Egészen pontosan DJ Infragandghi.
Tegnap láttam egy riportot, kedvenc beszélgetõs tévé-személyiségemmel, Veiszer Alindával, aki szinte kivétel nélkül érdekes, és sokszor éppen aktuális -a napi események folytán éppen valamiért porondon lévõ- emberekkel beszélget késõ este. Én manapság már inkább a másnapi dél körüli ismétlést nézem, mert az én koromban éjszaka már ugye nem lehet ilyen lazaságokkal foglalkozni, vagy éppen ellenkezõleg, nem marad annyi energiám sem, hogy a tévére tudjak fókuszálni csüggedt tekintetemmel, nemhogy még el is raktározni az információkat.
A mostani rádöbb -mely történés jégmezõ agyam tekintve igen gyakori, gondolom, hihetõ- ismét egy zenész volt.
Azt már sokszor elmondtam, hogy Veiszer Alindát miért szeretem, miért élvezem a bármilyen partnerral folytatott beszélgetéseit: láthatóan a legapróbb részletekig felkészül az eseményekbõl, a beszélgetõtárs életébõl, s olyan szinten vezeti a beszélgetés fonalát, hogy amit akar -s el tud- mondani az illetõ, aki az asztal túloldalán ül, azt számomra érdekes formában, mégis lényegretörõen, de nagyon pontosan meg is tegye.
Most amit láttam, DJ Infragandhi-val zajlott. Én eddig ezt a nevet úgy helyeztem el agyam helyén, mint mondjuk a Vad Fruttik-at, ám most, mire kiírták volna, hogy ki is ez a fiatalember, aki ilyen jellegzetes gesztusokkal és nagyon nem kicsit értelmesen beszél, valami zenérõl, amit én a hallomás alapján valami elektro-mizériának lõttem be (s lám, nem tévedtem), de akkor még csak a beszélgetés kötött le. Ez is arról szólt, hogy ez a fiatalember, õ is, valamit_akart_csinálni és azt meg is tette. Dolgozik.
Nem azért mert kell, hanem azért, mert ezt szereti csinálni.
Elmondta, hogy -illetve Alinda hozta szóba természetesen- a világ minden részérõl dj-k jönnek ide, Magyarországra vendégszerepelni, az Õ meghívására, s ez már valami hagyománynak tekintkhetõ, és így tovább.
Nem ebben, csak a beszélgetés hangulatában, az ember minõségében -és põersze a zene, mint "körítés" jelenlétében- nagyon rímel erre egy hasonló, nem Záróra-i beszélgetés, Yonderboi-jal.
Íme egy Deck Attack produkció.
A riport kifejezetten érdekes volt. Most, ahogy ezt írom, is itt megy mellettem egy ismétlés, melyben Béres Ilona a vebdég. Széles skála mindenképpen. És ez nekem tetszik.
| ← Nyílt levél Orbán Viktorhoz | Nehogy elfelejtsem → |