A Fidesz január elsejével Liszt Ferencről nevezi el a repülőteret – tudjuk meg az Origó híréből, ha értelme és nem betűje szerint olvassuk. Persze kell a többségi tulajdonos beleegyezése, de nekik Brando Viktor tesz majd egy visszautasíthatatlan ajánlatot.
Engem az érdekel, hogy miért pont Liszt. Kézenfekvő lenne, hogy azért, mert ő a leghíresebb ember, aki a reptér környékén született – de hát nem ott született, hanem Ausztriában. Akkor talán ott halt meg, a fejére esett egy repülőgép. Ez se stimmel, Bayreuthban halt meg. Ó, de csacsi vagyok, hát róla nevezték el a hegyet, Ferihegy, úgy is, mint Liszt Feri-hegy. De hát nem. Mayerffy Feriről nevezték el, akinek szőlőbirtokai voltak ott. Akkor bizonyára szenvedélyes pilóta volt, a szabadidejében vitorlázógépeken röpkörészett. De nem. Ezt se csinálta. Megvan! Tudom már! Ő írta a Malév híres reklámdalát, amit a nyolcvanas években sokat hallottunk. Igen, ez már majdnem tökéletes, milyen kár, hogy a Presser Gábor álnevet használta.
Az olvasó, ha száz évig él, se fog rájönni, hogy mi köze van Lisztnek Ferihegyhez, pedig én már tudom. De előbb egy-két további átnevezési javaslat. Rájön-e az olvasó, milyen logika szerint készültek?
Magyar Tudományos Akadémia: Au Alajos Akadémia
Nemzeti Színház: Bándl János Színház
a szegedi dóm: Brüll Adél-templom
Szabad a gazda? Az még talán. Nos, a módszer nagyon egyszerű.
– Droidok, ide! Parancs jött Viktor apánktól. Át kell nevezni valamit.
– Mit nevezzünk át, főnök?
– Hülye vagy, vazze?! Azért tartottunk, hogy kitaláld. Már nem tartunk, ki vagy rúgva. Másik droid?
– Egy országos jelentőségű létesítményt nevezzünk át, főnök. Amiből csak egy van az országban.
– Helyes, te folytasd!
– Legyen olyan, ami fontos a gazdaság számára és jelképerejű. De nincs a belváros szívében, hanem valahol egy eldugott, távoli helyen, hogy mutassa, hogy mink törődünk a néppel. Mondjuk a huszonnyóckerület, vagy ilyesmi.
– Ez jó, most te is szólj hozzá!
– Legyen a ferihegyi repülőtér, főnök. Elég nagy, és messze vidéken van.
– Bocs, de az itt van a fővárosban.
– Vazze, mit pofázol bele?! Ha a József körúton kívül van, az már az ország széle. Ki vagy rúgva, tűnés innen. Halljam, mi legyen az új neve.
– Egy híres magyar ember.
– Hülye vagy, vazze?! Ezt mindenki tudja, az ötéves kisfiamnak jobb ötletei vannak… vagy kislányom van? Mit tudom én már, ki vagy rúgva!
– Nevezzük el egy tudósról, főnök. Azokról ritkán nevezünk el valamit.
– Vagy sportolóról!
– Baromállat, ez már volt! A Népstadiont a Tóth Laciról neveztük el, az sportoló, ki vagy rúgva!
– De főnök, az Papp La… tudom, én is ki vagyok rúgva.
– Legyen zeneszerző, főnök!
– Az meg mi a fasz, te barom?
– Hát aki az ilyen trallala dolgokat csinálja, mint a… a bitlisz.
– Az meg ki a kurva isten, mi vagyok én, lexikon?
– Egy amerikai együttes, főnök.
– Ki vagy rúgva, te idegenszívű állat! Magyar kell!
– Legyen Bartók Béla!
– Az nem valami zsidó, te barom?
– Hát… de lehet. A kommunisták rátették a képét a százforintosra… tudom, ki vagyok rúgva.
– De ki ám, sőt le is csukatlak, rohadék komenista vadbarom, hogy az istenbe kerültél ide, te állat? Nem akarok zeneszerzőt. Legyen költő, értem?!
– Igen, főnök. Akkor legyen Liszt Ferenc!
– Ez jó, végre egy jó ötlet. Tőled már úgyse jön ennél jobb ötlet, ki vagy rúgva!