A rotacizálásnál tartottunk. Ez a fonetikai jelenség nem angol privilégium. Például a kannadával rokon badaga nyelvben hetven éve még minden magánhangzót lehetett rotacizálni, méghozzá kétféle mértékben. Csak egy példát tudok, rotacizálatlanul száj, kissé rotacizálva karperec, teljesen rotacizálva vetés.
Másféle példa egy dán filozófus neve. Amikor a kereszt- és vezetékneve kialakult, a dán nyelv még rotacizált, ezért három r betű is van benne: Magyarul úgy ejtjük, de dánul egyetlen r sincsen benne, mert a dán időközben rotacizálatlan lett. Úgy mondják, Aminek teljes megértését nem várom el az olvasótól, de a lényeg, hogy r nincsen benne.
Következik a
svá (schwa) néven ismert hang, ami a magyar fülnek egy
e-ö közötti elmosódott hang, de az angolban a leggyakoribb. Az ábécé összes magánhangzójelével le lehet írni:
–
a:
–
e:
–
i:
–
o:
–
u:
–
y:
A franciában így ejtik az
e betűt, ha nincs rajta ékezet és nem néma. A románban
betűvel írják, az albánban
-vel, a bolgárban pedig az orosz keményjellel, például
A latin és a cirill ábécébe egyaránt bekerült az IPA
betűje. Szerepel például az azerbajdzsán és a csecsen ábécében, ahol mindazonáltal
hangot jelöl, nem svát. Nagybetűs formája itt
néhány afrikai ábécében viszont
A cirillben főként török nyelvek használják (kazah, kurd, tatár stb.).
A svá a másik magánhangzó, aminek rotacizált párja külön bekerült a Unicode-ba. Az amerikai kiejtésben az
-er végű szavakat ejtik ezzel, például
Következik a speciális angol
i hang, a „sötét i”. Például
Kicsit hátrébb és kevésbé zártan ejtjük, mint a magyar
-t, ettől lesz más a hangzása. Nyugat-Európában általánosan elterjedt hang, ismeri a német, a holland, az orosz (hangsúlytalan szótagokban fordul elő, például
), a gael stb.
Az utolsó angol magánhangzó a kissé nyíltabban és előrébb ejtett
u, például
Nincs kerekített és kerekítetlen változata, pontosabban azok nem konkurálnak egymással semmilyen nyelvben, ezért nincs rájuk külön jel. Sok nyelvben előfordul allofónként, de önálló fonémaként ritka.
»»»»»»
Láng Attila D., 2008.9.18.