Furcsa élményben volt részem. Egy hölgy jött velem szembe, köszöntem neki, és nem köszönt vissza. Eddig mindennapos eset, ugye. Csak ezzel a hölggyel nemrég még facebookos ismeretségben voltam. Aztán egyszer csak szó nélkül törölt. Írtam neki, hogy hahóka, de nem kaptam választ. És most nem köszönt az utcán.
A hölggyel – nevezzük Reginának – kétszer voltam érintkezésben. Egyszer némi papírt vittem neki, mármint az óvodának, ahol ő óvó néni, és néhányszor, még úgy két évvel ezelőtt, váltottunk pár mondatot, egy másik hölgyről, akinek ő a tánctanárnénije: Gabiról.
Aztán ugye Gabi szülei méltóztattak megveszni, és már két méter magasra tartják az orrukat, amikor el merészelek haladni a közelben, nehogy meg kelljen látni engem. És néhány hónappal később Regina, akit csak Gabin keresztül ismerek, töröl engem, majd elvágtat mellettem az utcán és nem ismer meg.
Biztos véletlen egybeesés. Tömegével mászkálnak az utcán pont olyan emberek, mint jómagam, és összetévesztett.