Kicsit zűrzavaros a történet Roman Polanski körül. Éldegél tök nyugisan a világban, aztán egyszer csak elugrik Zürichbe, ahol letartóztatják. Merthogy amerikai elfogatóparancs van ellene, megszökött ugyanis a bírósági eljárás közepén.
Ezt mind értem. Azt a részét nem tudom követni, hogy mit jelent az, hogy elfogatóparancs. A neve alapján nekem olyasminek tűnik, amit oda szoktak adni a törvény embereinek azzal, hogy menjetek és fogjátok el – ez parancs. Akkor ők mennek és elfogják, mármint ugye ha tudják. Ha nem tudják, az azért szokott lenni, mert olyan ügyesen elrejtőzik, esetleg mert halomra lődözi a törvény embereit. Még kutatom, hogy ügyes elrejtőzésnek számít-e, ha valaki világhírű filmrendező, trendi szóval celeb, és mindenkori hollétét legcélszerűbben a bulvárlapokból lehet megtudni. Lövöldözésről nem érkezett jelentés.
Azt a részét is értem, hogy az amerikai elfogatóparancs Polanskira Franciaországban nem érvényes, mert francia állampolgár, és akkor ugye nem. Azt a részét viszont már nem értem, hogy mit csináltak az amerikai rendőrök, amikor Polanski éppen kidugta az orrát Franciaországból. Mindenhol állampolgár volt? Ugyan, kérem. A svájci igazságügy-minisztérium szóvivőjének van igaza, azért tartóztatták le most, mert tudták, mikor érkezik.
Valakinek eszébe jutott kinyitni a bulvárlapokat.
Az a helyzet, hogy én alapjában véve nem értek egyet az elévülés fogalmával. Ha valaki bűnt követett el, az húsz év múlva is bűn, és ha addig megúszta, de elkapják, hát tessék elítélni és lecsukni. Még ha zsebet tolvajolt, akkor is. De a világ legtöbb országaiban az elévülés márpedig létezik. Ha tetszik, ha nem. Az Egyesült Államokban is. Úgy tudom, a gyilkosság a legtöbb helyütt húsz év alatt évül el – ez mikor évül el, kétszáz év alatt? Furcsa lenne. De ha elévült, akkor most azért kellett szegényt bilincsbe verni, mert olvasták a bulvárlapokat?
Nem, szó sincs arról, hogy én Polanski pártján lennék. De esengek, ki áll vele szemben? Samantha Geimer megbocsátott neki. Harminc éve volt rá. Ha a sértett nem akarja az elkövető megbüntetését, akkor mi értelme van a büntetésnek? Azért büntessünk most, mert harminc évig lusták voltunk utánamenni, hogy ugyan hol mászkálhat egy világhírű filmrendező?
Nekem az az érzésem, hogy valaki kiürítette a fiókját, talált benne egy megsárgult elfogatóparancsot, és felismerte rajta a nevet. Nahát, ezzel bevágódhatok a főnökeimnél, gondolta, és elment az újságoshoz bulvárlapot venni.