A misszionárius

Becsönget és aziránt érdeklődik, volna-e fél percük beszélgetni Jézusról.
  – Fél percünk? – kérdezik. – Talán fél órát akart mondani?
  – Nem, kérem – feleli. – Harminc másodperc bőven elegendő.
  – Hát kérem, lássuk.
  – Köszönöm – mondja. – Tudják, Jézus volt az Úr fia. Leküldte a földre, hogy áldozza föl magát értünk. Így most meg vagyunk váltva. Tessék, ezekből mindent megtudhatnak. Olvasgassanak.
  Ezzel átnyújt egy reklámszatyrot, hat-nyolc kötet van benne, több kilót nyom. És kalapot emel.
  – Viszontlátásra.
  – Várjon már – felelik. – Azt hiszi, ezzel megtéríthet bárkit?
  – Nem tudom, kérem – feleli már elmenőben. – De az nem is érdekel.
  – Hát akkor?
  – Tudják, éppen Jehova tanúinak székháza és a buszmegálló között lakom. Naponta háromszor ennyit hoznak. Másképp nem tudok megszabadulni tőle.
  S lecsoszog a lépcsőn.

»»»»»»