„Nem véletlen, hogy a fhangít kirakósjátékként is játsszák. Mert a fogalmak egymáshoz kapcsolódása olyan, mint egy játék. Akárcsak az élet. Ninda pedig nagy játékos mindkettőben.”
Angrolími: A fhangífilozófia Ninda gondolkodásának tükrében,
449.
449.
– Szeretném önöket felkérni arra az immár, azt hiszem, Galaxis-szerte ismert játékra, hogy kiválasztunk egy idézetet Az Első Szíanból, és beszélgetni kezdünk róla. Ha megengedik, én már választottam egyet. „Kiskorunkban szívesen építünk magunknak képzelt világot, ahol minden szép és jó, mindenki szeret mindenkit, és minden sikerül. Csak egyetlen tanácsot tudok adni felnőtt korotokra. Ne hagyjátok abba akkor sem.”
– A hatvannyolcadik sómir – mosolygott Ĺoiq Kŕuat doktor, irodalomtörténész. – Ezzel kezdődik. Szeretem ezt a részt… igaz, ezzel nem mondtam sokat, hiszen az egész könyvet szeretem. Sajátosnak tartom, hogy Ninda beszél képzelt világról, éppen ő, akitől teljesen idegen minden, ami a képzeletben játszódik. A fiktív történetek, amiket elmesél, azok sem az ő fikciói, régesrégen élt szerzők alkották őket.
– Nos, igen, doktor úr – bólogatott Arkav –, ne feledjük azonban, hogy Ninda szindor születésű.
– A számból vette ki a szót, professzor úr.
– Akkor már vissza sem veszem, kérem, folytassa – viszonozta a mosolyt a hatengarni.
A jalar élénken bólogatott, s összeillesztette két mutatóujja hegyét a levegőben.
– Ninda nem csupán szindor, vagyis egy sokkal szegényebb országban született, mint ahol Az Első Szíant írta. Hanem a szindorok között is a legszegényebbek közé tartozott, a szó legszorosabb értelmében semmije sem volt a rajta levő ruhán kívül. Ezt számos alkalommal elmesélte. Noha úgyszólván közmondásos, hogy a szúnik mindennapi életéről semmit sem tudunk, azt egyértelműen leszögezhetjük, hogy közöttük nem nyomorgott soha többé. Már arra az időszakra is gondolok természetesen, amikor még nem kapta meg a szindoroktól kiperelt pénzeket. Bármely köznapi ember Testvériség-beli élete valóban képzeletbeli mesevilág annak a Nindának a számára, aki Szindorián a sikátorokban csavargott.
– Amennyire tudjuk – jegyezte meg Rinkavon asszony –, Ninda életén semmit sem változtatott a vagyon.
– Valóban, noha Az Első Szíanból bármennyivel is részesedik, az csillagászati összeg – bólogatott Arkav.
– A legtöbb kiadó a bevétel nyolcvan-kilencven százalékát adja a szerzőnek – mondta a jogász. – A hangilaorani szabályozást nem ismerjük, de ha a Testvériségen kívüli, dzserang munkatársaknak hetvenöt-nyolcvan százalékot fizetnek, balgaság lenne azt hinni, hogy Nindának nyolcvanötnél kevesebbet.
– Teljesen mindegy – rázta meg a fejét Rinkavon. – Az eladott példányszám mellett egy százalék is szédületes összegre jön ki. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma Ninda az egyik leggazdagabb magánember a spirálkaron. És ugyanúgy öltözik, mi több, ugyanazokat a ruhadarabokat hordja, csak nagyobbra cserélte, nemrég másodszor, amióta ismert lett. Kétségkívül csak azért, mert még növésben van. Ami azt illeti, ha igaza van Szolavarsztikon professzornak, és már nem fog többet nőni egy-két szivlasznál, akkor lehet, hogy a mostani két köntösét fogja hordani késő öregkoráig. Néha saunisi ruhát is felvesz, a Szindorián megismert ominózus leitát és ampentist, és ezzel elsoroltam, amit ismerünk a ruhatárából. Három leitája van, és egy ampentise. Meg egy pár saruja. A csillaghírű kék sapkája helyett soha nem vett másikat. Természetesen időnként láttuk más öltözékben, például szindoriai útján egy aszteroidán űrruhát vett föl, de az logikusan nem az ő tulajdona volt.
– Nem veti meg a tulajdont – mondta a szavanszi –, csak nem érdekli.
– Eltereltük a szót – emelte föl az ujját Ĺoiq Kŕuat doktor. – Hanravon úr a hatvannyolcadik sómirbeli részletről kérdezett minket. Ha megengedik, elmesélek önöknek valamit. A jalarok kisebbségben élnek egy kicsiny országban, létszámunkat tekintve sem vagyunk sokan, hát nem csoda, hogy nemigen kerültek ki sorainkból híres emberek. Valójában azt lehet mondani, hogy a leghíresebb jalarnak Ninda lánya tekinthető, akinek a nyilvánosság nem tudja a nevét és nem ismeri az arcát, de hát naponta van róla említés csillagszerte. A valóban leghíresebb jalar azonban Dǒep Nìoy Lam Tíek volt, egy kiváló író, akkoriban halt meg, amikor az én szüleim gyerekek voltak. Nyolc regényt írt, amik mind egy elképzelt világon, Klǎy Dǐomon játszódnak. Utópisztikus műfaj, egyik fontos vonása, hogy nincs bűnözés, egyszerűen azért, mert az emberek belátják, hogy a közjó előbbre való a pillanatnyi anyagi haszonnál, és hát mindenki szeret mindenkit, éppen úgy, mint az idézetben.
– Mi is ismerünk egy hasonló utópiát – felelte Kalindrahinoszurangé. – Alampiran Szinkevotarendi műve, ebben van ugyan bűnözés, nem mindenki szeret mindenkit, a történet gerincét az adja, hogyan harcolnak a békepártiak békés eszközökkel a káoszpártiak ellen.
– Én szeretném felhívni figyelmüket arra – mondta Rinkavon asszony –, hogy az idézet előbb a gyerekkorra, majd felnőtt korunkra utal. Ez a motívum nemegyszer előfordul a könyvben.
– Igen, például ugyanebben a sómirban még kétszer – bólintott a fia. – Azaz voltaképpen az egész sómiron végigvonul ez a gondolat.
– Ninda sok figyelmet fordít a gyerekkorra és a gyerekkorból a felnőttkorba való átmenetre – mondta Arkav. – Nyilván azért is, mert éppen ebben az életszakaszban van, de ahogy a bevezetőben írja, a könyvben minden mindenkire érvényes…
– …akkor is, ha látszólag nem – mondták majdnem egyszerre mindannyian.
– Hát bizony – mondta egy férfi Hiragi mögött. – A nindaranok bölcsessége. Ők meglátnak olyan összefüggéseket, amiket mi nem.
Az ügyvéd lassan bólogatott. A nindaranok. A derék dzserang tudósok persze nem ismerik ezt a szót, számukra Lí-Nindaran a szerzői munkacsoport neve, nem több és nem kevesebb. De itthon mindenki tudja, hogy a könyvet a három nindaran kislány írta. Ő maga még munka közben is látta őket néhányszor. Érdekes látvány volt. A huhallupban üldögéltek a nagy ülőgarnitúrán, előttük az asztalon, állványra állítva egy-egy suag, közepes képernyőméretű, és gyors mozdulatokkal rótták a szöveget, szúni folyóírással persze. Három szöveg volt előttük mindig. Alul írtak, fölöttük pedig a két társuk szövege volt, amit ők írtak éppen akkor. Általában csak egy vagy két lány írt egyszerre, de néha mindhárman. Ninda világoskéket használt, Szinensi sárgát, Aini pedig zöldet, és ha valamelyikük belenyúlt a társa szövegébe, akkor ott piros jel jelent meg, és az ő színével a megjegyzése. Aini tökéletesen ír szúni írással, éppen olyan gyorsan, mint a szúnik, és nem látszik a keze vonásán, hogy egy másik ábécével nőtt fel.
És írás közben zavartalanul beszélgettek a többiekkel. Ő csodálkozott ezen, mert úgy gondolta, hogy egy ilyen műhöz koncentrálni kell, Ninda pedig visszacsodálkozott, hogy ugyan miért kellene, tudja, hogy mit akar írni, most csak magának a szöveg lejegyzésének a fizikai műveletét végzi.
←pf-9 tévécsatorna [-40] És csak nőtt, nőtt, terebélyesedett. Mint egy óriási fa. (Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz, 1. kötet, 21.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 706. senut fargiszíman, 644pf‑9 tévécsatorna pf-10 tévébeszélgetés [-77] Nem véletlen, hogy a fhangít kirakósjátékként is játsszák. Mert a fogalmak egymáshoz kapcsolódása olyan, mint egy játék. Akárcsak az élet. Ninda pedig nagy játékos mindkettőben. (Angrolími: A fhangífilozófia Ninda gondolkodásának tükrében, 449.)pf‑10 tévébeszélgetés pf-11 díszkiadás [-69] Nem mondhatom, hogy mi neveltük volna föl, hiszen amikor összeköltöztünk, ő már kiforrott egyéniség volt – és még sokkal több. Mégis… ahogy ránézek, s ő visszanéz rám, azt érzem, hogy ő is az én lányom. Akkor én vagyok a Galaxis nagypapája? (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 1204.) :: Saunis, Ārinas, 17 340, 46pf‑11 díszkiadás→
pg-15 Őrző [-348] Csináld jobban, mint tegnap – máris győztél. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 708. szahut muandzsan, 600pg‑15 Őrző -257 (2043 › 58:04) 700 999 szó (673 693+23 206+4100) 4 851 699 betű (4 693 552+158 147) 5 386 736 jel (@535 037) | 664, 66,4%, 396 695 idézet, 13:52 mű 1015 átlag, 217 szórás -91–126 (pg-8, nf-21) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2034. nap, 342 szó/nap, 2385 betű/nap, 73:31/sómir, 1 oldal/nap | 2027.3.4.:336, 3076 9. 0:02
|
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (37%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (4%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (37%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 163 (24%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (4%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (4%) 622 | ||
pg HIMSÚNI | 15 (2%) 649 |