A két film készítése között tizenegy év különbség van, a magyar tévés bemutatóik között is lehet annyi. De ha az ember közvetlenül egymás után nézi meg őket, akkor feltűnik az átalakítás.
Az első film végén a tengerre elsodródott csónakot az a hajó találja meg, amivel Richard apja keresi a gyerekeket, de a második filmben az apának nyoma sincsen. A második filmben Sarah a kisbabájával rögtön a fedélzetre jön, amint a csónakot megtalálják, de az első filmben valamivel tovább is láttuk az eseményeket, és nő nem volt a fedélzeten. És mondanom se kell, hogy másfajta hajó, képzett hajológus meg is mondaná, hogy melyik milyen.
Ez nem rontja le a folytatás értékeit, csak azért zavaró, mert erőfeszítés nélkül meg lehetett volna oldani, hogy ne legyen ilyen következetlenség.
Érdekes dolog hangzik el a szigeten kikötő hajó kapitányával folytatott beszélgetésben. „És hogyan számolták az éveket?” „A mama megtanított rá. Tudtuk, hogy tizenkét telihold van egy évben.”
Azt persze nem tudom, hogy a századelőn egy tengerészkapitánynak mit kellett tudnia, de hogy elemi csillagászati ismeretek nélkül akkoriban nem lehetett hajót vezetni, az holtbiztos. Márpedig tizenkettőnél valamivel több telihold van egy évben. A különbözet akkora, hogy ha tizenöt éve élnek a szigeten, akkor azt hiszik, hogy csak tíz év telt el, 1907-et írnak, pedig 1912-t. Nagyjából. Az azért nem mindegy, hogy valaki tíz- vagy tizenöt évesnek hiszi magát, és erről a kapitánynak illene szólnia.