Támadt egy érdekes gondolatom. Dési János a Civil a pályánban azt mondta, hogy az adózó nem dönthet arról, hogy mire fordítsa az állam az ő adóját. Kifizeti és kész, az állam csinál vele, amit akar.
Nekem pedig az jutott eszembe: de hát miért nem dönthet? Mennyivel érdekesebb lenne, ha dönthetne.
A tisztelt adózó kap egy levelet az adóhatóságtól, éppen olyat, amilyet tegnap én, benne vaskos paksaméta, hatvannégy oldalas útmutató, aminek elolvasása tökéletes zűrzavart teremt az adózó egyébként rendezett gondolatai között, és egy sárga csekk, ami az adózó forintjait magával vinni hivatott. Szóval minden ugyanúgy, mint most, csak van még egy űrlap. Mire fordítsuk az Ön pénzét? Alatta pedig egy sor mindenféle. Egészségügy. Oktatásügy. Útépítés. Rendőrség. Honvédelem. Tűzoltóság. Politikai pártok. Állatkert. Államadósság. Mezőgazdaság. Meg mindenféle, csak azt kell eldönteni, hogy mi milyen részletességgel szerepeljen. A polgár pedig szépen kitöltené, hogy adójának hány százalékát kívánja az egyes célokra fordítani. Lehet tenni mellé egy kimutatást arról, hogy a befolyó adók hány százalékára tartanak igényt a különféle tárcák és feladatkörök, hogy az adózó könnyebben tudjon dönteni.
Mi lenne ebből? Hát például megeshetne, hogy valamely tárca sokkal kevesebbet kapna, mint amennyit szeretett volna. Ez nem lehet baj, hiszen eddig is megeshetett, de mostantól nem a kormányt szidnák miatta azok, akik ennek kárát látták, hanem az adófizetőket, vagyis saját magukat. Akkor ez a tárca belátná, hogy nem ér annyit a nemzetnek, mint gondolta, eddig csak a kormányok kegyéből élt, de az adófizetők szívtelenebbek – és lejjebb csavarná költségeit. Avagy belátná, hogy rosszul kampányolt, és kirúgná a stábfőnököt.
Mert akkor ugye jönnének a tájékoztatásnak álcázott reklámok arról, hogy de tisztelt adófizetők, mi roppant fontos tárca vagyunk ám, nekünk azért kell az a rengeteg pénz, mert – és jönne a rengeteg rizsa, kimutatások, statisztikák. Tisztelt adófizetők, kérjük, jövőre fordítsanak többet a tűzoltóságra. Tizenhét fecskendőnk lyukadt ki az elmúlt évben, ebből tíz Mercedes, hat Toyota és egy inzulinos. Cserében mi mindent megteszünk, hogy eloltsuk a tüzeket, lakástűz, irodatűz, bozóttűz, tábortűz, összetűz! Még föl se lobbant, már ott is van Az Ön Tűzoltója!
Szóval az állami szolgáltatások versengenének az adófizető kegyeiért. Aki, ezt biztosan állíthatom, legalább olyan jól döntene, mint az a kormány, amelyikre az olvasó a legjobban haragszik az elmúlt húsz év kormányai közül.