Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




A panacea

Most kaptam egy rövidke vita zárószavaként: „Én a magam részéről végig sem olvastam írásodat, mert nem vagyok kíváncsi rá.”
  Ez a sokadik eset, hogy így végződik egy vitám. (Már ha végződik, mert aztán gyakran megesik, hogy a végig nem olvasott íráson egyszerűen átlépve szidalmakat zúdítanak rám.) A folyamat mindig azonos. Valamin összeakaszkodom valakivel, és egy darabig vitatkozunk. Érvek és szidalmak hangzanak el, változó, hogy milyen arányban. Aztán egyszer valamivel hosszabban írok, és azonnal jön a válasz: én ezt végig sem olvastam. Néha díszítő jelzők is vannak hozzá: ezt a förmedvényt, ezt a bő lére eresztett irományt, ezt a sok ostobaságot és hasonlók. Szóval hol a stílust, hol a terjedelmet említik, hol mindkettőt, máskor pedig egyiket sem, csak „nem olvastam végig” és kész.
  Mert ez a panacea. A Tökéletes Gyógyír Minden Bajra. Nem olvassuk el, és már nem is létezik a probléma! Csodálatos!

Ezúttal is, mint már sokszor, egy mozgássérülteket tömörítő listán került elő a Nem Olvassuk El csodaszere. Mozgássérülteknél, akiknek arról szól az életük, hogy állandóan kiszúrnak velük. Most már, azt hiszem, tudom, hogy miért.
  Ezért. Mert ha találkoznak valamivel, ami nem tetszik nekik, akkor keresnek egy kis homokot és gyorsan beledugják a fejüket. Nem, problémákkal nem foglalkozunk, isten őrizz! Még a végén vezetne valahova. A listák és általában a társadalom arra való, hogy jól érezzük magunkat, vicces képecskéket küldözgessünk és kész. Problémák márpedig nincsenek. Ha mégis előkerülnének, akkor Nem Olvassuk El.


Láng Attila D., 2009.2.2.

! politika

AlternatívaTörténetírás

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: