Csornán felvonulnak a ballagók, de fizetniük kell érte. A közútkezelő kétezer-nyolcszáz forintos úthasználati díjat követel. Merthogy őnekik négyzetméterenkénti díjat kell fizettetni, ha nem közlekedésre használják az utat.
Érdemes lenne belekötni abba, hogy vajon hogyan számolták ki a négyzetmétert, és mi van akkor, ha az á ponttól bé pontig kiszámolt négyzetméterek bizonyos hányadára egyetlen felvonuló se lép rá, lehet-e ilyenkor visszatérítést követelni, esetleg perelni. Avagy hogy a kátyús négyzetméter a simával azonos díjszabás alá esik-e. Esetleg kell-e többletdíjat fizetni annak, aki rálép a terelővonalra, ahol ugye a közútkezelőnek többletbefektetése volt (festék). De engem más zavar.
Az Auschwitz-szindrómát veszem észre a közútkezelő magyarázkodásában. Merthogy, aszongya, ők méltányosságot nem tudnak gyakorolni, mert a jogszabály végrehajtásának folyamatba tétele során ők kötelezettséggel bírnak avégett, hogy a szabályrendeletben előírt összegeket mindenkitől beszedni el nem mulasztani ne késlekedjenek.
Minálunk ez a magyarázat mindenre. Sajnáljuk, de ez az előírás. Mi emberileg tökéletesen megértjük az ön problémáját, de ez az előírás. Szabályrendeleti előírmány tilalmazza. Roppantul sajnáljuk, és most mars ki! A következőt!