Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Literature Markup Language

Lehet, hogy ezt én találtam föl az elmúlt hetekben, a Ninda számára. Úgy kezdődött, hogy először is volt egy sor makró, amikkel egységes megjelenést akarok adni a szöveg elemeinek. Mint mondám, eredetileg voltak azok a bizonyos idézetek. Ezeket egy @quote makró csinálja, ott definiáltam a szövegben, bármikor megváltoztathatom vele az idézetek formázását – no de tud ez mást is. Maga a makróhivatkozás mint karaktersorozat lehet alanya egy regexpes keresésnek. Így született az első lista: rákeresünk az új rész címét definiáló makróra, a fejezetcím makrójára, majd az idézetmakróra, ezek listáját egyesítjük és szövegbeli offszet szerint rendezzük, majd oly módon tálaljuk, hogy a háromféle makró egy táblázat három oszlopába kerül, így remek áttekintést ad a szöveg szerkezetéről. Főleg az azonosítókkal fűszerezve.
  Az azonosító egy definiálatlan makróval készül, vagyis a szöveg rendes Vicky-renderelésénél nem történik vele semmi, nem jelenik meg, nincs hatással az eredményre. Csak az én kis feldolgozóprogramom használja, és itt kezdenek érdekes dolgok kijönni abból, ha a regényíró ért a programozáshoz is. („Ért” eufemizmus ahelyett, hogy a világ legpocsékabb programozója vagyok és a munka 95%-át a saját hülyeségem javítgatása teszi ki.)
  Az azonosítókat úgy választottam, hogy egy sorszám és egy-két szó, például @x[ 19 fák], mert így van egy szavam, ami utal a tartalomra, és a számozással mindig tudom, hogy a kiválasztott hely merre van ahhoz képest, ahol éppen vagyok.
  Most pedig készítettem még egy listát: ez a szereplők listája, mire a szöveget feldolgoztam vele, 129 említett szereplőnk van. Ez is két makróval van, az egyik változatlanul visszaadja az első paramétert, a másik még azt sem, vagyis semmilyen hatással nincsen a renderelésre. Vagyis abból, hogy @k[ Sineszti| törzs emlékezete], magában a könyv szövegében csak a Sineszti név jelenik meg. Viszont a feldolgozóprogram kiemeli és beteszi ebbe a listába, ábécérendben, melléteszi, hogy „törzs emlékezete”, és hozzá a sómir azonosítóját, ahol ez a név először előfordul (jelen esetben „46 upeszek”). Így látom a listában, hogy mit kell tudni Sinesztiről és hol fordul elő először; lehet, hogy később jegyzéket készíttetek a nevek összes előfordulásáról.
  De ha ezt lehet, akkor más dolgokat is lehet. Rengeteg helyszínünk van, amiket szintén jegyzékbe lehet venni, célszerűen egy másikba, sőt egyes helyszínekről van egy koordinátaszerű információ, aminek segítségével majd egyfajta térképet lehet készíteni. Óriási mennyiségben vannak fogalmaink, amikről lehet egy további listát csinálni; mire az olvasó odáig jut a könyvben, észre fogja venni, ha össze találnék cserélni olyan fogalmakat, mint sáhaddif-szianerg és sáhaddif-haukihaóran, ami persze csak akkor fordulhat elő, ha hetekig nem kerül elém egyik se, de hát az írás sokkal lassúbb folyamat, mint az olvasás.
  
  Persze mindez nem olyan egyszerű, mint látszik. Alig kezdtem nevekkel foglalkozni, s máris be kellett vezetni egy csomó jelölést, ide föl is írom, hogy miket, mert elfelejtem. Tehát a neveket @k[ név| leírás] formában vesszük föl a listába, és a leírás elejére kerülnek a jelek:
  < – meg kell fordítani családnév, keresztnév alakúra; további jelek ez után lehetnek;
  ^ – minden szót nagykezdőbetűzni kell;
  ! – csak az első szót kell („Ký néni”, nem pedig „Ký Néni”);
  @ – meg kell keresni a névjegyzékben a családnevet és kiegészíteni a bejegyzést, mert most már tudjuk a keresztnevét is.
  Nagy kezdőbetűket azért kell csinálni, mert van a szövegben egy csomó rész, ahol végig kisbetűkkel írunk, és ott is említve vannak emberek.
  Gondoltam egy jegyzetmakróra is, amivel a Word szintű programok megjegyzés funkcióját utánoznám: egy nem definiált makróba beírok egy akár hosszabb szöveget, akkor az eltűnik a renderelt könyvből (vagy lehet a Vicky megjegyzésjelét is használni), de a program kiemeli és egy további listában prezentálja. Például vannak idézeteim, amiknek még nincs meg a felhasználási helye. Sőt ezt lehet szelektálva is, mondjuk egy @j betű után akármit írok makrónévnek, és az így kezdődő összes makrót külön-külön listákba teszi, mondjuk @jidézet, @jjegyzet, @jtennivaló stb., és ezek idézet, jegyzet, tennivaló feliratú listákba kerülhetnek.


Láng Attila D., 2019.3.16., 11:47:35

irodalom Ninda számtech

Kilencedik csoportLáng Attila D. blogja




Kilencedik csoport

Subskraibo, mondja. Hát ez sehol nincs feltüntetve a szótárakban, angolból persze nem gond lefordítani, de kétségkívül a Darbības vārdu tabulas kilencedik csoportjába, a dzīvot típusú igékhez tartozik. Subskraibot, subskraiboju, subskraibo, subskraibojam, subskraibojat. Többes felszólító alakja subskraibojiet.
  Érdekes, hogy Ieva mennyivel erősebben velarizált l-eket és ļ-eket ejt, mint Emīls. Mondjuk, hogy ha Emīls [lˠ, ʎˠ], akkor Ieva [lˠˠ, ʎˠˠ] hangokat használ, az IPA ismeri ezt a jelölést (alternatíva lehet az [ɫˠ]). Ez nyilván szubjektív, másoknál is megfigyeltem ezt a különbséget, de náluk különösen kiugró, hiszen testvérek, együtt és ugyanott szocializálódtak és tanultak beszélni.


Láng Attila D., 2019.3.15., 02:09:49

Ķiģele‚ Ieva Ķiģelis‚ Emīls lett Mēs ar brāli kolosāli nyelv Tas brīdis

Médiaszemélyiség vagyokLáng Attila D. blogja




Médiaszemélyiség vagyok

Már hárman vannak. Lányok. Tizenévesek. Bekövettek Instagramon. Az első már elég régen. A másik kettő nemrég. Az elsőről tudom, hogy énekel a dóm kórusában. A nevét egyiknek se tudom. Azt se tudom, hogy egymást ismerik-e. Csak megjelentek és bejelöltek. Hogy miért engem, nem tudom. Soha egyetlen krükköt nem tettem közzé Instagramon. Azért tartom, hogy én követhessek másokat.
  Sok netes oldalnak vannak milliószám követői. De meg is dolgoznak érte keményen, folyamatosan publikálnak. Nekem – az egyébként meglevő barátaimon kívül – csak ez a három követőm van, akik nem tudtak rólam semmit, amikor bejelöltek, egyszerűen azért tették, mert tetszett nekik, amit közzétettem. Azaz – a semmi.
  Ó, Sáriputra! Az üresség valóban forma!


Láng Attila D., 2019.3.2., 14:07:11

Instagram Szív szútra

TechnológiaLáng Attila D. blogja




Technológia

Létrehoztam egy kis apparátust, ami technikailag segíti a Ninda írását, mert alig léptük túl a huszonötezer szót, s már kezdett nehezen áttekinthetővé válni, meg más szempontok is vannak. Az egyik az egyenletesség. A könyv szerkezete a következő. Van egy első rész, később majd második és harmadik is lesz. Minden rész fejezetekből áll, még nem tudom, hogy mennyiből. Most a második fejezetnél tartok. És minden fejezet bizonyos számú szakaszra van osztva (sómirra, az Ílgaszaumiból vett kifejezéssel). S mindezek, minden rész, fejezet és sómir elején egy idézet áll a szakirodalomból: Lí-Nindaran, Ninda, Sileni munkáiból és az Ílgaszaumiból. E pillanatban harminckét ilyen idézetnél tartunk. Ezek segítségével tudok tájékozódni a szövegben, de azért van nekik azonosítójuk is, ami nem lesz része a kész szövegnek.
  No most. Az egyik szempont, ami a Kissynél határozottan nem szerepelt, hogy a sómirok terjedelme nagyjából hasonló legyen, még nem tudom, mekkora tűréssel. A másik, hogy az idézeteink a szükséges gondolatíveket befussák, az eredeti művekben betöltött szerepük szerint, miközben itt persze nem eredeti előfordulásuk sorrendjében idézzük őket, hanem logikai kapcsolódásuk mentén.
  Tehát írtam egy programot itt a szerveren, aki szétszedi és analizálja a szöveget, most már egy gombnyomással tudom aktualizálni minden változtatás után. E pillanatban három listát kapok. Az első a fejezetek, részek és sómirok fizikai sorrendjét mutatja, ez a könyv tartalomjegyzéke, persze azt nem lehet megvalósítani, hogy ott rányomva a szövegszerkesztő egyből ugorjon, de nem lehet mindent. Az azonosító segítségével lehet megkeresni. A második lista hosszúság szerint rakja sorba a sómirokat és mutatja, hogy mennyire térnek el az átlagtól. A harmadik pedig az idézetek listája, szerzők szerint csoportosítva, azon belül művek szerint, és azon belül is előfordulási sorrendben. (Jelen pillanatban mindhárom szerzőnek két-két művéből idéztünk, az Ílgaszauminak viszont hét kötetéből is – de Sileninek Nindáról írott életrajzából már nyolc idézetünk van, majdnem annyi, mint az egész Ílgaszaumiból.)
  Még van teendő. Időjelek is szerepelnek a szövegben, hogy az egyes mozzanatok hol és mikor történnek, ezeket is kezelni kell (de nem egyszerű, hiszen Ninda az 57. évből a 43 610-edikbe lép, s közben öt és hét évesből száztizennyolc évessé változik, s később is lesznek hasonlók). Ezt későbbre hagytam.
  Csináltam viszont bele színezést, a Jota syntax highlight funkciójával. Az idézetek például narancsszínűek, az időjelek zöldek, a sómirazonosítók lilák, és minden bekezdésnek sárga a kezdőbetűje. Meg még mindenféle tarkaság. Áttekinthetőbb, amikor az ember gyorsan pörgeti a szöveget, jobban kiugrik, hogy hol van.
  Van egypár táblázatom is, a naptár- és óraátszámításhoz, napok sora, effélék. És van egy külön dokumentumként készülő lexikon az előforduló idegen fogalmakról, a terv az, hogy része lesz a könyvnek, a Dűne végén is van hasonló.
  „Ismered a Szédzsin összes hegyét? Bejárhatod. Ismered Fatturídisszandi minden tavát? Végignézheted. Ismered a melletted ülő lelkét? És a sajátodat?” (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 4. sómir.)


Láng Attila D., 2019.3.1., 23:36:29

irodalom Ninda számtech

Palack a vízbenLáng Attila D. blogja




Palack a vízben

Mint egy hajótörött vízben úszó palackja valahol az óceán közepén, ahol nem járnak hajók, úgy hányódik ez a videófelvétel a Youtube sok milliárd videója között. 2013. április 13-án töltötték fel, közel hat éve. Azóta 3901 néző látta, kevesebb mint naponta kettő. Tizenhatan lájkolták. Heten diszlájkolták. Hozzászólást nem kapott.
  Szöveg nincsen hozzá, csak egy link, ami azt mondja, hogy a tartalom már nem elérhető. A keresők nem dobják ki az éneklő kislány nevére, mert a nevét sehol sem írták ki. Magán a videón sincs kiírva, bár lehet, hogy eredetileg ki volt – de az elejébe belevágtak. Talán csak a családja és a barátai ismernek már rá, ha véletlenül belefutnak ebbe a régi felvételbe. És mosolyognak, hogy mennyit változott azóta.
  De ráismertem egyből én is, nem kellett megvárni, hogy elhangozzon a neve. A mosolya ugyanaz.


Láng Attila D., 2019.3.1., 04:00:38

Balss pavēlnieks Dzenīte‚ Zane zene

LaumaiLáng Attila D. blogja


↞korábbi cikkek

A blog mérete: 1635 cikk, 7992378 betű, 1606584 szó