„Ahol könyveket égetnek, előbb-utóbb embereket is égetnek.
Ahol könyvszervereket becsuknak, ott előbb-utóbb embereket is ok nélkül becsuknak.
Nem szeretném megérni, hogy majd a gyerekeim megkérdezzék: Papa, hol voltál, amikor az elektronikus könyvtárakat becsukták?”
Ede hozzászólását az SLP fórumából az Index idézi, most már én is idézem, be fog vonulni a történelembe. Az SLP-t becsukták.
A könyvkiadók egyesülete ordít, a könyvkiadók vezetői ordítanak, az SLP fenntartója pedig nem érti, hogy mit is követett el. Én sem értem. Azt sem értem, hogy mi történt 2005 augusztusának utolsó csütörtökjén, hogyan szabadult be egy magáról megfeledkezett könyvkiadó-elefánt az SLP porcelánboltjába, és döbbent rá: „Úristen! Hát innen könyveket lehet letölteni?!” Az SLP öt éve üzemel, mindenki tudott róla.
A fórum remélhetőleg egy darabig még meglesz, ajánlom minden könyvkiadófőnök figyelmébe. A dolgok nem feketék vagy fehérek, bármennyire szeretnék annak beállítani őket. Vonatkozik ez legfőképpen Szántó György Tiborra, aki valóságos összeesküvés-elméletet gyárt a mögé a tény mögé, illetve helyett, hogy az emberek szeretnek olvasni. Érdekes dolog, a könyvkiadók egyesülete etikai bizottságának elnöke amúgy elméletileg tudhatná, hogy az emberek szeretnek olvasni, mert ha nem szeretnének, akkor ő most nem elnökölködné az etikai bizottságát a könyvkiadók egyesületének, hanem például párizsit szeletelne. Üzleti tevékenység, adatgyűjtés meghatározott értelmiségi körről, sokba kerül a tárhelybérlés és a művek digitalizálása, sőt pár bekezdéssel lejjebb már nemzetbiztonsági érdek, oroszországi szerver, célcsoportok szondázása, emailcímek megszerzése. Ekkora nagy világba ordító marhaságokat elég régóta nem olvastam a neten, pedig azért itt is elég sok hülye mászkál szabadlábon. Az etikai bizottsági elnöknél sokkal nagyobbak. Pedig azért az se semmi, hogy nem érti, hogyan tölthették le a Vonnegut-regényeket hétezren, miközben ők évi ötezernél többet nem tudnak eladni. Szívesen elmagyaráznám neki, ha nem tartanék attól, hogy úgyse olvassa, egyrészt mert ez egy privát blog, amit bizottsági elnökök nem olvasnak, másrészt kétséges, hogy tud-e olvasni. MERT KURVA DRÁGÁK, AZÉRT! Mert a rendszerváltás óta kevés dolog drágult meg olyan iszonyatos mértékben, mint a könyv, aminek ráadásul iszonyatosat zuhant a minősége is. Itten engem tótumfaktum orákulumnak tetszenek elfogadni, mert én írom a könyvet, csináltam a könyvet, vásárolom a könyvet, úgyhogy én mindent tudok, amit kegyetek nem tudnak.
Mellesleg nem venném a lelkemre, hogy a bizottsági elnök tudatlanságban maradjon, szóval elárulom, hogy a tárhelybérlés régesrég nem olyan drága dolog, úgyhogy tessék szépen becsukni a mesekönyvet, az nem van, hogy orosz, sőt ruszki diverzánsok költséget nem kímélve rommá akarják pocsékítani a magyar könyvkiadást. Először is a magyar könyvkiadás fölött már régóta a RIP betűk olvashatók, másodszor pedig tudatom, hogy én napi húsz forint ötvennégy fillért fizetek a LAttilaD.orgért, ami sacc per kábé van akkora, hogy az SLP teljes anyaga mindenestül elférne rajta. Az emailcímemet pedig nem kérték, amikor letöltöttem a könyveket.
Lassan el lehet kezdeni megtanulni a világirodalmat fejből. Montag már felöltötte az egyenruháját.