(Kis expozé egy facebookos beszélgetésben, hasznos lehet a további kutatás számára, elég sokféle forrásból merített tapasztalatokat foglaltam össze.)
A tudomány mai állása szerint két válasz van.
a) Fogalmunk sincs.
b) A pedofil hajlam feltehetően gyerek- és kamaszkorban alakul ki annak folytán, hogy a gyereknek nem jut alkalma a korának megfelelő szintű nemi késztetéseket a korának megfelelő szinten kiélni. (Ami nem azt jelenti, hogy akinek erre nem jut alkalma, az okvetlenül pedofil lesz. Nekem se jutott alkalmam, mégse lettem pedofil.) A folyamat valahogy úgy zajlik le, hogy a gyerek a kritikus időszakban el van zárva a másik nem (homoerotikus érdeklődésnél a saját neme) társaságától, vagy fizikailag (katonaiskolában, zárdában nevelkedik, kis faluban él, ahol a korosztályában senki sincs megfelelő), vagy emocionálisan (vannak a környezetében alkalmas célszemélyek, de azokat ő nem érdekli, csúnya vagy bármi egyéb ok miatt nem akarnak vele barátkozni).
Az óvodáskor a legkorábbi időszak, amikor az ember társas lény mivolta manifesztálódhat. Ha a gyerek nem jár óvodába, az nem baj, de legyen alkalma eleget találkozni mindkét nembeli, hasonló és másmilyen korú gyerekekkel. Ha ez nem történik meg, akkor nemcsak, sőt nem is elsősorban a nemi szerepfelfogása sérülhet. Kisiskolás korától kezdve viszont már az is, többek között ezért kártékony a „konzervatív iskolamodell”, amikor a gyerekeket nemek szerint elkülönítve oktatták, talán attól rettegtek, hogy ha koedukált nevelés lenne, akkor egymásra ugrálnának a folyosón és sorra csinálnák a még kisebb gyerekeket.
Sok pedofil férfi múltjában kimutatható, hogy iskoláskorában nem álltak vele szóba a lányok mint fiúval, mondjuk kövér volt és pattanásos, és (ami még fontosabb ebből a szempontból) ez folytatódott fiatal felnőttkorában. Ez azért gond, mert a normális fejlődési modell szerint óvodáskortól kezdve mindig a vele egykorúak vagy valamivel idősebbek (akár felnőttek) iránt kellene vonzalmat éreznie; ha ezt egyszer-egyszer nem viszonozzák, az csak pech, de ha folyton ezt tapasztalja, akkor rögzülhet az az állapot, hogy a korosztályabeliek iránt érez vonzalmat, mondjuk hatéves korában, és aztán továbbra is a hatévesekhez fog vonzódni, csak közben ő maga egyre idősebb lesz. Végül felnő, és mondjuk tizenkilenc vagy huszonhét évesen rádöbben, hogy de hiszen őt még mindig a szomszéd Gizike hozza lázba, aki csak nyolcéves, hát akkor ő alighanem pedofil.
Mármost a probléma az, hogy ezt nem lehet észrevenni. Nincs miből, nincs mikor. Azt igen, hogy a gyerek nem csajozik, vagy ha igen, sikertelenül, ezt adott esetben akár el is mondja. De azoknak, akiknek nincsenek sikereik a lányoknál az általánosban vagy a gimiben, a 99%-ából nem lesz pedofil. Nyilván van még valami, ami ehhez hozzáadódik, de nem tudjuk, hogy az micsoda.