Őszi vízben
kőpenge
villámlik a sóban;
egy hónapja
fagyott a kutya.
Ezt a mesterművet pár napja alkottam költészetem további öregbítése céljából – illetve valójában azért, hogy meg tudjam jegyezni azt a kilenc főnevet, amik rendhagyóan a második ragozásba tartoznak, noha nem -is a végződésük:
rudens – ősz
ūdens – víz
akmens – kő
asmens – penge
zibens – villám
sāls – só
mēness – hónap
sals – fagy
suns – kutya
A különbség jól látszik például rudens és brauciens (út, utazás) összehasonlításával. Egyformán végződnek, de a brauciens a szabályos első ragozásba tartozik, így egyetlen alakjuk sem egyezik meg. S tegyünk melléjük egy szabályosan második ragozású főnevet: cālis (csibe).
| egyes | többes | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| N | rudens | cālis | brauciens | rudeņi | cāļi | braucieni |
| A | rudeni | cāli | braucienu | rudeņus | cāļus | braucienus |
| G | rudens | cāļa | brauciena | rudeņu | cāļu | braucienu |
| D | rudenim | cālim | braucienam | rudeņiem | cāļiem | braucieniem |
| I | rudeni | cāli | braucienu | rudeņiem | cāļiem | braucieniem |
| L | rudenī | cālī | braucienā | rudeņos | cāļos | braucienos |
| V | rudeni | cāli | brauciens | rudeņi | cāļi | braucieni |
A trükk ott van, hogy a két ragozásra egész más szabályok érvényesek. A második ragozásban a többes számban fellép a līdzskaņu mija, azaz mássalhangzó-változás, ami az n-ekből rendre ņ-eket, az l-ekből pedig ļ-eket csinál. Az elsőben nem, ezért a brauciensben soha nem áll ņ. Ezenfelül az egyes ragozásoknak van egy alapmagánhangzójuk, ami egyes esetekben megjelenik, és ez is eltér: az első ragozásban ez a, a másodikban pedig i.
Egy helyen érdekes eltérés van: rudens egyes genitívusza nem rudeņa, hanem rudens.