A dévanagári írás rejtelmei 3.

Maradt egy-két adósságom korábbról, hadd pótoljam be őket, mielőtt továbbmegyünk.
  Van három speciális ékezet:
  – nazális magánhangzót jelöl. Átírása: ejtése
  – vagy ugyanazt jelenti, de csak némelyütt használatos.
  – a magánhangzó után ejtett [h]-t jelöl. Átírása:
  Van egy különleges ligatúra: Ez gyakori mássalhangzó-kapcsolat, ezért alakult ki teljesen egyedi jele.
  És van még egy jel: Ez nem szöveg része, ott -nak írják, hanem egy különleges, misztikus jel. Több írásrendszerben is megvan a megfelelője, könyveket írtak róla, én egyelőre nem tudok részletes magyarázatot adni, mert én se értek belőle semmit. De egy mantrát én is ismerek: aminek millió jelentése visszavezethető a könyörület bódhiszattvájának személyére (megvilágosult lény, a részleteket a bonyolultság miatt mellőzzük), aki jelenleg is itt él bolygónkon mint XIV. dalai láma.

Többszörös ligatúrákat ígértem – lássuk őket. A hármasok egy része úgy készül, hogy az első betűt elfelezzük. Például Mások viszont úgy, hogy az első kettőből képzett ligatúrát kötjük össze a harmadik betűvel:
  Ha már a került elő, érdemes összehasonlítani a ligatúrával. A és hasonlóan kötődik a megelőző betűkhöz, de van egy kis különbség, amiről felismerhetők.
  Legutóbb nem esett szó a ligatúráról, ami nagyon sok hármas ligatúrának is része: stb. Meg persze négyeseknek és ötösöknek is.
  Most pedig egy kis bemutató olyan hármas ligatúrákból, ahol nincs elfelezett betű. Azt hiszem, eddigi tapasztalatai alapján az olvasó mindet meg fogja tudni fejteni, de azért segítek is.
  
  

De az igazi csemege mégiscsak a négyes és ötös ligatúra. Eddig 236 négyes ligatúrát sikerült összegyűjtenem, de ha az olvasó valahol jártában-keltében összeakad még egypárral, ne lepődjön meg. (Inkább küldje el nekem is.) Ez csak egyetlen táblázatból lett összeszedve.

S végül a legszebb műalkotások: az ötös ligatúrák.

»»»»»»