Ninda

szúni + hajó + ~~tört~~ 0
A használati utasítás utolsó frissítése: 2022. 8. 13.

A Ninda-program célja a könyvhöz jegyzetapparátust mellékelni és a regényírást mindenféle szempontból segíteni. A program által mutatott összes adat realtime készül a regénynek a szerveren megtalálható legfrissebb szövegéből, vagyis bármely linkre kattintunk, a kapott oldal tartalmát a program abban a pillanatban generálta közvetlenül a regényszövegből, és a könyvön tett bármilyen változtatásnak azonnal látszania kell (ha a szöveg fel is lett töltve).

Legfelső sor

◯ minden oldal becsukása, csak a statisztika látszik
bal oldali széles gomb a menü kinyitása
jobb oldali széles gomb visszalépés az oldal tetejére
??? ez a használati utasítás

Menü

(klikk az egyes tételekre a magyarázathoz)

Tábla QT Hossz ID Irod ICím Idő Napt Sỳÿ Anya Not ‹R› ? Le/Fel ⇔ 2. 15:00
[a keresődoboz és tartozékai]
1 38 A 124 B 17 C 18 …
Ninda …

A Tábla oldal

A Tábla oldal a könyv tartalomjegyzéke. Előbb a részek és fejezetek címeit mutatja kigyűjtve, mindegyiknél kis világoskék számmal közli, hogy hány sómir van bennük, majd zárójelben, zölddel azt, hogy az a könyvnek hány százalékát teszi ki, sárgával pedig a fejezet első sómirjának sorszámát. Ezek az adatok kisebb betűkkel a statisztikaoldalon is megjelennek.
A Tábla oldalon a tartalomjegyzék annyival részletesebb, hogy a sorok jobb szélén élénkebb zölddel megjelenik a kalkulált kezdő oldalszám.
Ezután következik az összes sómir fizikai sorrendben, a következő adatokkal: színkocka, idézet (fehérrel a szövege és zölddel a forrása), sárgával a q-jel, narancssárgával az időjel, valamint a címkék listája apró barna betűvel. Jobbra külön zölddel a relatív és sárgával az abszolút sómirhossz, majd sötétebb sárgával az adott sómir előtti összesített szószámláló és zölddel a sómir körülbelüli kezdő oldalszáma.

A QT oldal

Ez a Tábla oldal rövidített változata, ami a sómirokból csak a színkockát, az időjelet és a q-jelet mutatja.

A Hossz oldal

A Hossz oldal szerkezete hasonló a Tábla oldaléhoz, néhány különbséggel. A sorrend nem fizikai, hanem a sómirok hossza szerint, legfelül a legrövidebb sómirok, legalul a leghosszabbak találhatók. A relatív és az abszolút sómirhossz külön oszlopban van feltüntetve bal oldalon. A könyv pillanatnyilag utolsó sómirjának színkockáját sárga keret veszi körül, egy további sómir színkockája pedig piros keretet kaphat, ha a piros kockára kattintunk.
A Hossz oldal alján található még egy táblázat, ahol minden sómirt színes kocka képvisel, benne a relatív sómirhosszal: a negatív értékek zöld, a pozitívak piros kockában vannak, ami annál világosabb, minél magasabb az érték.
A Hossz oldal célja elősegíteni, hogy a sómirhosszakat bizonyos szórási határok között tarthassam.

Az ID oldal

Az ID oldal egy olyan jegyzéket ad, ami az ID-k szöveges azonosítóit tartalmazza ábécérendben, és a hozzájuk tartozó színkockákat listázza.

Az Irodalomjegyzék oldal

Az Irodalomjegyzék oldal az idézetek forrásait listázza, terjedelmi okokból két részben. Az első rész közli az összes szerző nevét (pirossal) és a műveik címét (sárgával). Minden mű után az adott mű színét viselő kocka áll; ezeknek a kockáknak a színeit viseli a lista fölött látható tortadiagram, amely azt mutatja, hogy az egyes forrásokból milyen arányban vettünk idézeteket.
A számok jelentése: a szerző neve után 4::13 azt jelenti, hogy 4 műből 13 idézetet vettünk, a művek címei utáni szám pedig az adott műből vett idézetek száma. (Az Ílgaszaumit is szerző gyanánt kezeljük.) A szerzők nevei adják a második listát az adott szerző műveiről.
A második lista ugyanaz, mint az első, de a konkrét idézeteket is tartalmazza, a művön belüli pontos hely megadásával (zölddel); ha ugyanarról a helyről több idézetet vettünk, akkor • pötty jelzi. Az idézetek utáni kis négyzetre kattintva megkapjuk az idézetet „reprezentatív külsővel”.
Ezt követi egy további lista, amely csak színezett műcímeket tartalmaz: minden mű egyszer szerepel, annak a sómirnak az ID-jével, ahol abból a műből először idéztünk.
Az oldal alján a színtérkép módosított változata látható, ahol nem az egyes műveket, hanem az egyes szerzőket jelöljük külön színekkel.

Az Irodalomjegyzék címkés oldala

Ez az oldal az irodalomjegyzék anyagát az idézetekhez rendelt külön címkék szerint listázza. Az oldal elején a címkék névsora látható a velük megjelölt idézetek darabszámával; ezek a címkék kattintásra lejjebb ugranak, ahol a címkéhez tartozó idézetek a sómirjuk színkockájával együtt láthatók. Feltünteti az idézet többi címkéjét is.

Az Idővonal oldal

Az Idővonal oldal először is a történet által átfogandó szúni évtizedeket sorolja fel, ezek linkek ugyanennek az oldalnak az adott évtizedet listázó változatára. Alatta balról a dátum, jobbról az adott dátumhoz tartozó időjel, ha van. A sorok elején az ütés látható (a történet kezdő napjától, szúni időszámítás szerint éjféltől, tízzel osztva), a különféle időszámítások közös nevezője, hiszen a napok hossza is eltér és így az egyes napok nem ugyanakkor kezdődnek. Ezt követi a nap sorszáma, hogy a történet kezdete óta hányadik napon vagyunk. Majd pedig a dátum. A szúni dátumok fehérrel (szahut sárgával), a szindor dátumok barnával, a saunisiak (csak onnantól, hogy Saunis belép a történetbe) zölddel állnak. A szúni dátum után zárójelben az évbeli nap sorszáma, mert a szúnik névvel ellátott napjait külön munka lenne megtanulni. Namindan években a dátum után piros N betű áll. Minden szúni év előtt külön zöld cím jelzi, hogy Ninda hány éves abban az évben.

A Naptár oldal

A Naptár oldal olyan időátszámítási táblázatokat tartalmaz, amik nem változnak a történet során: az évek átszámítását földi, testvériségbeli és szindoriai időszámítás szerint (a földi időszámítás nem része a történetnek, de az emberek életkorát úgy tudom reálisan meghatározni, ha erre számítok vissza); Ninda életkorát szúni évtizedenként, szúni és földi években; a szúnik derki-limli-mati rendszerű ezres óráját földi analógiás időben, vagyis 600 mati ott helyezkedik el a szúni nap folyamán, ahol a földi nap folyamán 14:24, de időkülönbségeket nem lehet átszámítani ezzel a táblázattal, hiszen a kétféle nap hossza eltér. Végül pedig közli a szúni naptár napneveit.

A szindor szavak oldala

Ez az oldal ábécérendben kilistázza a szövegben található összes szindor nyelvű szót, hogy az ékezeteknek egyszerűbb legyen utánanézni. (Valamint a saunisi, jalar, sielunt, dzsori stb. szavak közül azokat, amikben van a magyarban nem használatos ékezetes betű.) A lista nem tökéletes: igyekeztem eltávolíttatni a magyar képzőket, ragokat, szóösszetételek utótagjait, de helyenként egy-egy megmaradhatott (főleg tárgyjel és -i képző), és megeshet, hogy szindor szó végét magyar végződésnek nézve megcsonkítja. Sok közszó nagybetűvel szerepel azért, mert elsőként így fordult elő, és a program nem tudja, hogy mi micsoda.

Az anyarátus oldala

Az anyarátus a könyv jegyzetapparátusa, de ez a könyv nőnemű. Az ezen az oldalon olvasható szöveg része lesz a publikált könyv függelékének; maga a függelék jóval nagyobb lesz ennél. A ? alatt felsoroltak csak bejelölve vannak, a magyarázó szöveg nincs megírva hozzájuk; ha a könyv lezárásáig nem írom meg őket, akkor nem kerülnek a könyvbe.

A notesz oldala

Ez az oldal, amely közel három évvel a regényírás megkezdése után került a programba, kivétel az alól, hogy a program minden adatot a Ninda szövegéből vesz. Egy külön szövegfile tartalmát mutatja, amely általános noteszként szolgál.

A renderelőoldal

Ez az oldal készíti el a Wordbe emelhető, tördelhető nyers szöveget, de csak az én számomra.

A kérdőjel

Sómiroldalt mutat egy véletlenszerűen kiválasztott sómirról.

A Le/Fel gomb

Az oldal teteje és alja között ugrál.

A ⇔ gomb

A színtérkép kétféle üzemmódja között kapcsolgat: megjelenhet úgy, hogy az ID-k szöveges azonosítóit is kiírja, vagy úgy, hogy nem.

A dátum

A hónap napja (például másodika), az óra és a perc, amikor a könyv szövegén a legfrissebb változtatást feltöltöttem.

A keresődoboz és tartozékai

Szövegkeresés

A menü második sorában található keresődobozzal és a hozzá tartozó kapcsolókkal a regény szövegében és a címkeapparátusban lehet keresni. Ha egyetlen kapcsolót sem kapcsolunk be, akkor a keresés a regényszövegben történik, kis- és nagybetűket, ékezeteket nem különböztetve meg, vagyis iidara megadásával megtaláljuk az ÎÌdaṙa nevet. A kapcsolók funkciói:
ȳ – kis- és nagybetűkre, ékezetekre érzékeny keresés
@j – a címkeapparátus szövegében keres (vagyis az ÎÌdaṙa nevet megtaláljuk többek között a Vỳḩaůteń szócikkben, mert említés van róla)
címke – (csak akkor működik, ha a @j kapcsolót is bekapcsoljuk) a címkeapparátus szócikkeiben keres, vagyis például ngr megadására kilistázza többek között az Angrolími, fengrá, Szingru szócikkeket
kat – kilistázza a címkeapparátusnak azokat a szócikkeit, amik a megadott kategóriákba esnek; a kategóriákat : jellel kell elválasztani egymástól, például szindor:nő megadja azokat a szócikkeket, amik a szindor és a nő kategóriába egyaránt beletartoznak; egy kategória neve előtt ! jellel jelölhetjük, hogy azokra a szócikkekre vagyunk kíváncsiak, amikbe az a szócikk nem tartozik bele
A keresés mindig regexpekkel történik. Speciális jelek, amiket még használhatunk:
\H – magyar betű
\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég
\HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem (magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem (magyar mássalhangzó)

A keresés találatoldalainak képe attól függ, hogy teljesszövegű vagy címkekeresést adtunk-e meg. A teljesszövegű keresés oldala sómironként elkülönítve listázza ki azokat a szövegrészeket, ahol a keresett szöveget megtalálta. Ötszáz találat után a továbbiakat nem listázza, ezeket a lista végén levő barna nyilakkal lehet elérni. Ezt követi a megtalált változatok összegzése, két formában: előbb a megadott szöveg változatai (például szun megadása az összes kapcsoló kikapcsolt állapotában a Szún szün szún szűn szun Szun szótöredékeket eredményezi), majd a teljes szavak, amikben a keresett szótöredék megtalálható.

Időátszámítás

Ha a keresődobozba először egy $ jelet írunk, időtartamokat tudunk átszámítani a különféle naptárrendszerek között. Egy sor számot és mértékegységet adjunk meg, a következők szerint:
Föld:
fe év
fn nap
fo óra
fp perc
s ütés (másodperc)
Testvériség:
te év
tn nap
td derki
tl limli
tm mati
Szindoria:
se év
sh hónap
sn nap
so óra
su huszad
Saunis:
di nap
Például 20 tn 5 td jelentése húsz szúni nap és öt derki. A szóközök nem kötelezőek. Az eredményt mindhárom naptárrendszerben megkapjuk, először egyesítve (földi időben ez 18 nap, 23 óra, 33 perc és 20 másodperc), majd külön-külön az egyes időegységekben.

Címkeoldalak

A menüben megtalálhatók az ábécé betűi és a címkekategóriák sárga betűkkel; mindegyik után szám jelzi, hogy az adott kategóriában hány címke van. Ezek az adott betűvel kezdődő, illetve adott kategóriába tartozó címkék oldalaira vezetnek.
A címkék felépítése:
– zölddel a címke (egy vagy több szó);
– sötétkékkel, szögletes zárójelben a címke rövidítése (csak néhány esetben);
– barnával a kategóriák, amikbe a címke tartozik;
(innentől többször is előfordulhat)
– a sómir színkockája, ahol a címke egyik előfordulása megtalálható; ha ugyanabban a sómirban ugyanaz a címke többször szerepel, akkor a másodiktól kezdve csak egy uo. jelet írunk;
– fehérrel a címkéhez az adott helyen írt magyarázó szöveg (ha van), benne linkké változtatva az olyan szavak és szótöredékek, amik szintén címkék (ezt a program automatikusan csinálja, és persze sokszor téved); pirossal az útvonalsorszámok;
(innentől megint csak egyszer fordulhat elő)
– sötétzölddel a címke alternatív formáinak listája (ezek szövege mindig megegyezik);
– világoskékkel azoknak a címkéknek a listája, amelyekből link mutat erre a címkére.

Egyes címkékhez táblázat is tartozik, ami lehet két- vagy háromdimenziós. A háromdimenziós táblázatot szintenként külön-külön, kétdimenziós táblázatok formájában ábrázoljuk.

Sómiroldalak

Bárhol, ahol a programban egy sómir színkockája megjelenik, az link a megfelelő sómiroldalra. Minden sómirt, a címeket és a címnegyedet is meg tudjuk nézni egy sómiroldalon, így az egész könyvet végig lehet olvasni. A sómiroldal tetején megtalálható a sómir relatív szószámlálója, az előző és a következő sómir színkockája, köztük a jelenlegi sómiré nagyobb betűkkel, majd a sómir szövege az idézettel és az időjellel együtt.

Sómirtérkép

A programban többhelyütt található színes térkép a könyv sómirjairól.
– A lenyíló menüben a színkockákból álló térkép jelenik meg. A térkép alatt a felhasznált színek jelmagyarázata, amely válogatásra is szolgál. Ennek tételeire kattintva az adott helyszínhez vagy idézetforráshoz tartozó sómirok ID-je fehérrel jelenik meg.
– A Hossz oldal alján, a statisztika fölött a sómirok relatív hossza szerinti sómirtérkép látható: az átlagnál hosszabb sómirok piros, a rövidebbek zöld színben, minél nagyobb a szószám, annál világosabban, az átlagos (relatív nulla) hosszúságú sómirok pedig mustárszínűben.
– Az Irodalomjegyzék oldal alján, a statisztika fölött az idézetek forrása szerinti sómirtérkép alternatív változata látható, ahol nem az egyes műveket jelölik külön színek, hanem az egyes szerzőket, illetve az Ílgaszaumit.

Statisztika

A statisztika az oldalak alján jelenik meg, illetve a program becsukott állapotában (◯ gomb a bal felső sarokban) is látható. Feladata különféle számadatokat közölni a regény pillanatnyi állásáról.

Bal oldali téglalap

Első sor

– az utolsó (megkezdett) sómir numerikus ID-je;
– piros pötty, ha ennek a sómirnak nincs még szöveges ID-je;
– zöld pötty, ha ennek a sómirnak nincs még idézete;
– a szükséges szavak száma, hogy ne ez legyen a legrövidebb sómir (negatív szám: ha nulla lesz, akkor ez a legrövidebb sómir);
– egy kis tortadiagram, ami ennek a sómirnak a méretét mutatja az átlaghoz viszonyítva, nyolcadrészenként más-más színben;
– zárójelben a könyv eddigi kalkulált oldalszáma és a kalkulált olvasási idő óra:perc formában.

Második sor

– a könyv teljes mérete szavakban (ez link egy olyan oldalra, ahol közel 15 ezer könyvvel hasonlíthatjuk össze szószám szerint);
– zárójelben a törzsszöveg + az idézetek szószámlálója + a függelékek szószámlálója. Ez utóbbi számot csak ennek az egy sornak a kiszámításakor vesszük figyelembe.

Harmadik sor

– a könyv teljes mérete betűkben;
– zárójelben a törzsszöveg + az idézetek betűszámlálója.

Negyedik sor

– a könyv teljes mérete jelekben (beleszámítva a címkeapparátust és a formázási jeleket);
– zárójelben, @ jellel a címkeapparátusban és a formázásokban levő jelek száma.

Középső téglalap

– a sómirok száma és arányuk a tervezetthez képest, az időjelek száma;
– az idézetek száma, az idézett szerzők és művek száma;
– a sómirok átlagos szószámlálója és ennek szórása;
– a legrövidebb és a leghosszabb sómir szószámlálója (zárójelben ezek ID-je).

Jobb oldali téglalap

– a címkék száma;
– a címkék előfordulásainak száma;
– a címkekategóriák száma;
– az utolsó sómir ID-je, ameddig a címkék el vannak helyezve a szövegben, és ennek a helynek a megjelölése a szöveg százalékában. Ezután megjelenhet még egy ID, az első olyan sómiré, ahol nincs kint a q-jel, ha az előbb van, mint a sor elején kiírt sómir.

Lejjebb

Csík

A könyv elkezdése óta eltelt napok száma, a naponta írt szavak és betűk száma, egy sómir megírásának átlagos ideje óra:percben (utána zárójelben a megírt sómirok, illetve oldalak várható száma a határnapon), a naponta írt oldalak száma. A következő sorban a könyv kalkulált befejezésének dátuma és sorszámozott perce (a három részre tervezett 750, illetve négy részre 1000 sómir végleges terjedelem alapján), az akkor kalkulált oldalszám és a dátum.

Táblázat

Hasonló paraméterek más művekkel kapcsolatban.

Naptár

Az utolsó nap, amit bármelyik naptár szerinti időjellel megjelöltem, mellette a könyv pillanatnyilag utolsó szava abból a célból, hogy gyorsan ellenőrizhető legyen, hogy a legfrissebb szöveg van-e a szerveren. Ez alatt a szúni naptár napnevei, előbb a harmincnapos év napjai, majd a hetes napjai, valamint a szindor naptár hónapnevei.

Tartalomjegyzék

A könyv tartalomjegyzéke a Tábla oldalon látható formában.

Fogalmak

címke

A szövegben Vicky-makrók segítségével címkéket helyezek el. A címkék elhelyezése nem tart lépést a regényírással (lásd a Statisztika oldalán a jobb oldali téglalap negyedik sorát). A címkék pontos helyét rögzítjük, bár a program csak a sómir ID-jét közli. Ugyanabban a sómirban ugyanaz a címke többször is előfordulhat. A címkéket sokféle szempont szerint lehet keresni a menüben. Lásd a címkeoldalakat. A címkék a könyv publikált szövegében nem jelennek meg, csak a regényírást segítik.

címnegyed

A könyv legeleje, a prológus előtt. A publikus példányban megjelenő tartalom: a szerző neve, a könyv címe, az évszám, az ajánlás és a „mottó helyett”. A műszaki példányban ezenfelül makrókat is definiálunk ezen a részen (Vicky nyelven, mert a könyv elkezdésekor még az volt a terv, hogy Vickyben lesz feldolgozva).

ID

Minden sómirnak van egy egyedi azonosítója. Ez két részből áll: egy numerikus és egy szöveges azonosítóból, de a numerikus is elég a sómir azonosítására. A numerikus ID-k felépítése:
pr a prológus jele vagy
n az első rész jele (mint Ninda), majd ábécé szerint, a második rész jele o
a, b, c… az egyes fejezetek jele
ezután kötőjellel a sómirnak a fejezeten belüli száma (1, 2, 3…) vagy pedig
q a fejezetcím előtt álló idézet vagy
t1, t2 a fejezetcím
A szöveges azonosító a numerikus után áll és egy vagy több szó, esetleg egy sorszámmal megtoldva. Ugyanaz a szöveges azonosító többször is előfordulhat, akár sorszámmal (nc–23 bíróság 1, nc–24 bíróság 2), akár sorszám nélkül (nc–1 diplomácia, ne–46 diplomácia).
A programban az ID-k színkockában jelennek meg.

idézet

Minden sómir elején van egy idézet valamely műből, ami esetenként kapcsolódik a sómir tartalmához, de sokszor nem. Az idézeteket az Irodalomjegyzék tartalmazza kigyűjtve. Az idézetek megjelennek a könyv publikált szövegében.

időjel

Egyes sómirok elején, az idézet előtt időjel is van, ami közli, hogy a sómir eseményei hol és mikor játszódnak. A helymegjelölés tartalmazhatja egy város, egy világ, egy csillagrendszer és/vagy egy hajó nevét. Az időjel lehet szúni vagy szindor naptár szerint. Az időjelek megjelennek a könyv publikált szövegében.

kategória

A címkéket kategóriákba soroltam. Egy címke tetszőleges számú kategóriába tartozhat.

q-jel

A q-jel egy speciálisan kezelt címke, amiből minden sómir elején van egy (de a címkék elhelyezése nem mindig tart lépést a könyv írásával). A gyors tájékozódás segítése érdekében néhány szóban összefoglalja a sómir tartalmát. Akárcsak a többi címke, nem lesz része a könyv publikált szövegének. A q-jeleket a Tábla, a QT, a Hossz és az ID oldal is mutatja, illetve ha kihagytam egy sómirnál, akkor megjelenik a statisztikában is.

sómir

A könyv szövegének legkisebb elhatárolt egysége, átlagosan kb. 1000 szó (lásd statisztika). Minden sómir elején van egy idézet, amit esetleg időjel követ. A könyv részekre oszlik, a részek fejezetekre, a fejezetek sómirokra, illetve a legelső sómir a prológus.

sómirhossz

Minden sómir hosszát (szavakban számolva) nyilvántartjuk és igyekszünk bizonyos határok között tartani (lásd statisztika).

színkocka

Minden sómirhoz tartozik egy szín, egy kis téglalap, ami a következőket közli:
– a sómir ID-jét a következő színezés szerint: ha az válogatott, akkor villogva; ha részcím, akkor mustárszínnel; ha fejezetcím, akkor pirossal; ha cím előtti idézet, akkor szürkével; ha nem fejezetcím és nincs kitöltve az ID-je, akkor pirossal; egyébként a háttér csíkozásával ellentétes fekete-fehér színben;
– a tartalommal bíró sómirok színkockájának háttere ferdén kétfelé választott színezésű; balról a világot, jobbról a hajót vagy várost jelölő egy vagy két szín: a fontosabbak hajók színe fekete csík és színes sarok, a többié színes csík és fekete sarok, a városoké kétféle szín; ahol csak a kocka egyik feléhez van helymegjelölés, ott a másik sötétszürke;
– ez alatt egy vízszintes csík az idézet forrásának színe.
Annál a sómirnál, amelyikben utolsóként vannak címkék elhelyezve (lásd a statisztika jobb oldali téglalapját), a színkocka mellett jobbra egy ⋮ jel is áll.
Ha az egeret a színkockára visszük, illetve Androidon megérintjük a színkockát, akkor az oldal tetején megjelennek az adott sómir fontosabb adatai: az ID, a relatív sómirhossz, az idézet, a címkék és az időjel.
A világok színezési rendszere: – a fontosabb világoknak egyetlen színe van;
– a többit aszerint soroljuk csoportokba, hogy mikor szerepeltek először feljegyzett helyszínként, ennek megfelelően a bal sarok színe:
– Ninda első útja Szaiszig: piros, bordó, narancs;
– Liendutól: lila;
– Ninda második útja Saunisig: sárga;
– Saunistól: világoskék;
– Ámmaíték által meglátogatott világok: fehér;
– egyéb világok: fekete.

válogatás

A lenyíló menüben található sómirtérkép jelmagyarázatának minden tétele egyúttal link, amelyre kattintva az oldal úgy töltődik le újra, hogy a kiválasztott világhoz, hajóhoz, helyhez vagy idézethez tartozó színkocka villogva jelenik meg.