Kezdetben vala a BKV-sztrájk, és az emberek közlekedni nem tudának.
Annakutána jövének nemes lelkű emberek, kik fölvevék várakozó felebarátaikat autaikba. (Itt tartunk most.)
Annakutána jövének más nemes lelkű emberek, kik csekélyke fuvardíjat is kérének.
Annakutána jövének újabb nemes lelkű emberek, kik többször fordulának oda-vissza.
Annakutána jövének még újabb nemes lelkű emberek, kik evégett autót is vásárolának.
És ezek szaporodának és sokasodának.
Annakutána jövének szervező géniuszok, kik egyesítvén az erőket csökkentik a költségeket fajlagosiglan.
Annakutána jövének jogi lángelmék, kik az egyesített erőket bévül jegyeztetik a cégbíróságon.
És mondá a nemzet: „Legyen közlekedési társaság!” És lőn közlekedési társaság.
És látá a nemzet, hogy a közlekedési társaság jó.
És kiveté kebeléből a régi, haszontalan közlekedési társaságot, és röhöge.