Kedves Petrovics Krisztina Csilla, azt gondolom, hogy hihetetlenül vicces volt egy szívbeteget kibolondítani a negyven fokban a buszmegállóba azért, hogy nagyon barátságosan elbeszélgess vele és közöld, hogy majd holnap jössz takarítani. Ennél még viccesebb volt másodszor is kibolondítani a negyven fokban a buszmegállóba azért, hogy otthon üldögélj és örülj, hogy nem kell dolgozni. Még ennél is viccesebb volt aztán szó nélkül rátenni a telefont, amikor fölhív és közli, hogy ő két buszt is megvárt a buszmegállóban.
De azt hiszem, a legviccesebb az lesz, ha egyszer, amikor a hülye nyomit már rég elfelejtetted, valahol jelentkezel egy állásra, ott az orrod elé teszik ezt a kis közleményt, és megkérdezik, komolyan azt hiszed-e, hogy ilyen munkaerőt foglalkoztatni fognak.
Update. Az álláshirdetést azonban ezúttal nem én adtam föl, hanem megkértem egy ismerősömet. Akinek aztán elmeséltem, hogy mit csinált P. K. Cs., és ő gratulált neki. El is beszélgettek, már amennyire ez beszélgetésnek tekinthető. És végül megkaptam a szöveget. Fehérrel az ismerősöm, sárgával P. K. Cs. überflegma válaszai.
Hát gratulálok.
Nem vállalom a munkát, két hetente takarítás nagyon kevés
Kislányom, ha nem vállalod a munkát, akkor azt kell mondani, hogy NEM VÁLLALOM A MUNKÁT, és nem rábaszni a munkaadóra a telefont. Ahol én élek, ott ettől kezdve az életben nem kapnál munkát sehol, mert ez Nyugat-Európa, itt megjegyzik a nevedet, és mehetsz másik városba, de legalább száz kilométerrel arrébb. Komolyan azt hitted, hogy vicces egy szívbeteg embert kétszer kisétáltatni a negyven fokba?!
És ki mondta, hogy menni szeretnék oda dolgozni
Te.
Te jelentkeztél egy álláshirdetésre, amibe bele volt írva, hogy hol. Mondd, hány éves vagy egyáltalán? Az általános iskolát már elvégezted?
Senki nem kergetett ostorral, hogy menj oda dolgozni. De kinek képzeled magad, hogy rávágod valakire a telefont?!
Pénzt adott volna a munkádért. Nem kell a pénz? Kérem. Akkor minek jelentkeztél? Miért nem mondtad, hogy á, inkább mégse? Miért vágtad rá a telefont? Ha ezek közül csak az egyiket másképpen csinálod, most nem virítana az arcképed a Facebookján.
Most persze hallgatsz. Ötévesek szokták, akik valami rossz fát tesznek a tűzre és megszidják őket, akkor állnak leszegett fejjel és hallgatnak. Az unokám most tizennyolc, kábé veled egykorú, ő legalábbis ötéves korában volt ilyen. De hát a te dolgod. Elszúrtad a nagyjából legnormálisabb munkaadót, akit találhatsz, mert nem volt annyi vér a pucádban, hogy ha már nem tudtad átgondolni, hogy mit akarsz, akkor értelmes emberi nyelven elmondd, hogy meggondoltad magad. Nőj föl. Vagy tartasd el magad apuval. Csinálj, amit akarsz, szervusz.
Nem apukám tart el van munkahelyem ne aggódj
De mit vársz két hétig semmi takarítás aztán kezdjem ugyan ott az egész ahol elkezdtem én ilyen játékot nem játszok
Erre nincs időm
Szerintem más sem fogja el vállalni
Senkit nem érdekel, hogy te milyen gyakran akartál volna takarítani. Meghirdettek egy munkát, adott feltételekkel, és elvállaltad. A munkaadó mondja meg, hogy mit kell csinálni, mikor kell csinálni, hogyan kell csinálni. Te azt teheted, hogy vállalod vagy nem vállalod. És elvállaltad. Ott álltatok a buszmegállóban, és tegnap közölted Attilával, hogy ma odamész. Hazudtál. Most mit vársz? A munkahelyeden is ilyeneket művelsz? A főnök ad egy feladatot, elvállalod és aztán nem csinálod meg? Ha ott nem, akkor hogyan képzeled, hogy Attilának hazudhatsz? Mert nem tud utánad menni és jól seggbe rúgni? Ha járok Magyarországon, megcsináljam helyette?
Nekem is hazudtál, és velem emberkedsz? Fogalmad sincs, mi az a munka, mi az a munkafegyelem. Abban éled ki a képzelt felsőbbségedet, hogy „szerintem más sem fogja elvállalni”. És mi az, hogy nincs időd? Az idődet felajánlottad órabérért. Akkor még volt?
Ostoba, neveletlen kis taknyos vagy, aki képtelen az igent a nemtől megkülönböztetni. Azt hiszed, hogy veled szúr ki mindenki és te vagy a tökéletes. Lófaszt, kislányom. Mire olyan öreganyó leszel, mint én, ember nem fog veled szóba állni, mert lépten-nyomon segget csinálsz a szádból.
Légy szíves, csak akkor írj, ha értelmesen tudsz beszélni, én ugyanis tényleg dolgozom, igazi munkát, és nekem tényleg nincs időm hülyeségekre.
Ha nem érdekel milyen gyakran akarok takarítani akkor menj a francba én nem fogok egésznap ott ganézni menj keress olyan takarítót aki két hetente ki ganézik.
Akkor takarítsd ki a házat
Csilla eltávolított egy üzenetet.
Szia
Az ő kedvéért megtenném, csak kétezer kilométerre vagyok onnan. Hogy milyen gyakran akarsz takarítani, az a magánügyed. Otthon akkor takarítasz, amikor akarsz. Ha elvállalsz egy munkát, akkor elvállaltad a munkát, és a főnököd mondja meg, hogy mikor mit fogsz csinálni. Órák óta arról papolok neked, hogy nem lett volna kötelező takarítani, csak ezt meg kellett volna mondani értelmes magyar nyelven, mint egyik ember a másiknak. Hazudni nem kellett volna, és semmi gond nem lett volna.
Vagy van valamilyen magyarázatod arra, hogy miért mondtad Attila arcába, hogy ma odamész takarítani? Kiment miattad a buszmegállóba, mondta, hogy tegnap nem mutatta meg, melyik ház, tehát ki kellett mennie eléd megint. Mert azt hazudtad, hogy oda fogsz menni takarítani. El tudod mondani, hogy ezt miért csináltad?
Miért nem mutatta meg tegnap annyival kevesebb lett volna
Nem mindegy, ha egyszer hazudtál? Hányszor kell még megkérdeznem, hogy miért?
(feltartott hüvelykujj)
Hát akkor ezt megbeszéltük. Engedelmeddel elküldöm Attilának ezt az egész beszélgetést.
Küldje