Koviubi
A másnapi ebéd felől gondolkodva föltettem a kérdést, hogy van-e koviubi. S rögtön felrémlett előttem egy kis félhomályos műhely a sivatagban, ahol egy fiatalember belepiszkál egy hordóforma robotba, s megjelenik egy bájos fiatal nő képe.
Azt mondja:
– Koviubi van? Segíts rajtam! Te vagy az egyetlen reménységem. Már asztalon van a paprikás csirke!