Hangszínorgia

Előző módszertani cikkünkben volt egy megjegyzés a kislányhangok szent háromszögéről, ahol – hajnal volt már – nem tértem ki arra, hogy ennek a háromszögnek valahogy mégiscsak négy sarka van, ilyen háromszöget ugyanis még öregapám se látott. Aztán később rájöttem, hogy dehogynem, a tetraéder az, aminek négy sarka van és mindegyik mindegyikkel össze van kötve: Balázsy Panni, Somlai Edina, Vadász Bea és természetesen – Csellár Réka. Minden azóta volt kislányhangot ehhez a négy sarokponthoz képest lehet elhelyezni, az ember megfogja például Szénási Kata hangját és… hova is teszi? Ha az alakzat Vadász Bea felőli sarkához közelebb, az azt jelentené, hogy közelebb áll Szénási hangja Vadászéhoz, mint a többiekéhez, de hát nem áll. Molnár Ilona, Pacziga Mónika, Nemes Takách Kata?… Se. Az ember belehallgat a fejében tárolt hangmintákba (gyorsabb, mint a neten keresgélni), próbálja eldönteni valahogy, hogy melyik milyen, hova kerülne ezen a térbeli grafikonon, aztán rájön, hogy az egész nem működik. Van egy jópofa geometriai hasonlatunk, ami nem jó semmire.
  Hát akkor hagyjuk a geometriát. Vegyük inkább a színeket. A magyar nyelv amúgy is hangszínnek nevezi valaki hangjának azt az egyedi tulajdonságát, ami minden mástól megkülönbözteti, bár az erről szóló Wikipédia-cikk inkább a hangszerekről beszél. De hát a színész hangja egyúttal hangszer is.
  Kezdjük az alapokkal. Nyilvánvaló, hogy a magas hangoknak világosabb, a mélyeknek sötétebb színeket feleltetünk meg. Élénkebb és fakóbb színek az élénkebb és tompább, szomorúbb hangokhoz képest választhatók. Ami rögtön azt is jelenti, hogy senki hangjához nem lehet hozzárendelni egy konkrét színárnyalatot, RGB-kóddal és színmintával, bár ez a cikk igazán tarkabarka vizuális benyomást keltene, ha azokat is beletenném, de félrevezető lenne. Ha azt mondom, hogy Somlai Edina hangja napsárga, az nem azt jelenti, hogy meg lehet fogni egy motring napsárga fonalat és azt mondani: ilyen a hangja, ni. Ez a jellemzője, ekörül ingadozik, de például mint Barča Hrdinová sokkal narancsosabb (de nagyon világos), mint Winona Ryder hangjaként a Kisasszonyokban. Az közelebb áll a halványsárgához. Mert más a szerep, más a kívánalom, és hát rengeteg idő is eltelt, a Mindenki tankötelest nálunk 1988-ben mutatták be, a Kisasszonyokat 1995-ben, senkinek a hangja nem ugyanolyan tizenöt és huszonkét éves korában.
  Ha felveszünk még egy hangot, már ki fog bontakozni a koncepcicó. Legyen ez Vadász Bea. Világos őszibarackszínűnek indult Huncutka idejében, de a nagyjából ugyanakkor szinkronizált Sara Stanleyben nagyon sok a sárga és akad némi világoskék. Később Sara hangja fokozatosan tolódott a sárga felé, bár az őszibarack megmaradt, és amikor a sorozat legvégén még visszatér, már az az erősebb, ez Vadász Bea hangjának alapszíne. Felnőttkori szerepeiben már leginkább őszibarackszínű, de továbbra is akad benne sárga és világoskék.
  Balázsy Panni hangja inkább sárgászöldbe hajlik, Csellár Rékáé pedig világoskékbe, de ezeket már nem merem részletezni, mert annyira kevés szinkronjuk maradt fenn, mármint persze a tévé elérhetetlen archívumában megvannak, de nem lehet őket hallani. Emlékezetből ennyit tudok mondani.
  Most viszont térjünk át a színskála másik végére. Azok a férfi színészek, akiknek gyakran dicsérjük az orgánumát, sötétbarna hangúak. Bodor Tibor egészen sötét csokoládébarna, Pálos György már inkább narancsbarnába hajlik, Major Tamás pedig fakó, sötét szürkésbarna. A tiszta szürkék nem fognak előfordulni, mert az a teljesen jellegtelen hang, és egyrészt egy ember hangjának mindig van jellege, másrészt akiének netán mégsincsen, az nem alkalmas színésznek, itt pedig őróluk beszélünk. De elővehetnek szürkéket egy-egy szó, mondat erejéig, ha a szerep, a helyzet úgy kívánja. Fehér és fekete hang nincsen, mindkettő a szín hiánya, de a színtelen hang az a szürke. Szilágyi Tibor is barna, de jóval világosabb, kissé narancsos, Szakácsi Sándor még világosabb és narancsosabb. Sztankay István mélybarnától a narancson át a mélyvörösig, de a barna a jellemzőbb. Sinkovits Imre sötét narancsos barna, gyakran szürkés. Sinkó László jóval világosabb, szürke nélküli barna, inkább vöröses, mint narancsos.
  Amikor parodistaként is ismert színészeket tanulmányozunk, mindig vissza kell mennünk a saját hangjukhoz. Haumann Péter a Három nővér-paródiában egészen vékony szopránban sikkant egy óriásit, ami mondjuk élénk világossárga, de azért a rendes, igazi hangja persze nem ez. Az egy mélypiros, sokszor narancsba vagy barnába hajló szín. Körmendi János és Gálvölgyi János hangja kék, de egész másmilyen persze, Körmendi mélykék, Gálvölgyi gyakran vegyíti vörössel, ami nem mindig eredményez lilát – általában a színkeverés a színészek hangjában éppúgy eredményezhet kevert színt, mint különálló színeket, amik felváltva jelentkeznek. Kern András alapszíne vörösesbarna. Márkus László saját hangja élénk, nem túl mély sárgászöld. Agárdi Gábor megint barna, leginkább tejcsokoládé. Zenthe Ferencé középmély zöldesbarna.
  Visszatérve a hölgyekre és kezdve a fent már említettekkel, Szénási Kata élénk, világos narancssárga és Molnár Ilona fakó citromsárga hangja valahol benne van a Somlai-spektrumban, ami nem jelenti azt, hogy ha sikerül olyan hangmintát találni, ahol mondjuk Molnár Ilona ugyanolyan színű hangon beszél, mint egy másik hangmintán Somlai Edina, akkor ne lehetne megkülönböztetni a hangjukat, dehogynem lehet, egy műanyag kockát egy műanyag gömbtől vagy egy fakockától nyilván meg lehet különböztetni akkor is, ha egészen egyforma színűek. Pacziga Mónika világospirosba, Nemes Takách Kata viszont narancsba hajló rózsaszín, valahol egész közel Szénási Katához. Váraljai Alexandra világoskék sok sárgával.
  Később azért a női hangok is mélyebbek lesznek persze. Gobbi Hildának sötét barnásvörös hangja volt, sok szürkével, Tábori Nórának kékeslila, Máthé Erzsinek tengerzöld, Pécsi Ildikónak vörösbe hajló lila, Venczel Verának középzöld, Schubert Évának ciklámen, Psota Irénnek mélylila. De Váradi Hédi ötvenes éveire is világossárga maradt, némi élénk naranccsal, például a Frédi és Béniben, s ha már itt tartunk, Csákányi László mélybarna, némi vörössel.
  Nagyjából így működik ez. Azt nem tudom, hogy új tudományágat alapítottam-e – mindenesetre ha legközelebb szivárványt lát az olvasó, üdvözölheti benne kedvenc színészeit.

»»»»»»