Találkoztam egy esettel, amikor életet mentett az irodalom. Mégpedig egy másfél éves kislányét. Az IPM 1990. decemberi számában van leírva. Az ápolónő jött rá, hogy a gyereknek talliummérgezése van, mégpedig Agatha Christie A Fehér Ló villa című regényéből.
Azt gondolom, hogy minden egyéb mellett külön ezért az egy dologért megérte megírni azt a könyvet. És sosem tudhatjuk, mikor melyik regény fog megmenteni egy életet.
Bízom benne, hogy ha egyszer az a helyzet áll elő, hogy egy összedőlt házból két esszidzsinnának kell kimenteni egy súlyosan sérült gyereket egy hikunnal, valaki éppen akkor olvasni fogja majd a Nindát.