont egy malactoleráló homofóbot felruházni, egy melegtoleráló disznofób helyett? Mert azért téliszalámi nélkül el lehet lenni, meg azzal különben is csak magával szúr ki az ember, ha nem eszi, viszont Oscar Wilde-ot börtönbe zárták és gyakorlatilag halálra kínozták, Alan Turingot pedig öngyilkosságba hajszolták azért, mert az a faszfej, aki felülírta a Bibliát, történetesen a sertéshúst tolerálta, a melegeket meg nem.
  Azért emlegetem a Bibliát felülíró faszfejet, mert az eredeti Bibliában márpedig a sertéshús tilalma is feketén-fehéren benne van, erre tessék, a tecsó házhozszállítója huszonhatféle pultos és harminckétféle csomagolt sertéshúst listáz. Istenfélő keresztény országban ilyet nem tehetne, vagy csak akkor, ha megkockáztatja ugyanazt a közmegvetést, amit egy meleg társkereső oldal. Minimálisan tizennyolcas karikát kellene tenni a sertéskészítményekre, és aki ilyet akarna venni, olyan szégyenkezve kérné, mint Bodrogi Gyula a gumióvszert. „Ha már ilyen sürgős az úrnak!”
  És ez csak két konkrét híres ember, akiket megöltek azért, mert keresztényéknél iszonyatosan fontos előírni, hogy vadidegenek kivel dughatnak. Aztán ha jön a hitetlen és megkérdezi, hogy mégis mi közük hozzá, akkor a keresztény elbődül, mint a sebzett oroszlán: „HÁT TE NEM TISZTELED A HITEMET?!”
  Na, baszd meg, eltaláltad. Hát nem. Talán majd ha én is előírhatom, hogy te kivel dugjál.
  De vissza Szőnyihez, annyira imádnivaló, amikor intoleráns faszok ellágyulva mesélik, hogy ők mennyire tetszenek saját maguknak a csodálatos toleranciájuk miatt. Az olvasó nem találja? Egyenesen tündéri. „Én annyira toleráns vagyok, juj, de szeretem ezért magamat, nem olvasok bűnt a fejükre, biiizony, sőt még azt is támogatom – jaj, ez a kedvencem, ezért imádom magamat a legjobban –, hogy némelyik jogot, ami nekünk, tisztességes embereknek alapból jár, azt akár még ezek a mocskadt röcskök is megkapják, no nem mindet persze, mert a házasságot például nem, de bejegyezhetik magukat élettársnak, éntőlem nyugodtan. Hát nem imádnivaló vagyok? Hát nem egy angyal vagyok, mármint nem az Úrnak angyala, csak úgy a szó köznapi értelmében, egy csodálatos, nagylelkű emberbarát? Ugye, mennyi sokat feladtam az elveimből csak azért, hogy ők ne érezhessék magukat mocskos köcsögöknek? Jaj, tapsoljatok már meg egy kicsikét!”
  Igazán muszáj röhögni. Esetleg próbáljon meg egy kicsit kevésbé jó ember lenni. Mondjuk ne azért türtőztesse meg magát attól, hogy mások fejére bűnt olvasson, mert ő egy igazi toleráns keresztény, ráadásul egy igazi férfi, aki keményen állja a sorscsapásokat, hanem mert nem követtek el bűnt, a lónak a faszát követtek el, nem bűnt, baszd meg! Még mindig nem jöttél rá? Sakkozni legalább tudsz? Na ide figyelj. Mi történik, ha a bástyával átlósan próbálsz lépni? Eltaláltad, rávernek a kezedre, a bástyát visszarakják a helyére és rád szólnak, hogy tessék szabályosan lépni. És mi történik, ha átlósan mész át a Városligeten? Úgy van, le se szarnak, és tudod, hogy miért? Azért, mert nem vagy bástya, a Városliget meg nem sakktábla, vágod már?!
  A marha szabályaid arról, hogy mi bűn és mi nem, semmit nem érnek azoknál, akik nem játszanak. Ti ott katolikusok egymás között mifelőlünk úgy irkáltok szabályokat, ahogy nem szégyellitek, felőlünk lehet bűn, ha valaki lila léggömbbel megy az utcán, pénteken húst eszik vagy szerdán pisál, kit érdekel, hogy nálatok mi számít bűnnek? A ti játékotokban mi nem vagyunk benne. Felőlem ortályozhatsz, hogy pasiknak egymással kefélni bűn, én meg majd kitalálom, hogy páros számú gyereket nevelni bűn, aztán ott állsz nyakig a kakiban. Ugyanis ez itt egy demokratikus társadalom, ahol én is lehetek akkora fasz, mint te. Majd ha idejön Jézus Krisztus személyesen és azt mondja, hogy álljon meg a vadalmafa, én, Istennek egyszülött fia hozhatok törvényeket arról, hogy mi a bűn, de te, Attila, nem, akkor majd ővele megbeszélem, hogy hozhat-e csakugyan, de már engedelmet, kicsoda itten Szőnyi Szilárd, hogy meghatározhassa, hogy mi a bűn? Ja, hogy az nem te voltál, csak olvastad egy könyvben? Hát én meg másik könyvet olvastam, de ha akarod, hasonlítsuk össze, de akkor jöjjön ide a szerző, mert egy mezei olvasó nem kompetens.
  Arra mondjuk kíváncsi lennék, milyen az a tolerancia, amelyik nem messzemenő, ha az számít messzemenőnek, amit Szőnyi képvisel. (Közben veszem észre, hogy hol harmadik személyben emlegetem, hol második személyben szólok hozzá, nézze el az olvasó, írói stíl, eszköz csupán.) Mert ugye jelen pillanatban egy homofób fasz, méghozzá büszke homofób fasz. Milyen lenne, ha a toleranciája még messzemenő se lenne?
  Hívő katolikus nyilván nem támogatja a melegek házasságát, ez logikus. Azaz pillanat, ezt a disznóhúsnál már érintettük, szóval ha azért nem támogatod a melegek házasságát, polgártársam, mert ez a véleményed, akkor halljuk a véleményedet, azaz hogy miért nem. De ha azért nem támogatod, mert a kereszténység márpedig kötelezően előírja, hogy nem támogathatod, akkor mi van a többi parancsolattal, illetve akkor mi a te véleményed, amit ugyebár különös súllyal kellene figyelembe venni, tekintettel a négy potenciális adófizetőre? Ez a katolikus egyház véleménye, nem a tied, polgártársam. Én nem vagyok kíváncsi a katolikus egyház véleményére, majd ha az leszek, megkérdezem őket. (Illetve ez számomra elég bonyolult, de e ponton nem lényeges.) Nem a katolikus egyház állított elő négy leendő adófizetőt, akiknek személye valamilyen okból különös súlyt képvisel az apjuk véleménye szempontjából, elvégre, höhöhö, az összes egyház közül egyedül a katolikus nem képes gyereket csinálni. A többinek legalább még föláll. A négy leendő adófizetővel egyedül te büszkélkedhetsz, polgártársam, ámbár még kérdés, hogy a véleményedet ők hogyan s miért tehetnék különös súlyúvá, de ha teszik, akárhogy is, csak a te véleményeddel teszik. Akkor halljuk azt. Hagyjál engem békén a katolikus egyház véleményével.
  Ja, hogy a kettő megegyezik? Istók zicsi a katolikus egyháztól tök totál függetlenül ugyanarra a következtetésre jutottál, senki nem súgott, és ezt képes vagy röhögés nélkül elmondani? Á, hülyeség, ilyet senki nem képes röhögés nélkül elmondani.
  Pontosan mikor és miért kell az elveidből bármit is feladnod? Meséld már el, légyszi. Odáig képben vagyok, hogy a homoszexuálisok (nem az aktivisták, bárki) nem járhatnak kézen fogva szívük választottjával, mert félő, hogy arra téved néhány fasiszta őrült és agyonverik őket. Ezen a részén nagyjából értem az elvek feladását. Te járhatsz a feleségeddel kézenfogva, ők nem, sőt azt se mondhatják, hogy a feleségem vagy férjem, és ezt te helyesled. Oké, most halljuk, hogy neked milyen elveket kell föladnod.
  Mert ugye amiket itt mondasz… hogy nem olvasol az emberek fejére bűnt, az nem elvek feladása, életem, hanem elemi józan ész. Próbáld meg, olvass bűnt a fejemre, meglátod, mit kapsz érte, még egyszer elkenem a szádat, mármint persze verbálisan, a jelenlegi lassan húszezer betűre rúg. Az, hogy támogatod a regisztrált élettársi kapcsolatot, szintén nem elvek feladása, hanem annak jele, hogy némi józan ész már beszivárgott a kemény katolikus fejedbe. Csak így tovább, kis lépésekkel, Ellie, a melegek regisztrált élettársi kapcsolatától Szent Gellért szívszélhűdést kapott volna, te pedig támogatod, akkor most jöhet a házasság és a gyerekek örökbe fogadása!

A harmadik pont is imádnivaló, „életemben kétszer laktam homoszexuális ember házában”. Ez akkor tartható, ha életedben kétszer laktál olyan házban, ami nem volt a tied, egyébként belekívánkozik, hogy „tudtommal”. Szoktam mesélni barátom esetét, aki egyszer ült egy régi ismerőse autójában, aki vezetés közben teli szájjal buzizott, hogy a buzik micsoda mocskok, még szerencse, hogy ő nem ismer egyet se. Barátom csak ült mellette és hallgatott. A poént rá szoktam bízni az olvasóra, de most kivételesen elmondom, katolikus vagy, hátha nem érted: buzi volt. Illetve most is az. És évek óta ismerték egymást a fószerrel, aki nem ismer egyetlen buzit se. Erről ennyit.
  Én egyébként egyszer hosszas levelezést folytattam egy katolikus pappal, számos különböző – vallási és kevésbé vallási – tárgyban, és őszintén mondhatom, hogy kiváló úriembernek találtam. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartod, hogy úgy általában a katolikus papokat nem találom szeretnivalónak? Olyan elveket képviselnek hivatásszerűen, amikkel ép ésszel nem lehet egyetérteni, ámbár ettől még persze lehetnek egyénileg kiváló úriemberek. No, hát te pedig ismertél két kiváló úriembert, akik melegek voltak, de ebből mintha nem vontad volna le a következtetést, hogy akkor bizonyára valamennyien azok. Jól tetted (az első dolog, amit jól teszel): ez éppen olyan előítélet lett volna, mint az az előítélet, amit megcáfol. Az embereket nem a csoportjukról kell megítélni, hanem önmagukról, amikor már megismerted őket. (Tudom, én mondom, amikor a legkülönbözőbb állatságokat olvasom a fejedre ismeretlenül, csakhogy azokat már effektíve el is követted. Nyílt lapokkal játszunk.)
  Annak örülök, hogy nem kérkedsz nemi hovatartozásoddal, régen ez bizony sok katolikusnak (meg másféle hitűnek) szokása volt, kedves feleséged például régen úgy mutatkozott volna be: Szőnyi Szilárdné. Ez ma már nem szokás, nagyon helyesen, és ugye nem is mutatjátok be egymást úgy melegeknek, hogy a feleségem vagy a férjem? Ez nagyon csúnya kérkedés lenne nemi hovatartozástokkal, hiszen ti összeházasodhattatok, a melegeknek pedig nem szabad, az olyan embereknek köszönhetően, mint te. És ugye meleg ismerősök elől a gyerekeket gondosan eltitkoljátok?
  Ha a fenti kérdések közül csak egyre is nem a válasz, akkor az, hogy a meleg ismerősökkel kölcsönösen nem tettétek hajlamaitokat úton-útfélen közszemle tárgyává, nem volt kölcsönös, nekik a társadalmi nyomás által rájuk préselt kényszer, neked meg szabad választás, amivel csak a nagy-nagy toleranciádat hangsúlyozod. Eszköz arra, hogy különb embernek tarthasd magad, mint amilyen vagy. Én nem dőlök be neki.
  Félre ne érts, ettől még lehetett jó a kapcsolatotok, csak nem azért, mert katolikus kultúrember vagy, hanem mert katolikusságod ellenére kultúrember vagy – az imént beszéltük meg, hogy katolikusként az lett volna a dolgod, hogy bűnt olvass a fejükre, és mégsem tetted –, és mert ők csakugyan gyakorolják azt a toleranciát, amiről te csak a szádat jártatod. Ugyanis ha valaki egy elnyomott kisebbségbe születik, akkor automatikusan megtanulja a toleranciát a többséggel szemben. Nincs más választása.
  Egyébként igaza van Vincentnek. Hogy jön ez ide? Nekiállsz elmesélni, hogy van két meleg barátod, tehát eleve nem lehetsz olyan ronda homofób, miközben előtte és utána azt magyarázod, hogy milyen ronda homofób vagy? Hát a kurva életbe, minden náci fasz arról csarpog, hogy őneki két cigány haverja is van, ő nem lehet náci, miközben már egy órát eltöltött azzal, hogy acsargott a cigányok ellen, és utána még egy óra hosszat folytatja! Komolyan azt hiszed, hogy ezt a faszságot értelmes emberek beszopják? Akkor te hülyébb vagy, mint katolikus! Az előbb írtam le, hogy kultúrember vagy, erre nekiállsz ugyanazt a rizsát lökni, mint akármelyik segg kisnyilas?

No, negyedik pont, jól van, a homoszexualitást természetellenesnek tartod, ez egyrészt a legsajátabb privát magánügyed, amivel fölösleges lett volna a nyilvánosságot terhelni, másrészt mindenki úgy hülyül meg, ahol akar. Természetes ugye nyilván az, amit nem rontott meg a csúnya, gonosz nagyvárosi civilizáció, az elfajzott újmódi fuj-fuj és berzenk. Stimmt? Na, akkor ide vigyázz. Itt basznak a srácok az udvaron. De tök frankón, fiúk egymással, a járókelők és mindenki szeme láttára, csoportosan, van úgy, hogy négyen is. Ami belefér. De ezek macskák, baszd meg, ezek tízezer éve semmit nem fejlődtek, úgyhogy ha azt mondod, hogy ez természetellenes, akkor légyszi magyarázd már meg, mi az a természet, de úgy, hogy egy ilyen hitetlen faszfej is megértse. Mert a modern, züllött nagyváros az nem. A Mezopotámiában háziasított vadmacska, az sem. Akkor mégis mi?
  Ami meg a rózsaszín tangás szivárványmeneteket illeti, van nekünk egy képsorozatunk a 2008-as melegfelvonulásról. Légyszi, jelöld már be legalább a legfelháborítóbb rózsaszín tangákat. Köszi szépen, és ha ez megvan, akkor megbeszélhetjük, hogy engem meg mennyire rohadtul irritál, hogy ti katolikusok mind ornátusban meg tiarában jártok.
  Mi? Hogy nem jártok? Akkor most miről beszélünk? Mi köze egymillió melegnek ahhoz, hogyan néz ki Conchita Wurst, aki mellesleg kizárólag adott alkalmakkor visel szakállat női ruhához és hosszú hajhoz, van róla fotó, amin egy tök átlagos ürge. Pedig mikrofon van a kezében, szóval ott se az utcán kapták le. Most komolyan azt akarod játszani, hogy kimegyek a strandra, megkeresem az első löttyedt seggű banyát lila sminkben vagy sörhasú, kacska lábú faszit, megkérdezem tőlük, hogy véletlenül nem katolikusok-e, aztán engedélyt kérek, hogy lefotózhassam őket és aztán megkérdezlek téged, Szőnyi polgártársam, hogy komolyan azt akarod-e, hogy a gyerekeid így nézzenek ki? Gondolom, erre zsebből rávágod, hogy a rondaság nem kelléke a katolikusságnak. Hát a melegségnek se a conchitaság, te, nagyon hülye. Vedd eszödbe a barátomat, ahogy ült az autóban. Gondolod, hogy a HEGYI kolléga nekiáll teli szájjal buzizni neki, ha úgy néz ki, mint Conchita Wurst? Nem engedte volna az autójába, tiszta sor.
  És tudod mit, baszd meg? Ha lenne egy fiam, és úgy nézne ki, mint Conchita Wurst, akkor mint apja megkérdezném ugyan, hogy nem találtál-e szebb jelmezt, édes fiam, mert a Wurst aztán tényleg nagyon ronda, viszont ennél fontosabb lenne a történetben, hogy van egy fiam. Mert amúgy nincsen, és neked, négygyerekes apának nem kell azt magyaráznom, hogy az milyen klassz, ha az embernek gyereke van. Hát nekem nem jutott.

Hatodik pont. De, éntőlem mondhatják erre is, hogy a saját farkába harap a kígyó, egyébként viszont Vincentnek van igaza, a homofóbiát a hozzád hasonló homofóbok terjesztik. Homofóbia elleni kampánnyal homofóbiát gerjeszteni, ilyet a pék büdös fasza még nem látott, hülye-e vagy, mondjad már? Voltak már olyan seggfejségek, mint a tied, amik aztán megszűntek, például valaha egy jólnevelt amerikai úriember zsigerből lebüdösniggerezte a feketéket, és a hetvenéves fekete bácsit hé, te fiúnak szólította akkor is, ha ő maga húszéves volt. Aztán tudod, mi történt? Jöttek a tolerancia önjelölt apostolai, például Martin Luther King, és addig ütötték a vasat, amíg hogy, hogy nem, az lett a norma, hogy a jólnevelt amerikai úriember egyrészt már lehet fekete is, másrészt ha fehér, akkor jó napot, uramot köszön a fekete úriembernek.
  Apropó önjelölt, arról mesélj már, légyszi, hogy téged ki kent föl a seggfejség apostolának, és volt-e rá engedélye a Seggfejségi Főhivataltól. Mert ha ilyesmi nincsen, akkor te ugyanolyan önjelölt apostola vagy az intoleranciának, mint Lakner, Vincent vagy jómagam a toleranciának.
  Csak tudod, mi van? Az intolerancia eddig még mindig megbukott. Még a tízparancsolatban is van rá példa, több is említ közülük felebarátokat. Tudod, mi a felebarát? A másik zsidó. Amikor a szöveget megírták, az ószövetségi időkben egy jólnevelt zsidó úriember csakis a másik zsidót tekintette embernek, mindenféle népekből való jólnevelt úriemberek hasonlóképpen cselekedtek. Ez volt a norma. Aztán jöttek a tolerancia önjelölt apostolai, és addig ütötték a vasat, amíg hogy, hogy nem, az lett a norma, hogy a jólnevelt keresztény úriember már minden más nép fiait úriembernek tekinti.
  Bassza meg, a toleranciának ezek az önjelölt apostolai keresztények voltak. Erre jössz te az intoleráns szövegeddel és felrovod a tolerancia mostani önjelölt apostolainak, hogy hogy merészelnek ugyanúgy cselekedni, mint a te állítólagos szellemi elődeid, és akkor te vagy a keresztény?! A pék lovának a nagy büdös fasza, az a keresztény, nem te, kapjál már az agyadhoz és vedd elő az Írást, hiszen ott áll, hogy „lökjétek el tőlem a kisgyerekeket, mert bizony mondom néktek, útálom őket, mint a szart”. Ugye? Nem! Nem ez van odaírva, baszd meg!

A hetedik pont egy részét kihagyom, mert lilám sincsen, ki az a Kormánybiztos Úr és mit mondott. Remélem, hogy nem a Kerényi, mert attól frankón engem is kiver a víz, a halál fasza nem olyan rémületes, mint az az ember, maradjunk annyiban, hogy örülök, hogy tetszett a film. Nekem is.

Nyolcadik pont… igen, Vincentnek megint igaza van, akkor legfeljebb téged nem érdekel Lakner véleménye, na mondd már, nagy kaland, minket meg a tied nem érdekel. Azaz bocs, a tiedet nem mindenben ismerjük, mert számos részletben megegyezik a katolikus egyház véleményével, és innentől nehéz eldönteni, hogy van-e sajátod egyáltalán. Ami engem illet, a te véleményed valamivel mégiscsak jobban érdekel, mint a katolikus egyházé. Valahogy hiteltelenül hangzik a szájukból a homofób hiszti. Más dolgok is, de ezek aztán végképp. Rólad, Szőnyi polgártársam, nem feltételezem, hogy buzi vagy, legfeljebb látens, ők viszont tekintélyes hányadban azok, már az újságok is erről cikkeznek.
  Ami a hitgyülit illeti, nekem nincs mit elhatárolódnom tőlük, szimplán leszarom, hogy melyik homofób milyen homofób. Az én nézőpontomból a hitgyüli és teközted az égvilágon semmi különbség nincs. Fensőbbséges faszok vagytok, akik valamilyen képzelt küldetéstudattól hajtva mások gatyájában kotorásznak és okvetlenül, feltétlenül, mindenféleképpen ki óhajtják nyilatkoztatni, hogy ki mit csinálhat a saját faszával, mert ezt csakis és kizárólag ti vagytok hivatottak eldönteni. Ilyet amúgy játszhatunk, én például most éppen olyan fontosságtól áthatottan kinyilatkoztatom, hogy innentől kedves feleségeddel kizárólag lótuszvirág pozícióban engedélyezem, mert nekem erre jogot ád a Szent Lila Vécécsésze. És ha olyat találsz mondani, hogy olyan nem is létezik, akkor kiüvöltöm a fejedet a két füled közül, hogy mégis hogy képzeled, hogy NEM TISZTELED A HITEMET?!

Fáradok már, hajnal van, lépjünk tovább. A kilencedik pontot át is ugrom, fingom nincsen, hogy ki milyen lapba mit írt, nem mindegy?

Tizedik. Tényleg, igazad van. Nem szakad le az ég, baszd meg! Itt állsz te becsületes kis katolikus homofób, hányod a szentkörösztöt a rohadalom buziakra, és várod a mennybéli seregeket, hát az ókorban az egész Közel-Kelet népessége nem lehetett akkora, mint amennyi buzi ma egy nagyvárosban él, és az Úr annyi kevéske emberért mégis kénkővel emésztette el Szodomát és Gomorrát – erre most mi van? Hányod a szentkörösztöt a rohadalom buziakra, és a mennybéli seregek basznak jönni. Ez a baj az egésszel, látod? Az összes valamirevaló csoda évezredekkel ezelőtt lezajlott, azóta az Úr egyszerűen nem mutat semmiféle csodát, jó, tudom, Fatimában állítólag igen, nekem meg tegnap alászállt az égből a Szent Lila Vécécsésze és elénekelte Sarastro áriáját. Rohadt sok csodára lenne igény idelent, és az Úr egyszerűen cseszik egy icipici csodát ránk pazarolni, ez a baj, tudod? Az az ember még nem született meg, aki nekem meg a többi ilyen hitetlen fasznak meg tudná magyarázni, hogy ha a Bibliában az Úr dögivel dobálta lefelé a csodákat akármi csip-csup ügyek miatt, akkor most miért nem ment meg minket legalább a legnagyobb ostobaságainktól, hát hiszen ha kipusztítjuk magunkat, akkor kikkel fog ő játszani?
  Amúgy ami előtt te álmélkodva szádat tátod, azt úgy hívják, hogy huszonegyedik század. Isten hozott. Állj föl és menj tovább. Már nem állunk a katolikus vagy bármiféle egyház tulajdonában, volt egy felvilágosodás, a francia forradalom a nagy érdeklődésre való tekintettel végbement, az első és nyomában a második világháború totálisan átrendezte a világot. Vannak előnyei is ennek az új változatnak, hátránya is akad bőven, de tökmindegy, ez van, eszöd, nem eszöd, nem kapsz mást. Azért az előnye több. Például olyanok, hogy szabad mindenféle embernek lenni, és nem írják elő, hogy mi legyél. Mármint ugye a világ civilizáltabb részein, ahol nem uralkodik totális terrorral Kim elvtárs, az iszlám vagy a katolikus egyház.

No, elértük az utolsó pontot, mesélj, hogyan korlátozzák az őszintén beszélési jogodat. Én mondjuk nem vagyok képviselője semminek, radikális pláne nem, de az tény, hogy vastagon lehülyézlek ugyan, de elmondani elmondtad. Létezik egy felfogás, valahogy úgy szokták idézni, hogy „nem értek egyet a véleményeddel, de harcolni fogok a jogodért, hogy elmondhasd”. Én ezt vallom. Te is? Ja, nem vallhatod, katolikus vagy. Mondd, ha bemegyek egy katolikus templomba, szabadon beszélhetek a híveknek bármiről? Komolyan érdekel, életemben nem jártam semmilyen templomban, nem is szándékozom, úgyhogy nincs róla tapasztalatom. Ha azt mondom, hogy szerintem nem Jézus volt a megváltó, hanem a húga, akkor mi lesz, elmagyarázzák, hogy miért nem lehet igazam, kidobnak, megvernek, áttérnek az én hitemre vagy mi?
  Mert a net meg az én templomom. Ide te a kétezer éve leragadt nézeteiddel bejöhetsz, elmondhatod, összehordhatsz tonnányi baromságot, lehet, hogy lehülyézlek, de egy ujjamat se mozdítom azért, hogy befogjam a szádat. Itt éppen az a lényeg, hogy szabadon el szabad mondani bármit.
  Jó, tudom, összevissza barmoltalak, már harmincötezer betűnél tartunk, órák óta írom ezt a cikket, de figyelj, ha hülyeséget írsz, akkor le fognak ám hülyézni. Ez itt nem az egyház, ahol kétfélét lehet mondani, Istennek tetszőt, amiért dicséret jár, vagy eretnekséget, amiért megszid a plébános úr. Itt gondolkodni kell, és hát a logika, finoman mondva, nem az erősséged. Én csak ezt az egy cikkedet ismerem, lehet, hogy más tárgyakban sziporkázik a zsenialitásod, kettőnk között az a különbség, hogy én nem nyilatkozom olyan dolgokról, amikről semmit se tudok. Megmondom világosan, hogy azt nem tudom. Ebben a cikkben marhaságokat hordtál össze, tehát le lettél barmolva.
  A homofóbia úgy, ahogy van, marhaság, tehát az a cikk, amit a homofóbia talaján állva írnak, eleve nem lehet értelmes. Miért marhaság? Mert semmi közöd hozzá, édesapám, hogy ki kivel kefél. Ez ilyen egyszerű. Amíg felnőtt, épelméjű emberek kölcsönös beleegyezéssel nemi életet élnek, és ezzel nem zavarnak másokat, addig neked semmiféle alapod nincsen, hogy beledumálj az életükbe. Ugyanezért fel vagy mentve a lótuszvirág-pozíció kötelezettsége alól. Hasonlat volt. Azért mondom, mert bizonyos felfuvalkodottsági szint fölött az emberek iszonyodnak attól, hogy humorérzékük legyen, és nem venném a lelkemre, ha annyira komolyan vennéd, hogy… szóval nem venném a lelkemre.

No, csülökre, hajnalodik, aludni köll.

Utóirat. Bocsánat, azért át szoktam nézni a cikkeket, miután fölrakom, és megakadt a szömöm a katolikus egyház megkérdezésén, ami számomra elég bonyolult. Azért tudniillik, mert elég komoly elkötelezettséget vállaltam a pedofília elleni harcban, ha némileg sajátos eszközökkel is, és valahogy nem venné be a gyomrom, hogy vidáman társalogjak egy pedofillal valami tök totál egyéb kérdésről, nem pedig arról, hogy miért nem szégyelli magát. Mármost ha lehetne tudni, hogy minden katolikus pap pedofil, akkor tiszta sor, először is jól lecseszném, aztán megbeszélném vele a katolikus egyház véleményét az adott kérdésről. Ha azt lehetne tudni, hogy mind bűnrészes a pedofília eltussolásában, az is tiszta sor, akkor azért cseszném le. De hát nem lehet biztosan tudni. Kivétel nélkül az összes azért mégse lehet közvetlenül bűnös, legfeljebb abban, hogy nem rohan a Vatikánba és nem követeli a felelősök megbüntetését és a pápa lemondatását. De megértem, ha nem. Olyan érzés lenne, mint homofóbok között melegnek lenni. Mindazonáltal ha nem veszi rossz néven az olvasó, vagy ha igen, mit bánom én, szóval én egyelőre nem szívesen társalognék katolikus papokkal. Túl nagy a rizikó, hogy vaj van a tonzúráján.

»»»»»»