Apró dolgaink

Este kettévágtam a kenyeret a vacsihoz, és az egyik fél szeletet automatikusan megfordítottam; erről persze rögtön eszembe jutott, hogyan alakult ki ez az automatizmus. A kicsimnek úgy csináltam kenyeret, hogy kettévágtam és az egyiket megfordítottam, hogy a fél szeletek egyformán álljanak: a vágott szélük balra, a lapos szél, a kenyér alja őfelé. Mert így tudta jól megfogni őket. Ahogy elkezdtem mozogni, én lettem a segítője, a hét év és nyolc hónap legnagyobb részében ugráltam körülötte, csak ha beteg voltam, akkor nem. A betegségeket külön azért is utáltam, mert nem tudtam ugrálni körülötte, amit viszont imádtam csinálni. Persze ő is ugrált énkörülöttem, bonyolult rendszer volt, hogy milyen szituban melyikünk mit tud megcsinálni, persze mi mindig tudtuk, de elmagyarázni nehéz lenne.
  Voltak jó sztorijaink erről. Az ágya fejénél tartotta a kóláját egy kis palackban, és az utolsó hónapok előtt még egyedül elvette onnan és visszatette, ha nem is volt könnyű neki. Egyszer, sok évvel ezelőtt fölneszeltem hajnalban és félig a szemembe lógó fülekkel észleltem, hogy a kupakot próbálja visszacsavarni a palackra. Segítettem neki, és visszatettem a palackot a helyére. Ő pedig rám szólt, hogy hé, mert éppen lecsavarni szerette volna azt a kupakot, és már majdnem sikerült neki. Akkor fölébredtem, röhögtünk kicsit, megitattam és visszaaludtunk.
  Az tény, hogy amikor nagyon aludtam, nehezen lehetett segítőként hasznosítani. De egy idő után megtanulta a módját. Fölébresztett, én pedig jöttem segíteni, de közben aludtam, ezért kemény, egyenes parancsszavakat alkalmazott, „a kezemet hátra”, „a takarót föl”, ilyeneket. Megcsináltam és aludtam tovább, reggel pedig döbbenten hallgattam az elbeszélést arról, hogy miben segítettem neki az éjszaka. Én nem emlékeztem semmire.
  A képen anyai büszkeséggel nézi a 2007 karácsonyára kapott békás fogmosókészletet. Ő kapta régi barátunktól, de hamar megbeszéltük, hogy az enyém lesz, nekem addig nem volt rendes fogmosókészletem, igazából nem is tudom, hogy miért. Azóta is azt használom, csak a kefe másik. A béka itt ül a polcon. A képen van békás zokni és áttört fémbéka is, persze azok is megvannak.
  

»»»»»»