A Rubik.LAttilaD.org online 3·3-as Rubik-kocka a LAttilaD.orgon. Alkalmas feladványok készítésére és megfejtésére, kockaműveletek dokumentálására és hasonlókra. Statikus képeket generál és a kocka állapotát az URL-ben tárolja, ezért a kocka állapota linkként felhasználható, elküldhető, könyvjelzővé tehető.
dddddd" border=0 align="left"Viszont a használata nehezebb, mint a jobb oldali kockáé. Ezt AnimCube-nak hívják és Josef Jelinek készítette, akinek ICube programja – egy cseppet kibővítve – a Rubik.LAttilaD.org képanyagát szolgáltatja.
A programot legalább 1360 képpont szélességű képernyőre terveztem.
Használati utasítás a Rubik.LAttilaD.orghoz
A kocka állapotát nyolc kép mutatja, mindegyik sarok felől nézve mutatunk egy képet. A képek alatt a nevük van, ami két betűből áll: előbb a felső, majd a bal oldali oldal betűjele. Például PS az a nézet, ahol felül a piros, balról a sárga (jobbról pedig a kék) oldal látszik. A színek betűjelei: [color=lime]p[/color]iros, [color=lime]s[/color]árga, [color=lime]k[/color]ék, [color=lime]z[/color]öld, [color=lime]n[/color]arancs, [color=lime]f[/color]ehér. A képek alatti szövegdobozok és feladatuk:
Parancsok: Ide írhatjuk a kockának adandó parancsokat. Az OK gombra a parancsok végrehajtódnak és megkapjuk a forgatások eredményét. Minden lépés egy sorban jelenik meg, nyolc képen.
Történet: Itt jelennek meg a korábbi parancsok. Ha a kocka megkeverése után ezt töröljük, nem lehet többé kideríteni, hogyan kevertük meg.
Kockarajz: Itt van mind a hat oldal leírása. Ha átírjuk, bármilyen állapotú kockát megkaphatunk. Ha töröljük és OK-t nyomunk, megkapjuk a rendezett kockát.
Színek: A hat szín leírását tartalmazza. Megváltoztatható, de a betűjelek nem változnak.
Parancsok
A kockát kétféleképpen forgathatjuk: abszolút vagy relatív nézetben. Abszolút nézetben a forgatandó oldalt a színének betűjelével határozzuk meg, amit a forgatás iránya követ ([color=lime]e[/color] = az óramutató szerint, [color=lime]i[/color] = az óramutatóval ellenkezően, [color=lime]u[/color] = 180 fokos fordulat). Ezt [color=lime]b[/color] betű követheti, ami a belső réteg forgatását jelenti. Például [color=lime]se[/color] a sárga oldal elforgatása, [color=lime]ki[/color] a kék oldalé. Ez az alapértelmezés.
Relatív nézetre úgy kapcsolhatunk, hogy a parancsok között megadunk egy kettőspontot és a nézet betűjelét, például [color=lime]:sf[/color] a sárga–fehér nézetre kapcsol. Ezután a színek helyett a következő betűket használhatjuk: [color=lime]f[/color]enti, [color=lime]l[/color]enti, [color=lime]s[/color]zemközti, [color=lime]t[/color]úlsó, [color=lime]k[/color]eleti, [color=lime]n[/color]yugati oldal. Például [color=lime]se[/color] a szemközti oldal, vagyis SF nézetben a fehér.
Relatív nézetről egy kettősponttal kapcsolhatunk vissza abszolútba. Utána közvetlenül állhat a következő forgatási parancs.
Ismétlődő forgatássorokat írhatunk a következőképpen: [color=lime](4)kusu[/color]. A zárójelbe tett szám az ismétlések száma, ennyiszer kell megismételni a forgatásokat a pontig.
Kockarajz
A kocka állapotának leírásához a színek betűjeleit használjuk. Előbb egy oldal betűjét adjuk meg, majd kettőspont után kilenc betűvel az oldal tartalmát, végül egy vesszőt. Az oldal tartalmát ebben a sorrendben írjuk le:
123
456
789
A felső sor a sárga, kék, zöld és narancs oldalon az, amelyik a piros oldal felé néz. A piros és a fehér oldalon az a felső sor, amelyik a sárga oldal felé néz.