Felmentés Hitlernek

Ami a különféle neonáci szervezeteknek hatvan éven át nem sikerült, azt Izrael Állam néhány hét alatt elérte: netes fórumokon a holocaustról szóló könyvek eltávolítását követelik, mert „a zsidók is holocaustot visznek véghez”.
  Tényleg föl kéne már találni az időgépet. Akkor beleültethetnénk az ezt hirdető emberkéket és visszaküldhetnénk őket 1945-be, az előző holocaust utáni napokra, hogy a táborokból éppen kiszabadult embereknek elmagyarázhassák, bánatra semmi ok, az egész holocaust nem érdekes, hatvanhárom-négy év múlva pont ugyanezt fogják csinálni a zsidók is. Vajon mit válaszolnának? Körülbelül sejtem.
  Biztosan lennének, akik aztán beülnének az időgépbe és eljönnének 2009-be megmondani Barakéknak, hogy kösszépen. Például Otto Frank is eljöhetne, ő egy ismert ember volt, és alighanem tizenkilencedik századi neveltetéséből fakadó udvariassággal elküldené Barakékat a pokolba. Ők akkoriban úgy gondolták, hogy a nácik az ellenség, ők vették el a családját, az eredeti és a kényszerűségből választott hazáját, többje nem is volt – de ha a zsidók is ellenség, akkor kik az övéi?
  Mert aki utólag legalizálja a rémtetteket – az ellenség. Mégpedig mindenkié.
  Szeretnék itt pontosan fogalmazni. Minden háború, minden népirtás, minden rabszolgatartó társadalom, minden tömeges aljasság legalizálja az összes többit, legyenek azok a múltban vagy a jövőben, a világnak ugyanazon a részén vagy a másik végén. Sztálinnak nem volt jogalapja elítélni Napóleont, Dzsingisz kánnak nem volt jogalapja elítélni Ehud Barakot. Egyik kutya, másik eb, történelem pedig csak egy van. Persze lehet itt a számokra hivatkozni, hogy Gázában eddig csak ötezer-háromszáz ember sebesült meg (érdemes elolvasni az angol és a magyar Wikipédia-cikket is a konfliktusról), a nácik pedig csak a zsidók közül hatmilliót öltek meg, ugye, de annak, akit megölnek vagy akinek a családtagját ölik meg, ezek a statisztikai adatok teljesen érdektelenek.
  Ha már olvasgatunk, érdekes dolgokat mondtak a különféle országok kormányai: a Wikipédia a nemzetközi reakciókat is bemutatja. Megszívlelendőnek tartom Phandu Skelemani külügyminiszter szavait: „Botswana álláspontja az, hogy nincs szükségünk háborúra. A háború soha nem oldott meg semmit. A háborúval az a baj, hogy ártatlan öregeket, nőket és gyerekeket sújt, nem pedig azokat, akik kezdeményezték. Ha az embereknek szájuk és agyuk van, de mégis harcolnak, akkor nagyon szegényes a gondolkodásuk. Se Izrael, se Gáza nem szűnik meg attól, ha leülnek tárgyalni háború helyett.” Sir Gerald Kaufman brit munkáspárti képviselő, akinek a nácik ölték meg a nagyanyját, kijelentette, hogy a nagyanyja nem azért halt meg, hogy fedezze a palesztin nagymamákat gyilkoló izraeliek tetteit. „A jelenlegi izraeli kormány kegyetlenül és cinikusan felhasználja a holocaust miatt a nem zsidókban folyamatosan meglevő bűntudatot ahhoz, hogy igazolja palesztinok elleni gyilkosságait.”
  Szóval minden ilyen aljasság legalizálja az összes többit. Aljasságot elkövetni nemcsak azért nem szabad, mert aljasság, hanem mert ezzel aláírjuk az összes többi aljasság erkölcsi bizonyítványát. De vannak aljasságok, amik ennél rosszabbak.
  A szichemi vérengzést zsidók követték el, de még a bibliai időkben, és az antiszemiták nemigen merítenek belőle muníciót. A varsói felkelésben zsidók vettek részt, de olyan viszonyok között, hogy az antiszemiták inkább mélyen hallgatnak róla. Izrael Állam megalakulásakor és a későbbi háborúkban is eldördült jó pár fegyver, de akkor is olyan volt a helyzet, amiből az antiszemiták nemigen profitálnak.
  A palesztinokkal való konfliktus más, és egyre másabb lesz. Az teljesen világos, hogy a palesztinoknak nem kellett volna elmenekülniük otthonaikból, csak a saját vezetőiknek fontosabb volt a gyűlölködés fenntartása, mint a népük jóléte. De kit érdekel ez ma, hatvan évvel később? A palesztinok gyengék maradtak, Izrael pedig megerősödött. Ma már Izrael a Góliát, a palesztinok pedig a kicsi Dávidok. (Lehet, hogy ez nem pontosan így van, de a világ így érzi!)
  Igen, teljesen igazuk van azoknak a kormányoknak, amelyek azért kaptak kék színt a térképen, mert azt mondták, Izraelnek joga van megvédeni polgárainak biztonságát. Persze hogy joga van. Csak hát a palesztinok is azt állítják, hogy ők csak védekeznek. Ez így szokott lenni. Igen, az is teljesen igaz, hogy az iszlám államokon kívül alig van pár kormány, amelyik csak a Hamászt ítélte el. A térképen pirossal jelölt országok vagy iszlám államok, amelyek jórészt úgy gondolják, hogy egy muszlimok és nem muszlimok közötti konfliktusban automatikusan a muszlimoknak van igazuk, vagy olyan államok, amik Sir Geralddal értenek egyet.
  A többség zöld. Azt mondják, hogy tessék ezt azonnal abbahagyni és tárgyalni.
  Én még zöldebb vagyok. Én azt mondom, hogy nem elég tárgyalni: ki kell békülni. Méghozzá sürgősen. Az embereket nem érdekli, hogy mit mondanak a jól öltözött politikusok udvarias mosollyal, miközben egymás torkának elvágásáról álmodoznak. Az emberek nyugalomban akarnak élni. Most.

»»»»»»