Hetvenöt tízezred százalék
Mostanáig százharminckétezer-négyszáztizenegy könyvoldalt szkenneltem be – gondoltam egyet, s idehoztam hetvenöt tízezred százalékukat. Vagyis tíz darabot. Valójában tizenkettőt, mert kettő közülük dupla oldal.
Imrecze Zoltánné: Nem nehéz a matematika. RTV–Minerva, 1979. A tanárnő, Ági és Jóska a Kettes bolygón tartózkodnak, ahol más a számrendszer, így a pénzrendszer is, de szerencsére van pénzváltó automata.
A Logo programozási nyelv. Műszaki Könyvkiadó, 1986. Az első rész, amely a teknőcgrafikáról szól, Turcsányiné Szabó Márta munkája.
A család tanácsadója. Dante Könyvkiadó, 1929. Szerkesztette Z. Tábori Piroska, és ő írta a Háztartás című fejezetet is, ahol a cselédtartásról esik szó.
Boy Lornsen: Mit üzen Abakusz? Móra, 1976. Fordította Sziráky Judith. A történet egy megbolondult számítógépről szól, amely színesben nyomtat és rajzol (persze írógépen), és verseket ír. A részlet egy világutazásról szóló, többoldalas költeményből való.
C. Northcote Parkinson: Parkinson újabb törvényei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965. A fordító neve nincs feltüntetve.
Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék. Progressz Kiadó, Moszkva. A fordító neve innen is hiányzik.
Csató István: Okos gépek. Móra, 1964. Nagyrészt nem számítógépekről szól, hanem egyéb elektronikus automatákról.
Bradbeer–DeBono–Laurie: Műsoron a számítógép. Műszaki Könyvkiadó, 1984. Fordította dr. Fodor Györgyné és dr. Szentgyörgyi Zsuzsa. A nálunk is vetített 1982-es BBC-tévésorozat könyvváltozata.
Szécsi Éva–Lukács Katalin: Párizs. Cartographia, 2005. Útikalauz.
Kun Erzsébet: A rejtvény. Gondolat, 1966. Egy egyoldalas, illusztrált rejtvény.
Ha a művek feléből tennék ide egy-egy oldalt, az is huszonhatszor ennyi lenne, úgyhogy ez még keresztmetszetnek is kevés. De szerintem klassz. Úgyhogy megyek szkennelni.