Nemrég fölfedeztem, hogy a százkilencvennyolcadik könyvet szkennelem, és elhatároztam, hogy kétszázadiknak valami különlegeset választok, olyasmit, ami illik az alkalomhoz. A századiknál ez nem jutott eszembe, az Vargha Balázs Játékkoktélja volt, de most találtam egyet. Sőt kettőt is. Százkilencvenkilencediknek a Kétéltűek és hüllőket választottam, szép zöld békákkal, a kétszázadik pedig Az élet játéka Eleanor H. Portertől.
Valaha régesrégen, amikor szkennelésről beszélgettünk – Krisz már akkor segített nekem, Az emberi butaságnak ő szkennelte be a végét, mert az én példányomból hiányzott –, azt mondta, szeretné ezt beszkennelni egyszer. Fogalmam sincs, miért nem tettük meg sose, a könyv itt volt a polcon, arra is emlékszem, melyik polcon volt éveken át, az összes többiről is tudom. Mindmostanáig elmaradt, hát most megcsináltam. Névnapi ajándék gyanánt is.