Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






A künyső parlaton

Ez az, amit magyar anyanyelvű ember sose tapasztalhat meg. Az olaszok román, az oroszok lengyel, a németek svéd beszédet hallgatva élhetik át ezt az érzést, hogy hát voltaképpen értelmes olasz, orosz, német nyelven beszélnek, csak éppen nem lehet belőle érteni semmit. Folyton előkerül egy-egy tisztán érthető és értelmezhető szó, aztán visszasüllyed abba az értelmetlenségbe, amiből kiugrott.
  A magyaroknak ehhez halandzsára van szükségük.

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

„Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!”

(Lewis Carroll: A Gruffacsór [Jabberwocky]. Tótfalusi István fordítása)

A Vérgonyasztón? Ó, süh! Pém! Piha!
Szotykon vatyorgó, páhás veckelem!
Süly rá, ki vity-váty cselkesek közin
ennhorja ellen ily pórén pocáz!
Csorhózzék szik töpörré jonha, vetyke,
folyánk cihó duzzon rút harpocsán!

(Kálnoky László: XIX. Henrik)

– Halló! Rendőrség? Itt szekéberedétesz. Kérem azonnal küldjenek ide két csendőrt, mert a drégbedészeti főcsévést gyerepelés alatt idehivatász.

(Karinthy Frigyes: A diadalmas halandzsa)

Szeládon fágva száll a máfor
Homondok? Remélve feltereng
S mi ketten, bús herándozók
Csak fégtünk, fántunk át a révleten.

(Vargha Dénes)

De ez mégsem ugyanaz, mert hát persze tudjuk róla, hogy ez nem értelmes nyelven van. Ha viszont a magyarral rokon értelmes nyelveken hallgatunk szöveget, nem lesz meg az az érzésünk, mint latin, germán, szláv nyelvek beszélőinek, hogy ez mintha az ő nyelvükön lenne, csak nem értik. Mi egyszerűen egy idegen nyelvet hallunk. Tessék udmurt, komi, erzä mordvin példa. Ezek a magyar legközelebbi nyelvrokonai, de egy árva nyikkot sem értünk belőle, és nem is tűnik úgy, mintha a magyarnak valami ismeretlen tájszólásán beszélnének.

Hát ez az, ami nekem most már megadatik. Hiába tudok angolul, semelyik germán nyelvet hallva nem tűnik úgy, mintha angolul beszélnének, csak nem értem – talán azért, mert magát a beszélt angolt sem értem, kivéve Karolina Protsenkót valamilyen okból. De amióta Džimbát hallgatok, és most, hogy megnéztem néhány részletet ebből a gyerekműsorból, pontosan ezt érzem. Kristálytisztán lettül beszélnek, éppen csak nem értek semmit. Helyenként kiugrik egy-egy szó, amit pont úgy ejtenek, máskor olyan szavak, amiket nem ejtenek pont úgy, de azért rájuk lehet ismerni, és a maradék csupa olyan, amiből nem értek egy árva szót sem, de benne van a lett nyelv zenéje, ritmusa, az egész dolog lettül van, csak éppen mégse van lettül, mivelhogy litvánul van. És ezért nem értek belőle semmit. Az a pár szó, amit igen, nem segít kitalálni, hogy miről beszélnek, és mégsem olyan idegen, mint amikor még nem tudtam lettül semmit – akkor is hallottam litván beszédet –, hanem pont mintha az anyanyelvem valami nagyon idegen tájszólása lenne. Tizenhárom éves koromban találkoztam valakivel Nágykótáról. Honnan? Nágykótá! Nágykótá! Kellett vagy egy negyedóra, hogy megszokjam a tájszólását, és megértsem, hogy Nagykátát mond. Sokkal több idő a litván kiejtéshez se kellett, hangtanilag már értem, amit a Džimba énekel, rááll a fülem a furcsán ejtett litván magánhangzókra és diftongusokra, néha (nem mindig) el tudom differenciálni a félpalatalizált mássalhangzókat a keményektől, tehát a fonetikai megértésig aránylag hamar eljutottam, csak mivel ez mégiscsak egy idegen nyelv, természetesen ettől még nem fogom megérteni, és nemcsak azért, mert én még mindig nem tudok lettül. A lettek és a litvánok sem értik egymást, annyira különbözik egymástól a két nyelv, hogy ugyanúgy meg kell tanulniuk, mint mondjuk az angolt.
  Vegyünk egy példát. Užtrauktukas, Kostas Smoriginas zenéjére Liutauras Degėsys írt szöveget, énekli Katažina Zvonkuvienė és Elena Zvonkutė.

Pabudęs nuo lempos šviesos
Linksmai išsižios trauktukas
Ir meiliai nusišypsos
Mažais geležiniais dantukais

Kai sniegas už lango gilės
Tau paukščiai mojuos pirštukais
Kai niekas tavęs nemylės
Tave pabučiuos trauktukas

Spintelėj sagos barškės
Drebės sušalę pieštukai
Nuogi dėželėj gulės
Ir tyliai juoksis degtukai

Tyloj laikrodėlis tiksės
Galvoj jam suksis ratukai
O tavo stalčiuj krebždės
Nauji maži užtrauktukai

Zölddel megjelöltem azokat a szavakat, amiket felismerek a lettből. (Magát a címet is értem, užtrauktukas az cipzár, de ezt azért tudom, mert megnéztem a neten, a lettből nem lehet felismerni, mert lettül rāvējslēdzējs.) A litván mažais, maži a lett mazais, mazi megfelelője, azazhogy a szó igen, de a konkrét szóalakok valószínűleg nem illenek össze, de meg is nézem a Wiktionaryben: eltérnek bizony, lett mazi és litván maži egyaránt kicsik, hímnemű többes alanyeset, de lett mazais az a kicsi, határozott ragozású egyes alanyeset, míg litván mažais az kicsikkel, határozatlan ragozású többes eszközhatározói eset.
  De azt nem tudom érzékeltetni semmilyen színezéssel, hogy a szöveg végig azt a benyomást kelti, hogy énnekem ezt érteni kellene, hiszen lettül van, minden egyes szavát mintha a lett nyelvnek valami olyan rétegéből vették volna, amit én még nem tanultam meg – és külön emlékeztetnem kell magamat, hogy ezt a réteget nem is fogom lett nyelvi tanulmányaim során elsajátítani, mert ezt a réteget úgy hívják, hogy litván nyelv.


Láng Attila D., 2020.4.4., 04:49:21

Carroll‚ Lewis Degėsys‚ Liutauras Gruffacsór halandzsa Kálnoky László Karinthy Frigyes komi lett litván mordvin nyelv Smoriginas‚ Kostas Tótfalusi István udmurt Užtrauktukas Vargha Dénes XIX. Henrik Zvonkutė‚ Elena Zvonkuvienė‚ Katažina

Hozzászólás írásához kattints a cikk címére. Click on the title of the article to comment.

  

Nem ő a világ legnagyobb hegedűművészeLáng Attila D. blogja

 



Nem ő a világ legnagyobb hegedűművésze

Miért is lenne? Csak tizenegy éves.
  Sajátos viszonyban vagyunk egyébként. Úgyszólván minden előadását teljesen másképpen komponálja, mint ahogy én azokat a zeneműveket szeretem, szinte soha nem vagyunk közös hullámhosszon – és mégis muszáj hallgatni őt. Azazhogy nézni. Nála a hegedű csak az egyik kifejezőeszköz. A másik a mozgás. Egy balerina veszett el benne, azaz dehogy veszett, ott van tisztán láthatóan, és a hegedűjével meg a testével egyszerre mesél történeteket.
  Ezek stúdiófelvételek, természetesen nem tánc közben hegedül. De hegedülés közben táncol is: rengeteget utcazenél. Despacito is van utcáról, igazi Karolina Protsenko-tánclépésekkel, az egész testével mondja el a dalt (a saját átdolgozása szerinti mondanivalóval, most természetesen másról szól, mint az eredeti). Mindent játszik. Lambadát, megtáncoltatva az arra járó gyerekeket, akik egy idő után többé-kevésbé felhagynak a tánccal, mert ő túltesz rajtuk, pedig hegedül közben, bár persze jóval kisebbek is nála. Céline Diont, ez egy alig három napja közzétett prekarantén felvétel, talán itt alkotja a legkarolinaprotsenkósabb hangzásvilágot, édeskevés marad Céline Dionból, teljes joggal ítéli úgy, hogy aki azt akarja hallgatni, hallgassa azt. Átír mindent a saját szája íze szerint, zeneileg ezért értünk szót olyan nehezen, mert én a zenében konzervatív vagyok, nehezen fogadok el átdolgozásokat, hacsak nem még annál is jobbak, amiket megszerettem. Az ő átdolgozásaira nem lehet azt mondani, hogy jobbak vagy rosszabbak. Az eredeti és Karolina Protsenko két külön világ, bármi volt is az eredeti. Éspedig minden egyes előadása egy-egy külön mű. Tessék még egy Despacito, most szintikísérettel, de az akár ott se lenne, ő egyedül alkotja újra a művet, megint újraértelmezve, most kemény, mély hangzásokra teszi a hangsúlyt és megint ír egy új dalt belőle. De amikor aránylag pontosan követi az eredeti kottát, akkor is egészen máshová jut el, mint ezzel a Final Countdownnal az ősszel, mert a kottában is finom kitérőt, pótelemeket helyez el, és hát végig táncol, a lábával mondja el a történet másik felét.
  Azt mondja: „csak hozzáadok pár hangjegyet”, és valami teljesen újat csinál. Egyik legtipikusabb átköltése a tavaly májusi Let It Go, ahol alig nyúlt a kottához, nagyon pontosan kell tudni fejből az eredetit, hogy észrevegyük az eltéréseket, és mégis egy teljesen külön dalt írt belőle apró hangsúlybeli eltérésekkel, aztán fogta és átírta az egészet elejétől a végéig, és lett belőle megint egy külön dal. És mindegyik műve a helyén van, mindegyik külön él és külön igazi, mindegyik önmagában foglaltatik és kezét nyújtja a többi felé.
  Ettől ő a világ legnagyobb hegedűművésze.


Láng Attila D., 2020.4.1., 04:49:32

Despacito Dion‚ Céline Final Countdown Lambada Let It Go My Heart Will Go On Protsenko‚ Karolina zene

Hozzászólás írásához kattints a cikk címére. Click on the title of the article to comment.

  

Biztonságos!Láng Attila D. blogja

 



Biztonságos!

Foganatosításra került Klárika részére történő elküldésének eszközlése egy dokumentumnak, miszerint
Dokumentum típusa: Tájékoztatás az ÜCC-ről
Dokumentum típusleírása: A NAV telefonos ügyintézéséhez szükséges ügyfélazonosító-szám igénylése
Megjegyzés: NAV üzenet
Elküldött fájl neve: ugyfelazonosito-szam_igenyles.pdf
Dokumentum elektronikus lenyomata (Hash hexadecimális formában): df96d6607ff17a26e7488b9540c92906d25e33fa9e2ff5900fe2f4440b202365
Dokumentum Hash-algoritmusa: SHA-256

  Méghozzá biztonságos rendszeren keresztül. A rendszer olyan biztonságos, hogy az ő sosetudtunkrólahogylétezik elektronikus tárhelyére történő megküldésre került, minekfolyamataképpen ügyfélkapus bejelentkezésre kell kerülni, és akkor rákerülhet a megtekintésre. Kerülhetne. De nem kerül. Nem bejelentkezik. Annyira biztonságos, hogy a felhasználót az ő sajátlag jelszavával nem keríti bejelentkezésre, de ám nem úgy, mint egy weboldal, ámbár weboldal, mert ez hatszor lassúbb, mint a Vatera vagy a Facebook vagy Gézuka honlapjának vendégkönyve, ez mindennél lassúbb, időnként visszadobál, hogy nem sikerült a be történő jelentkezésre kerülés, minekfolyamataképpen AZZZZONNAL kerüljön a böngésző bezárásra egy évig terjedhetően, fellebbezés, okmánybélyeg, rápöcsét. Ezt párszor eljátszottuk, aztán beírtam ennek a pdf-nek a nevét a gugliba. Ezt nem találtam, hiszen ezt a pdf-et a NAV ÜCC központjában fegyveres őrök vigyázzák és időnként előírásosan megvizsgálják, hogy még mindig df96d6607ff17a26e7488b9540c92906d25e33fa9e2ff5900fe2f4440b202365-e a SHA-256 elektronikus lenyomata, mert ha nem, akkor rivasztják a nemzetbiztonsági főközponti vészügyeletet, ahonnan azonnal kijön a vészhelyzeti rohambrigád és jegyzőkönyvet vesz föl. De ne tessék aggódni, értik a dolgukat, a SHA-256 elektronikus lenyomat még mindig df96d6607ff17a26e7488b9540c92906d25e33fa9e2ff5900fe2f4440b202365 és az is marad. Különös tekintettel annak foganatosulására, hogy az ügyfél úgyse férhet hozzá, hogy szégyönszömre még kárt tegyen benne, mondjuk kijavítson egy kerülést egy magyar igére. Szörnyű volna.
  Viszont találtam egy másik pdf-et, amiből kiderült, mit jelent az az ÜCC. Az olvasó tudta? Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer. Logikus és célszerű rövidítés, pont mint Állambiztonsági Központi Szervező Iroda, röviden BALF vagy Adókivetéseket és Adóbehajtásokat Nyilvántartó Nemzeti Nyilvántartás, röviden PÖFF és így tovább.
  És ezt a szemetet szétküldték kétmillió nyugdíjasnak, akik nem adóznak. Biztonságosan.
  No, üccétek.


Láng Attila D., 2020.3.30., 16:08:20

bikkfanyelv fogyasztóvédelem számtech

Hozzászólás írásához kattints a cikk címére. Click on the title of the article to comment.

  

ANYÁMKINem ő a világ legnagyobb hegedűművésze

 



ANYÁMKI

Ajánlott Nyugdíj-Átvételi Módszer Karantén Idejére
  
  1. Hajnali fél tízkor fölcsöngetnek, felöltözöl, maxt veszel, átbatramáskodsz az ajtó előtt legyilkolt madarat marcangoló marcona macskák seregén, a tollfelhőn és a hófelhőn, kaput nyitsz a vírusdivat szerint öltözött postásnak.
  2. A postásnak mutatsz egy lezárható műanyagdobozt, leteszed, arrébb mész.
  3. Ő beleszámolja a pénzt, aláír helyetted, lezárja a dobozt, elmegy.
  4. Megköszönöd, bejössz. A doboz a pénzzel odakint marad, amíg el nem pusztul benne az esetleges vírus.


Láng Attila D., 2020.3.25., 14:00:34

koronavírus

Hozzászólás írásához kattints a cikk címére. Click on the title of the article to comment.

  

Földrajzi kérdezz-felelekBiztonságos!

 



Földrajzi kérdezz-felelek

Az egész világot felfedezték már?

Hát igen is meg nem is. Repülőgépről és műholdról a világ minden pontját lefényképezték már, és régóta nem kapunk hírt arról, hogy addig ismeretlen szigeteket fedeztek volna föl. Már nem is fog senki újakat felfedezni, csak ha új sziget emelkedik ki az óceánból – de azt sem a hajósok fogják elsőként meglátni, hanem a műholdak.
  De látni egy helyet felülről és ismerni is, az két különböző dolog. Sokfelé vannak területek, ahol még nem járt ember, vagy olyan régen, hogy már nem tudunk róluk semmit. Szibériában mindenfelé élnek emberek, de két település között sokszor akkora a távolság, hogy ha találomra ránagyítasz Szibéria egy pontjára a Google Mapsen, jó esély van, hogy érintetlen tajgára akadsz. Grönlandon is hasonló a helyzet. Meg a sivatagokban.
  Van olyan hely is, ahol folyamatosan élnek emberek, és mégsem mondhatjuk, hogy fel van fedezve. Az Indiai-óceánban, az Andaman-szigetekhez tartozó Észak-Sentinel egy aprócska, lakott sziget, de a lakói nem állnak szóba senkivel. Nem tudjuk, hányan vannak valójában, milyen nyelven beszélnek, mik a szokásaik, mióta élnek ott. Azt a néhány embert, aki partra szállt a szigetükön, megölték. Úgyhogy ők ismerik a szigetüket, de mi, a világ többi része nem.

Vannak még lakatlan szigetek?

Rengeteg. Nagyon sok terület (sziget is, szárazföld is) azért lakatlan, mert lakhatatlan, megművelhetetlen. Sok szigeten nincs víz. Mások annyira aprók, hogy nem lenne hol élelmet termelni (és általában ezeken sincs víz). Az ilyen helyeken nagyon költséges lenne a megélhetés, mindent úgy kellene odaszállítani. De vannak lakatlan szigetek városok közvetlen közelében, vagy akár belsejében is, ahova egy kis csónakkal könnyedén el lehet utazni, sőt némelyikre híd is vezet és házak is állnak rajtuk – de nem lakik ott senki, másra használják. Ilyen például a pesti Margitsziget. Persze azon van szálloda, és a vendégek ott laknak – de csak rövid időre. A rendes lakásuk máshol van, tehát mondhatjuk, hogy az is lakatlan sziget. De a Szentendrei-sziget és a budai part között egy csomó teljesen lakatlan sziget is van a Dunán, fák borítják őket, semmi más.
  Tengeri lakatlan szigetért se kell messzire menni – csak ameddig tengerért kell menni. Horvátországban, a dalmát tengerpart mentén sok kisebb-nagyobb sziget van, és a kisebbek többsége lakatlan. Az óceánok még több lakatlan sziget partjait mossák.
  Persze ezek is részei egy-egy ország felségterületének, még a legelhagyatottabbak is. A világon minden földdarab valamely ország része, kivéve az Antarktiszt, amit nemzetközi megegyezéssel országokon kívüli területté nyilvánítottak, és néhány kisebb területet, amik fölött vita folyik, a hovatartozásukat még nem tudták eldönteni.

Mitől sivatag a sivatag?

Attól, hogy nincs víz. Azaz van, csak kevés. Illetve nem a víz hiánya a fő probléma, hanem hogy nincsen elég csapadék. Sokhelyütt folyók vonulnak át a sivatagon, például Egyiptomban a Nílus, az ókori civilizációjuk mindenestül a Nílustól függött, mert akkor is sivatag volt az egész terület. Sok sivatag tengerparton van. De attól, hogy egy hely közelében van víz, az a hely még lehet sivatag, ha ott nincs víz. A közelben, az nem elég. Némelyik nagy folyó partvidéke valóságos zöldellő paradicsom. Van egy régi, iszonyú vicces film, a Sivatagi show, abban meg lehet nézni a Kalahárin átvonuló Okavangót, aminek a partján őserdő zöldell, és azon túl mindkét oldalon csak sivatag. Mert a növények nem tudnak megélni olyan vízből, ami kilométerekre van tőlük.
  Eső kell. Kellene. De azokon a vidékeken nincs elég eső. Ahol nem esik elég gyakran az eső, ott nem élnek meg a növények, és sivatag lesz. Annak pedig, hogy nincs elég eső, az az oka, hogy az Egyenlítő környékén, ahol a legmelegebb a földfelszín, felszáll a nedves levegő, aztán a mérsékelt égövben a nedvesség kicsapódik belőle, és nyáron eső lesz belőle, télen hó. A két terület között van a szubtrópusi öv, ahol még túl meleg van ahhoz, hogy kicsapódjon a nedvesség, ezért ott nagyon keveset esik.

Hányféle sivatag van?

Azt hiszem, négyféle.
  Félsivatag, ahol valamicskét azért szokott esni az eső, és ez elég arra, hogy egy kevés növény megéljen, csupa olyan fajta, ami jól tűri a szárazságot. Például az Egyesült Államok középnyugati részén ilyen sivatagok vannak, egy csomó kisebb sivatag, ahol mindenütt lehet növényeket látni, csak keveset.
  Homoksivatag vagy erg, ahol semmit se látni száz kilométereken át, csak sívó homokot. Ilyen a Szahara nagy része.
  Hideg sivatag, az Antarktiszon, Grönlandon és Kanada meg Szibéria északi tájain, ahol mindent hó és jég fed. Itt van víz. Csapadék nincsen, de víz van, megfagyva, és így a növények persze nem tudják használni. Ahol örök hó fedi a tájat, nem tudnak gyökeret verni. Ahol a hó alól kibukkan a talaj, egy-két kósza növényke általában rögtön megveti a lábát.
  Vulkáni sivatag, például Izland középső részén (mesélek róla Míla és Vili című kisregényemben). Az ilyen vidékeket a vulkánok által kilövellt hamu és láva olyan sokszor elborította, hogy kiölte a növényeket.


Láng Attila D., 2020.3.25., 13:55:52

bloglexikon földrajz

Hozzászólás írásához kattints a cikk címére. Click on the title of the article to comment.

  

VelocipédANYÁMKI

 

↞korábbi cikkek

A blog mérete: 1791 cikk, 8 625 649 betű, 1 739 045 szó