– Szaglászom a fenekét, mivel szolgálhatok?
– Szaglászom a fenekét. Egy cicát szeretnék.
– Tépésre, kergetésre?
– Kergetésre, főleg fára, a kölyköknek, tudja, most nőnek bele a korba.
– Hány?
– Három, két fiú, egy lány.
– Nagytestű vegyesek, mint kegyed, nemde?
– Igen, bár van bennük egy kis foxi, tudja, apai ágról.
– Értem, hát akkor ezt a modellt ajánlom. Elég temperamentumos, hogy sokáig lekösse őket, és jól mászik fára.
– Dió- és almafával kompatibilis?
– Tökéletesen, asszonyom. De ez a másik is kiváló minőség, valamivel lassabban mászik, viszont nagyon szereti lógatni a farkát az ágról, ami fontos a kölykök mozgásigénye szempontjából.
– Mennyire lassan mászik?
– Ó, ezt nem fogják az első héten szétszedni, asszonyom. Egyébként garancia van rá, ha elkapják, csak hozza vissza a garanciajegyet egy füllel, manccsal vagy farokkal, és kicseréljük.
– Hát jó. Milyen méretet javasol?
– Féléves kor körülit, az elég energikus, nem eszik sokat, és a hangja is szép. Tudja, az öreg macskák nyávogása nem igazán használ a kölykök muzikalitásának.
– Rendben. Ezt kérem.
– Milyen színben adhatom?
– Azt hiszem, az a fehér-vörös cirmos megfelelne. Nálunk sötét a bútorok huzata, és azon jól látszik. Amint látom, ez nőstény.
– Igen, asszonyom, később pároztatni is lehet, meglátja, az unokáinak is remek játék lesz a sok szanaszét szaladó, bájos kiscica. Visszaváltható macskakosárral adom, tessék a számla.
– Köszönöm. Szaglászom a fenekét.
– Szaglászom a fenekét, asszonyom, legyen szerencsénk máskor is!