A Readerben egymás alatt következett ez a cikk, amelynek leadje nagybetűvel kezdi az lkotmányt, de a cikk szövegében kisbetűvel szerepel, és ez a másik, amelyben nagybetűvel van a arlament, holott az előzőben kicsivel van.
Vegyük ide harmadiknak az rszággyűlést, és beszéljük meg, hogy kell írni, jó?
Az emberek ilyenkor megpróbálnak támpontot szerezni. Elmennek az intézmény honlapjára és megnézik, hogy ott hogy szerepel. Ezt én is megtettem, főleg azért, hogy óva inthessem ettől az olvasót. Az egyik oldalon még olyan is van, hogy „Az Országgyűlési képviselők megválasztása”, márpedig a melléknevet igazán nem írhatjuk nagybetűvel, akkor se, ha főnévként naggyal van.
De azért némi támpontot mégis ad ez az oldal, mert a tetején ott áll a teljes név. A Magyar Köztársaság Országgyűlése. Mármost a helyesírási szabályok szerint a tulajdonneveket kezdjük nagybetűvel (meg persze a mondat első szavát). Az intézménynevek is tulajdonnevek. Amint láttuk, az intézmény neve a Magyar Köztársaság Országgyűlése, nem pedig Országgyűlés, és még kevésbé Parlament. Akkor márpedig ez utóbbiak kisbetűsek.
De itt van a helyesírási szabályzat 188. c) pontja, miszerint „A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyedítő elemét használjuk, s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg; a Nemzetiben játsszák; az Eötvösön v. az Eötvös Lorándon végzett; stb.” Ezt érdemes összevetni a d) ponttal: „Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, tanács, rendőrkapitányság stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, de: a bizottság véleménye szerint; stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba, segélyt kapott a vállalattól, a tanács intézkedett, a tanárképző főiskolán stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia), az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb.”
Mármost a névnek lehet ilyen egyedítő eleme az Országgyűlés, de lehet, hogy az országgyűlés az intézménytípus. Mindkettőben van ráció, mert Országgyűlés csak egy van az országban, de vannak más országgyűlések is.
Hanem mi legyen a arlamenttel? Az nem része a névnek! A név egyedítő eleme nem lehet olyasmi, ami nem is eleme a névnek.
Mindezekért én arra sajdítok, hogy
Következik az lkotmány. Ez nem intézménynév. Ez egy mű címe – csak hát nem a címe. A címe A Magyar Köztársaság alkotmánya vagy 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról vagy A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény. Ebből lehet válogatni.
Sajnálatomra a műcímeknél a szabályzat nem beszél egyedítő elemről, nyilván azért, mert nem szoktak ilyet használni. Amikor egy szereplőválogatáson ötszáz gyerek mondja el egymás után az Anyám tyúkját, akkor se mondja senki, hogy most elmondom az Anyámat vagy most mondd el a Tyúkját. Nem rövidítjük A hosszútávfutó magányosságát Magányosságra. Úgyhogy a műcímeknél nincs egyedítő elem. Az