Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Megint megtaláltam Silenit

Hát hiszen Ninda is két fő részből tevődik össze. Sileninek itt van a második, de ez most másképp. A negatív forma, amibe beleönthetem Silenit és nézhetem, ahogy megszilárdul.
  Itt nem a dal a lényeges, vagyis de, csak ez is másképpen. Igen, az kétségtelen, hogy Liisa Liiva akkoriban (ez a klip elmúlt kéthónapos, ebben a korban szédületes gyorsasággal fejlődnek) nem tudta még kontrollálni a hangját, és inkább üvöltött, mint énekelt, és a színészi képességei… ööö… ne részletezzük a színészi képességeit. Nem érdekes. A dal jó, de ezen a ponton ez sem érdekes. Nekik igen, és ha zenét akarok hallgatni, akkor nekem is, de most az számít, hogy van egy formám, amibe beleönthetem Silenit.
  Alig hat napja tettem közzé, hogy megtaláltam Silenit, de akkor, Josimido Jumi alakjában a pozitív képét fedeztem föl. Ez a negatív kép. Most az a kérdés, hogyan tudjuk összeilleszteni a kettőt, mert ha két felület apró egyenetlenségei nem illenek össze, akkor súrlódás lép föl, és ezt el kellene kerülni. Természetesen a megoldás a csiszolás. Sarokcsiszolóval nem lehet, mert Sileninek jelenleg nincsenek sarkai. Formája sincs, hogy lehetne sarka?
  Külön nehézség, hogy még nagyon sokáig nem nyúlhatok Silenihez. Jelenleg Tuolrénél tartok, még mindig a harmadik fejezetben, nc-17, és hogy Sileni hol léphet majd színre, azt még nagyon sokáig nem tudom megállapítani. Jelenleg semmilyen eszközöm nincs annak kiderítésére, hogy az első rész mekkora terjedelmét fogja felölelni az eseménysornak, és könnyen lehet, hogy az első néhány részt majd be kell emelnem egy olyan objektumba, aminek az elején az áll hatalmas betűkkel, hogy ELSŐ KÖNYV. Már vannak erre mutató jelek, mert ha ugye a csoport történetét három részből tesszük össze (márpedig ez a terv), akkor az első résznek Nindáról kell szólnia, és akkor azt már csak fejezetekre oszthatom. Ha viszont ezt teszem, akkor hogyan fogom át a tervezett időszakot? Ezt még nem tudom, és azt sem, hogy Silenit ebbe már be tudom-e venni. Elvileg nem. Elvileg csak a harmadik szakaszban léphet elő. De nekem őt már most is ismernem kell! Alapítok rá, kalkulálok vele, idézek a műveiből.
  Ezért fontos, hogy Jumi alakjában és most a Sinu moodi videóklipjében megtaláltam, és elkezdhetem kiformálni. Valószínűleg az lesz a módja, hogy ebbe a formába beleöntöm Silenit, aztán óvatosan hozzácsiszolom Jumihoz.
  Hát meglátjuk, mi lesz.
  Ja, mielőtt elfelejtem. Nem Liisát kell nézni. A szüleit!


Láng Attila D., 2019.7.16., 02:36:15

irodalom Josimido Jumi Liiva‚ Airi Liiva‚ Liisa Ninda Sileni Sinu moodi Wasabi – Mar‚ mint a mustár

Kösz, de eddig is az enyémek voltakLáng Attila D. blogja




Kösz, de eddig is az enyémek voltak

Jól figyelj, Számítástechnika, mert csak egyszer fogom elmondani. Én ezt a számítógépet, illetve hivatali elődeit pénzért megvettem a szaküzletben. A wincsiken levő file-ok egy részét magam hoztam létre, a többit is én birtokolom. Bizonyára nem mindent közülük jogszerűen, de egyrészt erről neked fogalmad sincs, másrészt nem állítottál elő semmiféle riválist, aki vagy ami elvitatja tőlem ezeknek a tulajdonjogát.
  Ennek ellenére egy ilyen batchfile-t kellett írnom:

takeown /f %1\* /r
icacls %1 /grant Everyone:F /t

ahhoz, hogy az egyik gépen (enyémen) megosztott könyvtárakat (enyémeket) a másik gépen (enyémen) is láthassam (én).
  Te nem állítottad, Számítástechnika, hogy ezek ne lennének az enyémek. Nem követeli őket magának senki. Azon a gépen (enyémen), amelyiken rajta vannak, láthatom őket, csak a másik gépen (enyémen) nem. Mert ha a meghajtónak (enyémnek) megosztom a gyökerét (enyémet), akkor véletlenszerűen döntöd el, hogy melyik alkönyvtárat (enyémet) láthatom és melyiket nem.

„Enyém, enyém, enyém!” (Yoda)


Láng Attila D., 2019.7.12., 20:44:21

számtech

Ninda-programLáng Attila D. blogja




Ninda-program

Ez a Ninda programom felhasználói dokumentációja, abból a célból, hogy egyszer majd lehessen írni egy olyat, ami bármely regényhez alkalmas. Megérné a bíbelődést, mert ez a mostani nagyon sokat segít a Ninda írásában. Fejlesztői dokumentációt nem írok, mert a föld legrosszabb programozója vagyok, és ennek a programnak a kódja még az én szintemhez képest is hihetetlenül borzalmas, olyan rémületesen agyonbonyolított adatstruktúrákat ködösít össze, hogy én se tudok rajta elmenni, nem tudok már mit tenni, ilyenre sikerült.

A szöveg szerkezete

Tehát a jelenleg már 26 kilobyte-os programka inputja az a két (később majd több) szövegfile, amiket Sweetie-ről egy nyomógombbal töltök föl a szerver egy adott pontjára, és e pillanatban 680 K-ban tartalmazzák a Ninda szövegét, ezt hívjuk nyersnek. A file-ok sorrendjét majd külön kell megadni, amikor elérjük a második részt, mert az első rész jele N (mint Ninda), a második rész pedig az ábécében előrébb álló betű lesz, L vagy A, még nem döntöttem el, melyik jön előbb, ezért a program onnantól nem tudná magától helyesen.
  A szöveg szerkezete a következő.
  1. Az alfaparancs, ezt a kifejezést most loptam az Orion űrhajóból, lásd később.
  2. Egy bevezető szövegrész, ami tartalmazza a makródefiníciókat, a regény szennycímnegyedét, ezekkel a programnak nincsen dolga.
  3. A regényszöveg, ami pillanatnyilag 89 részből áll. Ebből 84-nek szövege is van, a többi csak cím, illetve cím előtti idézet. Minden cím előtt áll egy idézet. Ebben a Ninda teljesen eltér az összes többi regényemtől. Ebben is.
  4. A szöveg jelenleg 84 szakaszból áll, amiket az Ílgaszaumiból vett kifejezéssel sómirnak hívok, de ez megtetszett és más műveknél is alkalmazni fogom. Minden sómir szerkezete a következő.
  – Egy sorszámmakró, ami a kész rendereltben egy sorszámot helyez a sómir elé.
  – Egy ID makró, ami azonosítja a sómirt. Paramétere két szó: a sómir ID-je és egy leírás, például nb-3 janníhaum.
  – Egy idézetmakró, aminek két paramétere van: az idézet szövege és a forrása.
  – Egy opcionális időbélyegző-makró, aminek négy paramétere van, ezek közlik, hogy hol és mikor vagyunk, de a sorrendjük nincs rögzítve, az idővonal elkészítésénél magára a paraméterek szövegére támaszkodunk.
  – Végül a sómir szövege.

A program két outputot generál. Az egyik egy weboldal, a kapott URL-paramétereknek megfelelően; a másik egy renderelhető Vicky-nyelvű oldal a szerver egyik rejtett zugában; voltaképpen egyszerű másolat a nyers szövegről, a file-okat egybefűzve, épp csak kidobja az alfaparancsot és tesz a szöveg elejére egy időjelet, hogy mikor készült a szövegpéldány.
  Persze valahányszor egy linket megnyomunk a weboldal bármelyik pontján, az egész program újra lefut, tehát mindig a szöveg friss változatát dolgozza fel, nem tárol semmit.

Az oldal szerkezete

Főmenü – tartalom – a főmenü még egyszer – lábléc.
  A főmenü hat pontból áll, abban a sorrendben, ahogy eszembe jutott implementálni a funkciókat: sómirtábla, sómirhossz, irodalom, szótár, jelek, idővonal. Az első háromnak a tetején van egy színes táblázat, e pillanatban így néz ki:
  nip1.jpg
  Szerintem csinos. Az idézetek forrásait jelöli, minden szerzőnek saját színe van (Aini lila, Lí-Nindaran zöld, Ninda kék, Sileni sárga, Szinensi piros, az Ílgaszaumi szürke, barna és levendulaszín), ezen belül minden műnek más árnyalata. Ugyanakkor ezek linkek is, mint mindenhol az oldalon, ahol sómirazonosító jelenik meg, az link egy külön oldalra, ahol az illető sómir szövege jelenik meg.

Sómirtábla

Ez kábé a regény tartalomjegyzéke. A címeket balra kiemeli, aztán jönnek az idézetek forrásszínnel és ID-vel, és a jobb szélen a hosszuk relatív és abszolút szószámlálóval.
  nip2.jpg

Sómirhossz

Ez az oldal nagyjából ugyanolyan, mint az előző, csak a címeket nem tartalmazza, és a sómirokat hosszúság szerint rendezi, abból a törekvésből fakadóan, hogy szeretném a hosszúságukat nagyjából egy szinten tartani. E pillanatban átlagosan 1019 szavasak, amihez képest –118 és +141 szó között vannak az egyes sómirok; nem számítva ide az egyiket, amit nemrég szétválasztottam kétfelé, és az egyikhez elkezdtem hozzáírni.
  Ebben a listában sárgával kiemeljük az utolsó sómir azonosítóját, hiszen ez valahol a lista közepén van aszerint, hogy milyen hosszú, és írás közben időnként meg akarom nézni, hogy hosszúság szerint hol foglal éppen helyet. S itt van az alfaparancs egyik funkciója is: ha alfaparancsként benne van a szövegben egy sómirazonosító, akkor azt is kiemeljük zölddel. Az egy már korábban írt sómir, aminek a szövegén éppen javítgatok, és látni akarom, hogy ennek hatására hová kerül hosszúság szerint.

Irodalom

A regény valójában két fonálon manifesztálja magát. Az egyik maga a regény, a másik az idézetek sora, amik egyfelől kötődnek a regény tartalmához (de lazán, sok sómir tartalmához olyan idézet kapcsolódik, ami egy egészen másik sómirnál szerepel), másfelől ők maguk is tartalmi láncot alkotnak, egymással is meg egy-egy művön belül is. Ezért kell az irodalomjegyzék. Hat szerzőtől vannak idézeteink (technikailag az Ílgaszaumit egyetlen szerzőnek tekintve), összesen huszonkét műből – pillanatnyilag –, és nyolcvankét helyről vettünk nyolcvankilenc idézetet, merthogy vannak helyek, ahonnan többet is. Az irodalomjegyzék két részből áll. Először leírjuk csak a címeket, számlálókkal, forrásszínekkel:
  nip3.jpg
  Aztán ezt az egészet még egyszer, most már az idézetek teljes szövegével, forráshelyek szerint rendezve:
  nip4.jpg

Szótár

Ez a legkevésbé fontos. A szindor (és sielunt) nyelvű szavakat tartalmazza, annak érdekében, hogy a tömérdek ékezetes betűt többedszeri említéskor is helyesen írjam le. Egyszerűen a kérdéses ékezetes betűket tartalmazó szavak kikeresésével áll elő. 436 szó van benne e pillanatban, ami jóval több a valóságosnál, hiszen a magyar ragozott alakok elkülönítésével nem vacakoltam, és azért ilyen kevés mégis, mert hát Szindoria másodlagos szerepű.
  vỳriĩs Vÿssâkaùḩĩ Vÿssâkaùḩĩra Vỹssůań Vỳssuń Vỹtuń-tenger vỳurd Vỳurd Vỹŷda-hegy Vỹŷdaiśśéir Vỹŷdaiśśéirt Vỹỳl výŷrtïḩ ẘ Wɬaŷtìħ ŵndïìṙ ŵùɬèyṭ ẂẀnd ẂẀndĩń ẂẀndĩńban ẂẀndĩńról ẂẀnnaĩm-tóba ŵwt ẁẅuyn Ẅỳḩandâ Ẅỹlliâp Ŵỳorń Ỳ Ỳlîap Ylń Ÿlnâ Ÿlnânak Ÿlnât ỳlvīiś Ỳŋiɬ Yòdï ŷom ŷomot ỹoṙtièn ýṙn ỳṙnliêp ýrvý ỳt ŷw ŶÝ ỹỳ ÝŶdaśïèẽn ỸŶkin ȲYlmã ŶỲltrìi ŶȲmanãḩỳ ỲŸpi ỲŶpu ŶỸrsïń ŷỳs ŷỳsért ȳỹsin ȳỹsint ŶỸssinâàn ŷỳst ŶÝt ŶÝvel

Jelek

Ez a legterjedelmesebb és leguniverzálisabb rész. A szövegben jeleket lehet elhelyezni, amik három infót tartalmazhatnak: 1. egy fogalmat, ami szerepel a szövegben, 2. ennek magyarázatát vagy bármit, ami vele kapcsolatban feljegyzendő, 3. címkéket, amik segítenek a fogalmak csoportosításában. Például
  @j[hipnopédia|karisszinan|tech]
  Ezzel a hipnopédia címszavához beírtuk, hogy „karisszinan”, és elláttuk egy olyan címkével, hogy „tech”. Ez történetesen a na-10 sómirban van. A hipnopédia fogalma három helyen kapott jelet, ezért a bejegyzése így néz ki:
  nip5.jpg
  Ez akkor fog megjelenni, ha a jelek menüjében a H betűt vagy a tech szót választjuk; a menü így néz ki:
  nip6.jpg
  A bejegyzések tartalma automatikusan generálódik a fenti típusú makróhivatkozások segítségével (bár ezek makrói minőségükben nem tesznek semmit, a feldolgozóprogram csinál mindent). Zölddel a fogalom, barnával a címkék, lilával a sómirjelek (vagy ha ugyanabból a sómirból több is van, akkor „uo.”), fehérrel a magyarázat, ha van, mert az sem kötelező; ha a fogalomtár egy másik fogalma szerepel a magyarázatban, akkor az link lesz. S ha leírok egy címkét egy jelmakróban, akkor az a címke rögtön megjelenik a menü második sorában. A címkéket persze elég az adott fogalom egyik ismétlésénél kitenni, és ha egy másik ismétlésnél más címkéket írok, azok is érvényesek lesznek meg a korábbiak is.
  A magyarázat első jele lehet egy parancsjel, ami csinál valamit. A magyarázatban van, mert azt a makró egyszerűen eldobja, de a fogalomra hat. Mármint a feldolgozóprogramban. A renderelt szöveg nem változik.
   – a szó végi á, é betűt a, e-re cseréli (magyar ragozott szóalakok szótári formájához)
   – kisbetűsre cseréli (mondatkezdő helyzetű köznév)
   – nagy kezdőbetűre cseréli (van egy végig kisbetűs szövegrész, ami a tulajdonneveket is kisbetűvel tartalmazza)
   – minden szót nagy kezdőbetűre cserél (ugyanott, többszavas tulajdonnévhez)
  =valami= – a „valami” szót teszi a fogalom helyére
  / – a fogalmat kikurziválja, és mivel ezek hajók nevei, egyúttal a „hajó” címkét is ráteszi
  ®mit/mire – a fogalom nevében a „mit” kicseréli „mire”
  < – fölcseréli a két szót és vesszőt tesz közé (a szövegben Åmmaĩt ÎÌdaṙa áll, de a fogalomtárba úgy kerül, hogy ÎÌdaṙa, Åmmaĩt)
  A jelek némelyike normál billentyűzetről nem érhető el, de az enyémről igen, így gond nélkül igénybe vettem őket.
  Speciális címkék is vannak. Ilyen az „útvonal”. Ha ez a címke szerepel egy fogalomnál, akkor a magyarázatban legyen benne, hogy „útvonal 7.”, vagy akármilyen más szám, és akkor ábécé helyett ezeknek a számoknak alapján fogja rendezni az ehhez a címkéhez tartozó fogalmakat, így az Aulang Laip útvonala időrendben követhető. Szintén speciális címke a „nincs”, ami automatikusan kerül rá azokra a fogalmakra, amik még nem kaptak címkét.
  Speciális fogalmak is vannak. Ha egy fogalom első jele - vagy !, akkor az speciális. Ezeket külön kiteszi a láblécbe, és kiszámítja hozzá, hogy a teljes szöveghez képest hol találhatók, százalékban. Eddig egyetlenegy ilyet használok, a --- jelet, ami azt jelzi, hogy ezek a jelek meddig vannak beírva a szövegbe. E pillanatban a szöveg 88%-ában megvannak.

Idővonal

nip7.jpg
  Ez kétféle táblázatot készít a szövegben található időbélyegzőkről. Az első csak a feltüntetett időpontokat tartalmazza, ezért csak néhány sómirazonosító jelenik meg; a többinél nincs időbélyegző. Aztán közli a dátumot, az időpontot és a helyet, illetve ami ezek közül fel van tüntetve az időbélyegzőben. Mivel az időbélyegzők paramétereinek sorrendjét nem rögzítettem, nem sorrend alapján ismeri fel, hogy mi micsoda, hanem felismeri a szúni és szindor dátumokat meg a helyszíneket, amik eddig előfordultak.
  A másik táblázat viszont minden napot feltüntet szúni időszámítás szerint (egyelőre kilencven napot írtam bele, a harminckilencedik napon járunk), és ahol van időbélyegző, ott jelzi a sómirazonosítót. Ez segít átlátni, hogy két eseménysor között mennyi idő telt el.

Backdoor

Bizonyos URL-paraméterek hatására az egész oldal helyett csak egyetlen adatmorzsa jelenik meg, ezeket Sweetie-n egy KWGT-widget elemeiként jelentetem meg.
  a – a sómirok átlagos szószáma
  s – az utolsó vagy az alfaparancsban megnevezett sómir szószáma
  u – az utolsó vagy az alfaparancsban megnevezett sómir jele
  w – a teljes szöveg szószáma :: az idézetek szószáma


Láng Attila D., 2019.7.11., 17:06:17

irodalom Ninda számtech

Megtaláltam SilenitLáng Attila D. blogja




Megtaláltam Silenit

Nyilván furcsán hangzik, hogy Sileni mindmostanáig nem volt meg, miközben két művéből összesen tizenhárom idézet már benne van a könyvben. Meglehetősen sokat tudok már arról, hogyan jellemezte Ninda életművét („Az benne a különleges, hogy nincs benne semmi különleges. Olyan, mint bármelyikünk. Ha én születek előbb, talán ő ír életrajzot rólam.” – Ninda élete, 84.), s közben valóságos emlékművet emel neki még életében („Látszólag egy diplomáciai botránnyal került először a Galaxis fő érverésébe. Pedig dehogy. Mindig ott volt, amióta él. Ő a Galaxis fő érverése. Szerintem a Galaxis azért jött létre százötvenmilliárd évvel ezelőtt, hogy Ninda megszülethessen. Hogy ő csak egy közönséges átlagember? Hát éppen erről beszélek.” – ugyanott, 92.). A naplójában pedig dokumentálta, mi történik Nindával egy bizonyos időszakban, amelynek hosszát még nem tudom, de legalább ötszázkilencven év. („Tegnap elmentünk az Aulang Laipra, a 4-tabe elemi iskolába, ahol megkezdte tanulmányait. Persze minden gyerek ismerte. Sokat beszélgettünk velük. Azt mondta, egészen olyan volt, mint amikor először járt itt.” – Naplóm Nindával, 44 117. saurgéman.)
  De őróla magáról még nem tudtam semmit. S most egyszer csak megtaláltam. Tokióban! Vörös haja van, magas fordulatszámon pörög, excentrikus, nem egészen kavaii, de nem is egészen komplett, és erősen kompenzál. Az anyja halálát, a kisiklott életét, a magányosságát, az apja iránti gyűlöletét egy felületes kvázi-létformába fojtja, de ez nem a sajátja, ennél ő sokkal igazibb. De hát mit magyarázok, mindenki látta a filmet, én most néztem meg legalább negyedszer.
  hiroszuerjoko.jpg
  Akkor most állítunk az időn, hogy annyi idős legyen, mint Sileni (még nem tudom, hogy az mennyi, szóval igazából az nem most lesz). Ezzel lekerül róla ez a kvázi-kavaii máz, mert az úgyis csak erre az életszakaszra jellemző nála, és így már nem kompenzál. A külsőségek is változni fognak, eleve elvisszük egy másik kultúrába, bár még nem tudom, hogy az melyik lesz, de arra jöttem rá, hogy Sileni nem a Testvériségben született, Ninda máshol találkozott vele. Őszintén bevallva mindmáig abban a hitben voltam, hogy Sileni Ninda unokája. Ez okozott némi gondot, mert akkor kettejük között van egy nemzedék, és hogy kicsoda Ninda gyereke, arról nem tudtam semmit, aztán ma rájöttem, hogy egy fenét. Dehogyis az unokája. Nincs is közöttük vérrokonság.
  Sileni tagja lesz a csoportnak, s Ninda életrajzának megörökítésében is oroszlánrészt vállal, ezért nagyon fontos szerep vár rá. De hogy mikor léphet színre, azt nem tudom. Ninda száztizenkilencedik évében jár, becslés szerint.

„Egyszer megkérdeztem tőle, milyen volt egy ismeretlen világba lépni. Megcsóválta a fejét és azt felelte: Nem értettél meg semmit. Nem a világ ismeretlen, hanem önmagunk.” (Ninda élete, 165.)


Láng Attila D., 2019.7.10., 04:36:35

Hiroszue Rjóko Ninda Sileni Wasabi – Mar‚ mint a mustár

Limelullí Első EposzaLáng Attila D. blogja




Limelullí Első Eposza

Nem tudta senki, ki volt ő,
nem tudta senki, miért.
Nem tudta senki, honnan jött,
nem tudta senki, hová tart.
Nézz a szemébe s meglátod a sorsod,
nézz a szemébe s megismered jövőd.
Nézz a szemébe s hogyha túléled,
már nincs mitől félned – többé soha.

Ezt Vahule Ílu írta. Részlet Limelullí Első Eposzából. Az ősi szúni nyelven írta, és én fordítottam le. Azzal az eljárással, hogy megírtam magyarul. Limelullíról még csak annyit tudok, hogy valami olyasféle különleges nőnemű lény, mint maga Ninda, nyilván fiktív, mármint Vahule Ílu találta ki, és amúgy a neve ennek a dalnak a címe, meg egy kis játék a betűkkel. Vahule Ílu neve is észt szóból van, az meg ebből a dalból, és ha félrehallottam, őt akkor is így hívják. Nem tudok én ötven szót se észtül.
  És közben rájöttem, hogy eszméletlenül fantasztikus lenne igaziból megírni mindazokat a műveket, amikből a Nindában idézet van. Ez jelenleg öt szerzőnek (Ninda, Lí-Nindaran, Sileni, Szinensi és Aini) összesen tizenegy műve, és ugyanennyi kötet az Ílgaszaumiból. Csak persze maga a Ninda is óriási (most értük el egy Vavyan Fable-kötet, a Halálnak halálával terjedelmét, és még mindig csak a harmadik fejezetben járunk), és mire a végére érünk, lesznek azok a művek négyszer-ötször ennyien is. És persze jó terjedelmesek, a Gondolatokból, amit Lí-Nindaran írt, a 813. sómirból is van idézet („Minden kérdésben, amit felteszünk, ott rejlik egy másik kérdés: az, hogy miért kérdeztük éppen ezt.”), és nem ez a leghosszabb. Persze mondjuk A fáhaut háborúk története vagy az egész Terra-sóhipun elég unalmas is lenne csak úgy megírni, és ennél még többet számít, hogy a csoport tagjainak műveit ha megírnám se is nem publikálhatom dzserang világokon, de a Testvériség körében sem terjeszthetők, kivéve a Szíanokat. Maga a Ninda sem, természetesen. No meg Aini műveiből nyilván egy mondatot se tudnék megírni, nincs meg a szükséges szaktudásom. Ilyeneket ír: „Nem véletlen, hogy ez a kötet hosszabb, mint Nindáé. Szinensi lélekrajza az M, V és D rindeken egyszerűbb, de az Sz és P rind sajátos mintázatú összetettsége miatt külön figyelmet kell szentelnünk a teljes 4. szintnek.” (Szinensi lélekrajza a csoport számára, bevezető, 2. sómir.)

No de… Limelullí Első Eposza…

Mert hiszen az már meg van írva. Személyesen ismerem Limelullít, akárcsak Nindát. Csak akkor még nem így hívták, ezt a nevet tőlünk kapta abban a szent pillanatban, amikor rájöttem, hogy most (az nc-8 jelzésű sómirnál) van ott a megfelelő brīdis, hogy megszülessen Limelullí Első Eposza. És ha nem lesz hozzá másik brīdis, akkor további részletek nem lehetnek belőle megírva, noha ezzel a nyolc sorral megszületett Limelullí, megszületett az Első Eposza, és provizórikusan a Második és az esetleges Továbbiak is, és megszületett Vahule Ílu, aki nagy költő volt és talán tagja lehetett volna a csoportnak, ha nem évezredekkel ezelőtt él.
  Amúgy a többes igealakok nem felséges többesek, ezt a könyvet egész munkacsoport írja. A Kissyt is együtt írjuk – Krisszel is, hiszen neki végig rajta van a keze nyoma, de Kissyvel és a csapattal meg másokkal is együtt dolgozunk. A Ninda is csapatmunka, a csoport és elsősorban Lýȳ nélkül semmire se mennék. És hát ott van a rengeteg segítőm, a könyv végi köszönetnyilvánításban már lehet vagy nyolcvan név, és még sehol se tartunk.

„Mehetsz a dolgod után, amíg örvényleni nem kezd körülötted az idő. Akkor állj meg, nézz körül, figyelj és gondolkozz. Ne várd meg, hogy elkezdjen lassan aláhullani.” Ez magából az Első Szíanból való, a modern szúni filozófia alapművéből, ami a közeljövőben – – –
  És egy tizennégy éves kamaszlány írta igazából, akinek fogalma sincs, hogy mit alkotott. Honnan lenne? Nekem sincsen.

Jaj, hát elfelejtettem megmondani, miért használtam a brīdist a magyar pillanat helyett. Azért, mert már volt egyszer egy brīdis.


Láng Attila D., 2019.7.2., 04:14:35

Fable‚ Vavyan irodalom Jauna gaisma Laulupesa Limelullí Első Eposza Mēs ar brāli kolosāli Ninda Reide‚ Loreta Tas brīdis

Csókolózó diákokLáng Attila D. blogja


↞korábbi cikkek

A blog mérete: 1672 cikk, 8150803 betű, 1642344 szó