UPC-nek, akiknek havi harmincezret fizetünk, ment egy megrendelés. Vettünk egy tévét volna. De közben másképpen alakult, el kell utaznunk hosszabb időre, úgyhogy nem kell a tévé. Hát pedig más nem veheti át a küldeményt. Más nem veheti át a küldeményt. Más nem veheti át a küldeményt. Más nem veheti át a küldeményt. Nem az én lemezemen akadt ki a tű, az övéken. Ezt egy darabig ismételték (nem jutott át az a része, hogy „nem kell a tévé”), aztán a negyvenhetedik ügyintéző közölte, hogy hiszen bárki átveheti a küldeményt. Ne má. Akkor tíz percig várakoztat a vonalban, és fölfedezi, hogy igen, a kolléga igazat mondott. De majd beszél a futárszolgálattal és megbeszéli vele, hogy kegyeskedjenek másnak is átadni a küldeményt. NEM! TÖRÖLJE!
Ezeket hol gyártják ennyire hülyének?