Mindegy, hogy miért, úgy éreztem, hogy sok száz kilométer távolban életveszélyben van a kedves. Tehát fölhívtam a 104-et, jól tudva persze, hogy azt ma már 112-nek ejtik, de ennek nincs is jelentősége. A szokásosan szuperhiggadt diszpécser szépen végigkérdezte, hogy mi a szitu, elmondtam a neveket, lakcímet és az anamnézis fontosabb részleteit, és megnyugodva tettem le a telefont – jöhet itt zápor, szilaj förgeteg, a mentők mentenek. Hajnali négy elmúlt.
Tíz perccel öt előtt fölhív a kedves, egyszerre dühöngve és röhögve. Hajnali negyed ötkor kizavarták az ágyból az egész családot és a társasház összes lakóját, és megkérdezték, hogy a család mindhárom tagját hogy hívják és hol született, majd amikor megtudták, hogy az egyik gondnokság alatt áll, akkor tudni kívánták, hogy miért. Megkérdezték a kedvest, hogy beszélt-e mostanában a lányával. Igen, felelte, itt áll mellettem. Én azt mondtam a diszpécsernek, hogy a párom. Ezt nem lehet úgy félrehallani, hogy „az anyám”, egyébként meg ugye a nevemet is mondtam, tehát nő már se lehetek, de ha feltételezzük, hogy mind az őrá alkalmazott megnevezést, mind az én nevemet félrehallották, az anamnézisben viszont elhangzott egy idegen tulajdonnév, ami nem forog közszájon, szakmai körökön kívül nem ismerik, és ez a név pont elhagyta rózsás ajkaikat, helyesen kiejtve, tehát mégiscsak jól hallották, amit beszélek.
Nem vehetjük zokon, hogy nem végeztek semmilyen vizsgálatot, még a vérnyomását se mérték meg. Ezt az egyet nem vehetjük zokon. Hiszen ezek rendőrök voltak!
Másfél órával később a kedves fölhívta a fődiszt, hogy miért. Hát ennek ez a módja, először rendőrt küldenek, hogy biztosan bejusson az esetleg lezárt ingatlanba. Majd ha a rendőr valós problémát észlel, akkor hív mentőt. Hát a rendőrök csakugyan olyan eljárással jutottak be, ami a mentőknek nem állt volna rendelkezésére. Csöngettek és kopogtak!
Fölhívta a fődisz figyelmét, hogy ha ezek után téves riasztás miatt még csekket is küldenek, akkor feljelentést tesz. Abban maradtak, hogy valószínűleg nem fognak, mert egy hozzátartozója aggódott érte, ahelyett hogy odament volna hozzá. Aha, mondta a kedves, tolókocsiban, kétszáz kilométerről. Ja, azt ő nem tudta.
Hat óra mindjárt. Most várjuk, hogy becsöngetnek-e még a tűzoltók is.