Szóval kiderült, hogy Szabó Ervin kommunista volt, és ez némelyek szerint ráveti a rossz fényt a könyvtárra, és át kellene keresztelni. Mások szerint ráveti ugyan, de nem kellene átkeresztelni. És nyilván vannak, akik szerint rá se veti, de ezek aligha mernek szólni.
Részemről, őszintén bevallom, fütyülök rá, hogy hívják a könyvtárat, Szabó Ervin kommunista mivoltáról nem voltam értesülve, de nem lep meg, elvégre kellett ahhoz némi érdem, hogy az emberről könyvtárat nevezzenek el a pártállami rendszerben. Akkor az volt az érdem, ha az ember kommunista volt, a következő rendszerben az, ha demokrata. Még nem tudom pontosan, mi az érdem a mostani rendszerben, csak pár hónapja tart.
Éppen ez a gond. Persze, lehet elnevezni a könyvtárat Hamvas Béláról, csak mi van, ha őróla is kiderül valami. Eperjesen született… nincs esetleg valami szláv az ősei között? Evangélikus lelkészi családban… mi van, ha később bevezetjük a kötelező katolicizmust? Önkéntes katonának jelentkezett… mi lesz, ha a következő rendszer antimilitarista lesz? Épp csak elkezdtem olvasni az életrajzát, és tessék, egy csomó bizonytalanság rögvest.
Persze vannak még jelöltek. Németh László, teszem azt. Hát ugye ő orvos volt, és mi lesz, ha később az orvosokat akarjuk megtenni bűnbaknak? Nem az első eset lenne a történelemben, Pol Potnál minden értelmiségi gazembernek számított. Azt nem mondom, hogy 1943-ban rittyentett egy nagyon komplikáltan antiszemita kijelentést, mert az momentán pont előny lehetne, csak hát lesz itt rendszer bőségesen, a következőben már nem biztos, hogy olyan jól hangzik. Igaz, rosszul se. Kosztolányi Dezső kevésbé jó választás, mert hülyén hangzik, hogy Fővárosi Kosztolányi Dezső Könyvtár, túl hosszú, ráadásul francia volt a mamája, zsidó a legjobb barátja, szóval túlságosan idegenszívű, ráadásul eleinte támogatta a Tanácsköztársaságot, és veszedelmesen hangzik az, hogy A szegény kisgyermek panaszai. Joggal vetődne föl a kérdés, hogy vajon miért vannak panaszai annak a szegény kisgyermeknek, amikor az Orbán Viktor Vágóhíd és Húskombinát már lendületesen gyártja a nyersanyagot a kerítésekhez.
Klebelsberg Kunó már alkalmasabb választás lenne, merthogy nem holmi jöttment író-költő népség, hanem politikus, sőt gróf. De sajnos az ő életútja sem makulátlan, nem értett egyet a numerus claususszal, hazahívta Szent-Györgyi Albertet (aki ugyan mint Nobel-díjas még a zsidósága alól is felmentést kapna, csak hát akkor is egy kicsit görbe dolog az, ha valakinek Nobel-díja van, ugyan mitől lett ilyen okos, biztos a többi zsidó támogatja, például a svéd király – és céltalan lenne annak bizonygatása, hogy pont Szent-Györgyi nem is volt zsidó). És hát… Fővárosi Klebelsberg Kunó Könyvtár… no nem, ez még viccnek is rossz, ezzel az erővel Tiruvarir Viruttacsala Kaljanaszundara Mudalijarról is elnevezhetnénk, az se sokkal bonyolultabb. Szabó Ervin lehetett kommunista, de legalább egyszerű neve volt.
A LAttilaD.org Könyvtárügyi Főosztálya, együttműködve a Névadási, Elnevezés- és Nevezéktani, Nomenklaturális és Híresembertani Főosztállyal, hosszas válogatás után Homéroszt javasolja a Fővárosi Könyvtár új névadójának. Személyének számos előnyét találtuk, és megfontolás céljából a publikum elé tárjuk ezeket.
1. Nem volt se kommunista, se szocialista, se liberális, tehát a kormányzat követelményeinek megfelel. Ugyanakkor nem volt se jobboldali, se polgári demokrata, se náci, tehát a következő kormányzat követelményeinek is megfelel. Mindezeket a politikai irányzatokat ugyanis akkor még nem ismerték.
2. Nem volt se zsidó, se cigány, se néger, se arab, se kínai, mert ezekből a népekből akkoriban mutatóba sem akadt azon a tájon.
3. Egyetlen olyan botlást sem követett el élete során, ami kizárná névadóságát, pontosabban egyről sem tudunk, mert semmit se tudunk az életéről; és ami még fontosabb, ami nem derült ki róla háromezer év alatt, az már nem is fog kiderülni. A Fővárosi Homérosz Könyvtár leendő igazgatói nyugodtan alhatnak.
4. Bár ő maga nem volt magyar, soha egyetlen rosszalló vagy elítélő szót sem írt a magyarokról.
5. Bár keresztény se volt, a keresztényeket se bántotta soha, a legcsekélyebb problémája se volt velük.
6. Egyszerű hangzású, rövid, közismert neve van.
A szempontok közé nem vettük fel, de megjegyzésként megemlítjük, hogy ő volt a történelem egyik legnagyobb költője, ugyanis úgy tűnik, él némi igény arra nézvést, hogy a második névadó irodalmár legyen; az első könyvtáros volt, a másodikra adott javaslatok eddig három írót és egy politikust számlálnak.
Homérosz maga teljesen szalonképes, bármely kormányzat számára tökéletesen elfogadható, csak sajnos maga a névadás nem az. Ezért hiába kapná a meg a könyvtár Homérosz nevét, a következő rendszerben Fővárosi Hésziodosz Könyvtárrá keresztelné át a Csakazértis Bizottság.