A nyelv egy kaland
Un tikai priekam sirdis, énekli Keita tündérmese nyelven. Nekem az a szokásom, hogy egy-egy dalszöveget nem állok neki elejétől a végéig lefordítani, hacsak nem cikket írok belőle, hanem itt-ott szavakat, félsorokat keresek ki a szótárból, ami éppen érdekel. Most épp ezt a részt.
A sirdisről kiderül, hogy a sirds többes alanyesete, tárgyesete, lokatívusza és vokatívusza (jé, eddig föl se tűnt, hogy van vokatívusz), de mi a sirds? Azt mondja, (anatomija) Galvenais cilvēka asinsrites orgāns. Anatomija? Mit keres egy dalszövegben egy anatomijai szakkifejezés? A magyarázatból csak az orgānsot értem, aztán megtalálom az alján a fordításokat. Sirds! Mint srdce! Állandóan mondogatom, hogy Európában mindenki tud lettül, de amikor rá kellene ismerni a szavakra, nem sikerül. És cilvēks az človek, most azt is megnéztem a szótárban. Mert a balti–szláv nyelvközösség alig három és fél évezreddel ezelőtt bomlott föl, vagyis a proto-indoeurópai felbomlása után két évezreden át még fennállt.
Egyébként asinsrites nyilván asinisszal függ össze, ami vér, rokona a latin sanguisnak. A ritest nem értem, a galvenais magyarázatát szintén nem, de tudom, hogy a szív mire való, nekem is van.
A priekam a prieks egyes datívuszának bizonyul, a magyarázatból (pozitīvs emocionāls stāvoklis, kam raksturīgs pacilāts garastāvoklis, izteikta labsajūta) megint csak a latin szavakat értem, de ott a fordítás: öröm. És nini, ez meg a szláv prijatel és a germán friend rokona, de természetesen a Freudéé is. Mondom, hogy mindenki tud Európában lettül!
Példakifejezések is vannak, rögtön megakad a szemem azon, hogy prieka meita. A meita nagyon rögzült, öt-hat meita csodaszép dalolását hallgatom hónapok óta, meita az lány. És tényleg:
Prieka meita — prostitūta.
Úgyhogy amíg odakint prieka meita hideg van, én idebent ULAS lettül tanulok. Azaz nem tanulok, én elvileg továbbra is a csehnél tartok, mert Barča Hrdinová ugyan nem énekel, de szintén egy tündéri meita, és még annál is sokkal több. Ezért találtam ki ezt a szaktudományi rövidítést, hogy ULAS. Ez angolul van: Unintentional Language Acquisition from Songs. Eszperantóul SALK, Senintenca Akiro de Lingvo el Kantoj. Magyarul Akaratlan Nyelvtanulás Énekelt Dalokból, ANYÉD. Az ember hallgat dalokat, és közben felismer vagy kiszótáraz belőlük szavakat, mert érdekli, hogy miről lehet szó, aztán vagy megjegyzi, vagy nem. De nem áll neki nyelvleckéket olvasgatni, nyelvtant tanulni, és amikor éppen nem hallgat dalt az adott nyelven, akkor nem foglalkozik a nyelvvel sem. Elég sokat megtanultam többféle nyelvből ULAS módon, a romanit csak így tanultam, Kalyi Jag-dalszövegekből, úgyhogy az gond nélkül megy, hogy zhal e rāca po palyi meg te avlas man shukār grasta, de egy pohár vizet kérni nem tudok. A csehhez is fölhasználtam dalokat, Můj čas meg Čarodějky z předměstí, de volt már ezen a módon walesi, görög, mindenféle. Lettül még nem tudok annyit, mint romaniul. A többiül meg csak néhány szót.
Visszatérve a kiinduló szövegtöredékre, a másik két szót már ULAS tudom, un az és, de most megnéztem, és nini, a példamondatokat is tudom:
Andris un Jānis ir labi draugi.
Saule uzlec, un sākas jauna diena.
De nem mindent ULAS tanultam, labs az jó, a magyaroknak legismertebb lett szóból: labvakar az jó estét. (Vakars, este, mint vacsora, ugyanabból a balti–szláv tőből. A labs is indoeurópai eredetű, de mifelénk ismert nyelvekben nincsen rokona.) Draugs pedig természetesen barát. A második mondatot pedig mindenki érti, aki olvasta az eddigi NANDO-cikkeket. Diena az nap, az összes indoeurópai nyelvben megvan, az angol day és germán rokonai kivételével, mert azok nem a PIE *dyew-, „ragyogni” tőből jönnek, hanem a *dʰegʷʰ-, „égni” tőből.
Tikai pedig: csak. Ez már nem ősi örökség, hanem balti fejlemény, csak a litvánban van testvére.
És csak örömet a szíveknek.