Amikor az admin rágalmaz 2.

2017. január 22. Ezt a cikket másfél évvel ezelőtt írtam. De levettem, olyan megfontolásokból, amik ma már nem érvényesek. Ügyvédeket fogadtam és megindítottam a pert. Az ügyvédek úgy elszúrták, ahogy pert elszúrni még nem láttam, pedig láttam egy-két elszúrt pert. Az alperes valószínűleg tudomást se szerzett róla, hogy én őt be akartam perelni. A bíróság rá se nézett arra, hogy voltaképpen mit akarok, ki az alperes, mi a per tárgya, kizárólag formai dolgok miatt buktuk el az egészet. Ez eltartott körülbelül egy évig. Aztán mindenféle egyéb problémák kötötték le a figyelmemet, de most már eljött az ideje, hogy közzétegyem.

Az ember soha nem tudja, mi lapul a bokorban, kincsesláda, csörgőkígyó vagy egy darab szar. Beléptem egy kis csoportba, külön tanácsolták, azt hittem, ha Szkeptikus Társaságnak hívják, akkor odavaló vagyok, mert én még azt se hiszem el, hogy mit nem hiszek el. Eltelt két hét, néha hozzászóltam dolgokhoz, nem sokszor, olvasgattam őket, tök normálisak voltak. Illetve nyilván még mindig azok. Kivéve az admint. A Tor volt a téma, amit ugye a Jerry is használ, és megjegyeztem halkan, hogy az egyik legjobb ötletemnek tartom a Fokhagymát. Kétségtelen, hogy a létrehozásával megelőztek, de hát nekem nem szóltak. Szóval megszólaltam én is, akad hozzászólásom, amit idézni tudok: „Elnyomó rezsimekben is használják az ellenzékiek, hogy le ne fülelje őket a hallgatózó nagytestvérség. Jelentéseket küldenek Burmából, Kínából, miazmás. Anno cicmic a pgp volt a sláger a műfajban, de ott ha megpiszkálják a fiókodat, azt minimum látják, hogy kivel levelezel, ha azt nem is, hogy miről. A Toron meg semmit.” De volt két hozzászólásom, amiket nem tudok idézni, az admin törölte, és rám dörrent.
  
  Azért enyhén szólva nem vagyok szokva ilyen rádörrenésekhez, moderátorként sem írok ilyet, de semleges szemlélőként sem emlékszem, hogy olvastam volna effélét. Hogy tényleg olyan szörnyűeket írtam-e, azt ugye nem tudom utólag visszanézni már magam se. Viszont kétségtelenül nagyon elnéző egy moderátor, nem hívott rendőrt (vagy ki tudja), nem jelentette szerénységemet a Facebooknál (vagy ki tudja), éppen csak az utólag arra járó azt fogja látni, hogy én – ott van a nevem – valamiféle törvénybe ütköző cselekedetet hajtok végre. Hogy az micsoda, a következő hozzászólásából ki is derül. A kettő között ott volt a válaszom, amiben emlékeim szerint körülbelül elküldtem a fenébe és közöltem, hogy ilyen moderálás mellett nem maradhatok tovább ebben a csoportban, valamint mellékeltem a Kissy linkjét, hogy ugyebár fölhomályosítsam, miről van szó, de azonnal kivágta. Ennyire szkeptikus, hogy először hisz valamit, és aztán nem ellenőrzi. Még jó, hogy csak két hétig voltam a csoportban.
  
  Mármost ha létezik valami, amit akkor se csinálhattam, ha az ember feje tetejére állítja a monitort és tükörből olvas, az a gyerekpornó reklámozása, egészen pontosan az. Az lehet, hogy nem írtam le tök szájbarágósan, hogy még egy szkeptikus admin is megértse, min dolgozom, mert hát mit tudhatok én őróla, de hogy gyerekpornót istók zicsi nem reklámoztam, az hétszentség. Ha akarnám se tudnám, hogyan tehetném. „Emberek, nézzetek több gyerekpornót!”, vagy hogy? De hát ugye hogy mit írtam valójában, az már nincsen ott.
  Persze be kéne perelni rágalmazásért, de hát nem megy a dolog. Nem tudom a címét, az anyja nevét, a születési dátumát, ezek nélkül a bíróságtól csak azt kapnám vissza, hogy pontosítsam az alperes személyét. Én utazgatni nem tudok, nyomozni nem tudok, magánnyomozót megfizetni nem tudok, és egyébként is, ebben az országban már azt ítélik el, akit megrágalmaztak.
  Úgyhogy marad az, hogy kijelentem, szerintem nem először és nem is utoljára, de ilyen határozottan még soha: igen, büszke vagyok rá. Csináltunk már egypár dolgot Krisszel, meg azelőtt külön-külön meg azóta egymagam is, de soha olyan büszke még semmire nem voltam, mint a Kissyre, ami mindenféle szempontból eredeti és egyedi, első a maga nemében, és lesz majd egy nap egy emberke, aki olyan cikkeket ír majd róla, mint én A két Lottiról. Ennél többet aligha is várhatok, de nekem kimondottan ez a célom.

Hogy miért vagyok rá büszke? Mert közel kilenc éve dolgozom-dolgozunk rajta szakadatlanul – illetve hát „szakadva” –, ez eddigi életem egyötöde, semmi se volt még az életemben, amit ennyi ideig csinálhattam volna, a fizetett mesterségemet leszámítva. Mert ha elkészül, ez lesz a leghosszabb magyar nyelvű regény, bár ez szigorúan csak egy terjedelmi adat, az irodalmi értékét nem minősíti. Mert meglátásom szerint elég eredeti irodalmi technikák vannak benne, bár nem biztos, hogy ezt mindenki értékelni fogja.
  De elsősorban és legfőképpen azért vagyok rá büszke, mert harcol a gyerekbántalmazás ellen, ami önmagában is egy eredmény – minden kicsi számít –, de hozzá ezt olyan módon teszi, ami legjobb tudomásom szerint teljesen egyedi, Hörömpő cirkusz, világszám. Ez van. Általában nem szoktam kérkedni az eredményeinkkel, de az álszerénység sem kenyerem, ha valamit jól csináltam, akkor azt meg szoktam mondani. Ha rosszul csináltam valamit, azt is megmondom.
  Illetve pillanat, mert lehet, hogy itt pont rosszul csináltam valamit:
  
  Hát a csoda tudja. Nekem relevánsnak tűnt, de mit tudhatom én, hogy ami az én látásmódomból pont a témához kapcsolódik, abból mit ért meg valaki más? Nekem csak ez az egy fejem van. Őszerinte nem kapcsolódott a témához; szerintem igen, hiszen a Torról beszéltünk, de most már nem derül ki, mert – engedelmet – nem szoktam megtanulni a hozzászólásaimat, nem tudom, hogy mit írtam, és az emlékezetemet nincs honnét felfrissíteni, az admin pontosan ezeket törölte. És hacsak nem csinált valaki pont akkor képernyőfotókat, ez már nem is fog kiderülni. Én utólag csinálhattam, mert a csoport publikus, kilépés után a tartalom olvasható.
  De hogy pozitívként nem hirdettem… bocsánat, milyen eszmét? A pedofília nem eszme, hanem betegség. A gyerekmolesztálás sem eszme, hanem cselekmény (mégpedig büntetendő). És milyen tartalmat reklámozok? Ezt csak akkor tettem meg, amikor az első képen olvasható dörgedelmet megkaptam, odatettem a Kissy linkjét, de már bánom, mert ha az admin még egyszer megszólal e tárgyban (nem fog), akkor lehet, hogy azt fogom visszahallani, hogy egy szaúdi gyerekpornóoldal linkje volt, ahol drogot és núbiai rabszolgákat is árulnak. Mindenesetre a Kissy volt, történetesen nem reklám végett, ugyanis a pedofília után a reklám a második dolog, ami a legjobban utálok a világon, hanem hogy legalább képbe kerülhessen, hogy miről beszél. De tökmindegy, mert adminunk szempillantás alatt kivágta.
  De legalább nem feltétlenül ellenőrzi, hogy igazat beszélek-e. Ez a szerencsém. Egykettőre a gyerekpornó-maffia fejének szerepében találnám magamat, aki havonta több ezer gyerek elrablását vezényli le. Egyébként a Szkeptikus Társaság azzal foglalkozik, hogy a neten olvasható töméntelen marhaságot ellenőrzi és megírja róluk az igazat. Én vagyok a kivétel. Ha engem is ellenőrizne, még a végén pont őróla derülne ki, hogy micsoda.
  Tovább is van, mondja még:
  
  Szóval intenzíven le vagyok pedofilozva, de ezzel megvárta, hogy kilépjek. Viszont szóltak, hogy nézzem meg újra. Mármost én több mint húsz éve írok, de néha léteznek esetek, amikor nem tudom megtalálni a szavakat. A Kissybe beletettem több mint hétszázezret, de erre nincsenek. Vannak, de ha azokat leírom, a végén ő perel be engem, és ebben az országban meg is nyeri.
  Azért szólva lett ám neki:
  
  – de ő azért admin, hogy akkor is igaza legyen, ha nincsen igaza:
  
  Szóval ha én valahol félreérthető vagyok, akkor az csakis és kizárólag a másik poszt lehet, ahol feltehetően szintén pedofíliáról volt szó (mit tudom én már, annyi mindent irkálok mindenfelé, de megpróbálom megkeresni), semmiképpen sem ez. Az admin ugyebár tévedhetetlen. Ha a másik poszt alatt véletlenül elítéltem a pedofíliát, akkor az volt a megtévesztő ravasz hadművelet.
  Míg ezt írtam, megkérték, hogy törölje az egészet, mert ezt rágalmazásnak is fel lehet fogni. De a blogba akkor is kimegy.

Utóirat. Megtaláltam, mi volt a másik poszt, ahol még félreérthetően fogalmaztam, pár nappal ezelőtt. Akkor még sikeresen titkoltam vad pedofil maffiózó mivoltomat, még szerencse, hogy most le lettem leplezve. Olyan sikeresen titkoltam, hogy csapatostul lájkolták. Ezek a hosszú előadások persze nem fedik fel valómat – azt az adminnak kellett zseniálisan kiolvasnia a törölt hozzászólásokból, amik amúgy egy-két mondatra terjedtek.
  Bocsánat a hosszú olvasni- és letöltenivalóért, de a beszélgetés egyébként is érdekes, sok mindenféle hasznos információt tartalmaz az emberek pedofilokról alkotott világképéről.

(itt nyílik)

Utó-utóirat. Az egésszel az a bajom csupán, hogy én tartós karriert építettem föl arra az adottságomra, hogy – nem vagyok pedofil. Huszonhárom éve írok és tizenhat éve döntöttem el, hogy az én helyem az ifjúsági irodalomban van. Méghozzá nem a gyerekirodalomban, ahol érdekes kalandok vannak, felfedezőutak, csaták, meselények, tisztelet-becsület ezeknek is, de nekem nem ez való, nekem gyereksorsokat, gyerekek lelkivilágát kell ábrázolnom, éspedig kislányokét, mert ez a legérdekesebb. Néha komolyan úgy érzem, hogy sikerült eredményeket elérnem a serdülő lányok lelkivilágának megértésében. Kilenc éve pedig a Kissyvel pontosan a pedofília, helyesebben a gyerekmolesztálás ellen küzdünk, kaptunk itt-ott némi elismerést olyanoktól, akik szintén hallottak már erről harangozni, szóval van értelme ennek a munkának.
  És akkor jön egy Péterfi Dániel, kiírja egy csoportba, hogy én pedofil vagyok, és mint aki jól végezte dolgát, elmegy aludni. Most megnéztem, több mint háromezer tagja van a csoportnak, ebből tizenhatan ismerőseim (tizenöten, ha Andrassew Ivánt nem számítjuk); páran elég közeliek ugyan, de nem mind. Őutánuk listázza a Facebook azokat, akikkel sok közös ismerősöm van, rengetegen, akikkel szinte naponta összefutok a neten, bejelölve nem vagyunk egymással, de sokszor váltottunk már szót, nagyjából tudják, hova tegyenek. Ezek holnap vagy belépnek a Facebookra és ebbe a csoportba, vagy nem. Péterfi vagy egy másik admin előbb-utóbb majd talán ránéz erre a beszélgetésre, látja, hogy indulatok voltak, és törli az egészet. Hogy addig hányan látják a nevemmel ellátott közleményt, csak a véletlenen múlik. Helyreigazítást nem fognak látni, mert egy moderátor tévedhetetlen, azért moderátor, csak én vagyok ilyen abszurd bizarrmány, hogy moderátorként többször kértem bocsánatot, mint talán bármely egyéb minőségemben életemben, kivéve Kriszet, tőle még többször. Az marad meg ezekben az emberekben, hogy én gyerekpornót reklámoztam.
  Most mit csináljak, menjek el utcát söpörni? Fura látvány lenne.

Másnap délelőtt. Vannak még az embernek barátai:
  
  De hát ez nekem nem megoldás, normális kommunikációra nem vágyom Péterfivel, akinek a nevét se hallottam, amíg be nem léptem ebbe a Szkeptikus Társaságba, alig két hete. A bocsánatkérés nem érdekel, vannak dolgok, amiket nem lehet így elintézni. Viszont háromezer ember olvasta mostanáig – és ki tudja, még meddig – Péterfi rágalmait, a poszt sima törlése azt hagyja meg bennük, amit utoljára olvastak.

10:54 Magánüzenetem a csoport többi adminjának: Kedves Szkeptikus Társaság adminjai, elnézést az ismeretlenül zavarásért, de van egy „kis” problémám Péterfi Dániellel: jelen pillanatban rágalomhadjáratot folytat ellenem háromezer ember előtt. Megkérték, hogy törölje, de számomra az már nem megoldás, akárhányan olvashatták a szövegeit, most már ez marad meg bennük rólam. Köztük több száz olyan emberben, akik ugyan nem facebookos ismerőseim, de rendszeresen összefutunk. Tudtok, illetve akartok-e tenni valamit ezzel a helyzettel?
  És kértem visszavételemet a csoportba. Ha engedik, beszélhessünk.

Tibi is megkapta a moderátori ledörrenést:
  
  Csak hát nem a törlés volt visszataszító, hanem amit a távozásom óta művel. Tényleg azt hiszi, hogy valakit pedofilnak beállítani vicces?
  Vagy hogy egy pedofil majd pont az ő csoportját fogja választani, hogy comingoutoljon?

Kilenc perccel később hozzáírta legutóbbi szövegéhez: „A csoportban 6 moderátor van, nem 3000.” Nagyon vicces. Szóval ő a gép előtt ül most is, foglalkozik a csoport ügyeivel, de nem érzi úgy, hogy valamit tennie kellene. Nem, boldog, amiért pont ő ilyen ügyesen pedofilt fogott. A belépési kérelmemre húsz perce nincs válasz. Elutasítva sincs.

Ezt a cikket eddig százhetvennyolcan olvasták, de abból persze egy én magam vagyok, legalább négyen a barátaim, akik kis műhelyemben szörnyülködnek a történteken. A többi csoporttag nem érezte szükségét, hogy rákattintson, biztosan gyerekpornó. Vagy csak nem jártak még arra, munkanap van, délelőtt. Az lenne a legjobb. De ha Péterfin múlik, ott lesz az a szöveg az idők végezetéig.

  
  
  Úgyhogy meg lehetek nyugodva: írói pályafutásom netáni tönkretétele nem cél, csak egy nem mindig elkerülhető mellékhatás. Kár volt írni a többi adminnak, most még öttel több ember veszi föl a Veszélyes Pedofilok Listájára a nevemet.

Jesszusom, ha Péterfi emlékszik a Kissy linkjére, akkor nekem végem, Kissy frankón lefeküdt Martinnel, már több éve, és még mindig nincsenek tizennyolc évesek. Már értem, hogy Bodó Béla miért írt játszadozó kismackókról.

Javasolták, hogy ne pereljek, hanem jelentsem föl, hiszen ez a Btk-ba ütközik. De minek? Hogy két év múlva kapjak egy határozatot, miszerint Péterfi úr valóban megrágalmazott? Minek az nekem?

Bocsánat, a legutóbbi dörgedelmet elfelejtettem kommentálni, csak bemásoltam. Szóval az, hogy mit írtam a törölt megjegyzésekben, már elég régóta teljesen érdektelen, hiszen törölve vannak, a tartalmuk többé nem ellenőrizhető, azt állít róluk, amit akar. Én Nem Használom Illegális Dologra A Technikát, Te Marha! Könyvet írni legális! Az orrod elé dugtam a könyv linkjét, de kibasztad, mert el vagy telve önnön fontosságodtól, hogy most jól megfogtál egy pedofilt, megmentetted a csoport becsületét, megmentetted a hazát! Teljes komolysággal azt hiszed, hogy a pedofilok a neten büszkélkednek a gyerekpornó-gyűjteményükkel, mi? Minden vágyuk az, hogy mindenki lássa, mennyi szép gyerekpornót gyűjtöttek össze, és mehessenek húsz évre a börtönbe. Te szkeptikus admin, egyszer a kurva életben tényleg legyél már szkeptikus és ne higgy a füledbe sugdosó kisördögnek, mert úgy éljek, hogy ha létezik módszer, amivel elkaphatom a törvény előtt a töködet, akkor azt a facebookon mászkáló jogi szakértők meg fogják találni és alkalmazni fogom, és ha az ahhoz vezet, hogy pénzbüntetést fizetsz vagy börtönbe kerülsz vagy mit bánom én, mi lesz veled, akkor ahhoz vezet, így jártál. És most megkérek valakit, hogy ezt másolja be neked a csoportba, mert engem nem engedsz vissza, hogy megvédjem magam, a mit sem vétett nagybátyámat nem engeded be, mert azonos a családneve, mindent megteszel, hogy tönkretegyél. Hát kösz.

12:16 Tibi bemásolta a fenti bekezdést a csoportba. Egy bátor ember.

Közben jövök rá: hát hiszen nem háromezer ember előtt lettem megrágalmazva. Akárki olvashatja, amit ott írnak, én is olvasom, Péter is, akit továbbra sem engedtek be, akármekkora nyilvánosságnak számolható. És ha ott marad, akkor az idő folyásával még nagyobb.

Néhány perccel azután, hogy Greguss Pál kijelentette, nem törölheti a posztot, az eltűnt. Hamarosan megjelent helyette egy másik, az eredeti cikk beküldőjétől.

Ezt már elküldés előtt fotóztam le, sejtve, hogy nem jelenhet meg. Nem is jelent meg, ezt is törölték. Közben benéztem a csoport moderációs logjába, ott már egyenesen illegális tevékenység hirdetése szerepel, a nevemmel ellátva – és ez a log is egyetlen kattintással elérhető a csoport oldaláról:

Itt idézték a törvényt, rágalmazásért két évet lehet kapni nagy nyilvánosság előtt és/vagy jelentős érdeksérelmet okozva. Most azon gondolkodom, hol vagyok én azzal kisegítve, ha Péterfi két évet ül. Mert ugye ha ellenfelek vagyunk, akkor nekem az lenne a legjobb végkifejlet, ami neki a legrosszabb. De nem mindegy? Két hete azt se tudtam, hogy a világon van. Hol segít az ki engem, ha Péterfi ül, amikor esetleg rám rontanak, hogy te disznó gyerekpornó-kereskedő?

Ezt a posztot is törölték, megjegyzés nélkül.

Cikkzárta után érkezett:

Ezt a hölgyet már csak privátban mertem megszólítani, de elhajtott, nem óhajt velem tárgyalni. Így alakul a jóhírem. Gondolom, azóta a fél net tudja, hogy mekkora nagy gyerekpornót terjesztek. Hétszázezer szó!

…legvégül a társaság elnöke leült velem privátlag megbeszélni, és végül ezt írta:

Megköszöntem.

S ezt követően nyugi volt körülbelül huszonnyolc óra hosszat. Aztán jött egy hozzászólás az elnöki közleményhez.

Megköszöntem Péterfi Dánielnek, hogy ilyen helyzetbe hozott, Zaza Nincsnevet pedig felkértem, hogy mutassa meg a gyerekpornóoldalakat. Csak Péterfi válaszolt, azt felelte, tényleg ilyet írtam, ez lemaradt a képről.

Ezután Péterfi természetesen törölt mindent. Írtam Hraskó Gábornak, megkértem, hogy tegyen valamit, különben perelek. Majd pedig megkerestem Péterfit. Beszélgetésünk teljes logja:

Conversation started today
  Láng Attila D.
  00:54
  Láng Attila D.
  Gábor azt ígérte, hogy meg fogsz keresni privátban, de ha ez mostanáig nem jött össze, hát kezdeményezek én. Látsz valamilyen megoldást erre a szituációra?
  Dániel Péterfi
  00:54
  Dániel Péterfi
  Gábor ilyet nem ígért, ilyet akkor ígért volna, ha velem beszélt volna ilyenről, és nem tette.
  Láng Attila D.
  00:55
  Láng Attila D.
  Értem. Talán elfelejtette.
  Dániel Péterfi
  04/06/2015 00:55
  Dániel Péterfi
  vagy talán képzelődsz
  Láng Attila D.
  00:55
  Láng Attila D.
  Még az is lehet. Tehát látsz megoldást?
  Dániel Péterfi
  04/06/2015 00:55
  Dániel Péterfi
  igen. Nem beszélek veled, elmebeteg vagy.
  Láng Attila D.
  00:56
  Láng Attila D.
  Egyrészt ez nem a szituáció megoldása, legfeljebb a Te számodra. Másrészt miből vonsz le ilyen következtetést?
  Láng Attila D.
  00:59
  Láng Attila D.
  Megtaláltam. Talán én értettem félre, hogy ez ígéret volt, mindenesetre ezt mondta.
  [mellékelve egy kép Hraskó Gábor szavairól]
  Láng Attila D.
  01:03
  Láng Attila D.
  Én mindenesetre fölteszek egy-két kérdést, és Rajtad áll, hogy válaszolsz-e. Én megkérdeztem. Először is: tudatában vagy-e, hogy a rágalmazás bűncselekmény, ami jelen esetben nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva történt, és Te követted el? Ez esetben ezért két évet lehet kapni. Nem magamtól vagyok ilyen okos, szóltak.
  Láng Attila D.
  01:04
  Láng Attila D.
  Másodszor: tudatában vagy-e, hogy a rágalmazáshoz nem szükséges, hogy amit állítasz, hazugság legyen? Elég az, hogy olyasmi, ami kedvezőtlen színben tünteti föl a másik embert. Lehet igaz is, avagy lehetsz tökéletesen meggyőződve az igazadról, ez a rágalmazás bűncselekménye szempontjából mellékes.
  This person can't get messages right now.

…vagyis letiltott. Itt tartunk. Aki védekezni próbál, elmebeteg. Meglátjuk, az elnök is így gondolja-e. Ha ő is, akkor meglátjuk, a bíróság is így gondolja-e.

(Egyébként mintha Hraskó Gábor olyasmit mondott volna, hogy megdorgálták Péterfit… talán csak az én megnyugtatásomra mondta, vagy ha mégis ezt tették, nem volt sok foganatja. Különös, hogy a Szkeptikus Társaságnál moderátor maradhat valaki, miután bűncselekményt követett el.)

Közben zajlott egy egészen más ügy. Van az a szál a pedofíliáról, amit külön idéztem, ott azóta is folyik beszélgetés, teljesen normális hangnemben. Egy ponton azok kerültek szóba, akik nem pedofilként molesztálnak gyerekeket, és itt adekvát volt megemlítenem az Anoni Mara Társaságot és honlapját. Pillanatnyi beszélgetőpartnerem, aki a moderátorok egyikével sem azonos, ezt nehezményezte, hogy ezeket az oldalakat talán mégse kellene idetenni. Az ezutáni hozzászólásainkat mindketten töröltük, mert félrevonultunk magánbeszélgetésbe, ahol ő megkérdezte, hogy ezen az oldalon ugyebár bűncselekményeket elkövető emberek írnak-e. Ekkor én megkérdeztem, hogy a Szkeptikus Társaság valami olyasfélét jelent-e, hogy mindenfélét hiszünk dolgokról és nem nézünk utána. Miután tisztáztuk, hogy ő csak a saját véleményét képviseli, elmondtam, hogy a válasz: nem, és életemben nem láttam olyan társaságot, amelyikkel ennyire hihetetlenül nehéz lett volna kommunikálni. Péterfi feltételezi, hogy a könyvem egy gyerekpornóoldal, én pedig egy őrült vagyok, aki mindenáron le akarja csukatni magát. Két nap múlva ő feltételezi, hogy a már országos hírnevű Anoni Mara Társaság honlapjára bűnözők írnak. De semminek sem néznek utána, csak hisznek. Mi lesz holnapután, kérdeztem – s mint fent láttuk, alig néhány órával később megjelent Zaza Nincsnev kis szösszenete.
  Végül kínkeservesen meggyőztem, hogy téved, és mindenekelőtt utána kellene néznie, hogy miről nyilatkozik. Ezután a szükségtelen hozzászólásokat töröltük a csoportból. De háromnegyed órámba telt, és ez a csoporttag kifejezetten intelligens ember benyomását keltette. Amúgy Péterfi is. Milyenek lehetnek a kevésbé intelligensek?
  Mindez nem kapcsolódik az ellenem indított rágalomhadjárathoz. Csak mutatja, hogy valami nagyon nagy baj van ennél a társaságnál, ha a szkepticizmust úgy értelmezik, hogy azonnal mindenről és mindenkiről feltételezik a rosszat, és bár egyetlen kattintásba kerülne, rettegve kerülik, hogy utánanézzenek. Ez persze nem az én problémám, hanem az övék, az enyém csak annyiban, hogy ebből a légkörből ered az én megtámadásom is.

Mármost az, hogy mit írtam, igen hamar elvesztette jelentőségét: a törlés pillanatában. Nem lehet hitelt érdemlően felidézni többé, Zaza Nincsnev ugyan leírt egy érdekes szöveget („Gyerekpornós oldalakat üzemeltetek, és mellette nyugodtan alszom”), de hát egyrészt én is állíthatom róla, hogy bármit írt, másrészt akár ezt is írhattam volna, tökmindegy. Éppenséggel ugyan nem szokásom hazudozni magamról, márpedig az idézet három hazugságot tartalmaz. Amióta felnőttem, rossz alvó vagyok, nem üzemeltetek oldalakat, mert a LAttilaD.org csak egyetlen oldal, és hát bármit lehetséges csinálni gyerekpornóval, én azt biztosan nem csinálom. Harmadrészt Pásztor Tibi is olvasta a hozzászólásomat, és „semmilyen pedofil vagy azt támogató tartalmat nem hordozott”.
  De tökmindegy. Azt is írhatom magamról, hogy én öltem meg Kennedyt. Ha ezt megtenném, annak a következő következményei lehetnek:
  – a moderátor törölheti bármilyen okból, és a törléssel soha nem is vitatkoztam;
  – rám szállhat a magyar rendőrség és/vagy az FBI, hogy mondjam el, hogy csináltam;
  – bárki szabadon hülyének nézhet.
  Az azonban nem szerepelhet a lehetséges következmények között, hogy ezentúl szabad rólam azt állítani, hogy én öltem meg Kennedyt. Én állíthatom magamról. Más nem állíthatja rólam. Ez ilyen egyszerű. A büntető törvénykönyvben és Cyrano orrmonológjában egyaránt megtalálható ez a közlés.
  A probléma ott van, hogy
  1. Péterfi leírta rólam, hogy gyerekpornót reklámozok, ilyen tartalmat szolgáltatok, meg is osztom, hogy hol.
  2. Amikor Veres Juli, majd Pásztor Tibi védelmébe vett, teljes elutasítással reagált, a hiedelmével ellenkező tartalmú közléseket tökéletesen figyelmen kívül hagyta, viszont az egész beszélgetést egy álló napon át kint hagyta háromezer ember előtt, holott teljesen nyilvánvalóan semmiféleképpen nem tartoznak a Szkeptikus Társaság profiljába. (Amikor Zaza Nincsnev megismételte a rágalmat és én megszólítottam Péterfit, ő először is több alkalommal válaszolt nekem, négy hozzászólásáról van fénykép ebből a szakaszból, nekem pedig ötről – holott Hraskó Gábor világosan megmondta, hogy „Az ezzel kapcsolatos vitákat, vagy az e bejegyzés alatt beírt megjegyzéseket különösebb értesítés nélkül töröljük”. Péterfi ellenszegült az elnöki utasításnak.)
  3. Háromezer ember látta a rólam írottakat, és az elnöki fellépés rendkívül gyengének bizonyult. Megköszöntem, mert nem láttam esélyt arra, hogy többet érhetek el, de „Szeretnék elnézést kérni a Szkeptikus Társaság elnökeként Láng Attila D-től, ha úgy értelmezte, hogy itt a moderátorok közül valaki pedofíliával rágalmazta volna meg.” Nem én értelmeztem így, mindenki így értelmezi, aki eddig véleményt nyilvánított az ügyben. Péterfi nemhogy pedofíliával (ami egy betegség) rágalmazott meg, hanem gyerekpornóoldal(ak) üzemeltetésével, ami viszont egy büntetendő cselekmény.
  4. Greguss Pál erélytelen fellépése többet ártott, mint javított a helyzeten. Egy moderátor nem írhat olyat, hogy „visszalépési kérelem teljesítése is még függőben van”. Egy facebookos csoportban egy belépési kérelemre válaszolni két kattintás (egy a kérelemről szóló értesítésre, egy az ezután megjelenő oldalon a jóváhagyás vagy az elutasítás gombjára), vagyis sokkal gyorsabban véghez lehet vinni, mint ezt a mondatot leírni. Egy moderátornak tudnia kell gyorsan dönteni. Greguss ezután nem is tett sokat, csak annyit mondott, hogy nem törölheti a posztot; ez sem sokat ért, Hraskó Gábor törölte helyette. Greguss is írt képtelenséget, hogy „te bizony valamiféle versenyben tartod magad az FBI-jal valamiféle pedofil ellenes harc ígéretét meglengetve”, ami egyszerűen annyit jelent, hogy egyetlen blogcikket olvasott, egy jelentéktelen „szolgálati közleményt”, és azt is félreértette.
  5. Hraskó Gábor trollkodásnak minősítette, hogy megpróbáltam megvédeni magamat, és tiltással fenyegetett.
  6. A bárki számára látható moderációs logban elhelyeztek egy bejegyzést a nevemmel és „illegális tevékenység hirdetése” kommentárral, amit Hraskó csak ismételt követelésemre volt hajlandó megváltoztatni. Ha nem követelem ezt ki, akkor ott maradt volna beláthatatlan ideig, hogy én illegális tevékenységet hirdettem, bár hogy az mi, arról nem volt ott infó. Mindenesetre ez is alkalmas, hogy a később odatévedő olvasók szemében gyanús elemként tüntessen föl engem.
  7. Minimálisan Sebők Zita Ágota és Zaza Nincsnev elhitte és valószínűleg változatlanul elhiszi, hogy én egy gyerekpornó-kereskedő vagyok, az emberiség szégyene. Ők hangot is adtak ennek. Hogy rajtuk kívül hányan hiszik el a háromezer közül, soha nem fogjuk megtudni. Azt sem, hogy egyáltalán hányan olvasták Péterfinek egy napig frekventált helyen levő rágalmait.
  8. Péterfi tökéletesen és véglegesen elzárkózott attól, hogy bármilyen megbeszélést folytasson velem. A nyilvánosság előtt idiótának nevezett, négyszemközt elmebetegnek, utóbbi nem rágalmazás, mert négyszemközt ilyen nincs, csak primitív, ostoba sértegetés és hazugság. Különösebb jelentősége az „idióta” jelzőnek sincsen, mert csak rövid ideig volt látható, kevesen olvashatták, de ugyanilyen primitív sértegetés. Nem szolgáltam rá. Megpróbáltam megvédeni magamat.
  9. Miután két közismert ember, Pásztor Tibi és Rózsa Misi kijelentette, hogy az engem ért támadás miatti tiltakozásul elhagyják a csoportot, senki nem vont le következtetést ebből sem. Hraskó Gábor négyszemközti megbeszélésünkön nem gondolta úgy, hogy talán meg kellene őket követni. Hiszen engem sem követett meg, hanem elnöki közleményében gyakorlatilag letagadta a történteket.
  10. Ez az elnöki közlemény csak akkor jelent meg, amikor hosszú órákon keresztül folyamatosan zaklattam őket és követeltem a helyzet rendezését, bírósággal, rendőrséggel fenyegetőzve. Ez nem az én stílusom és mérhetetlenül utáltam csinálni, de valamiért még mindig bíztam abban, hogy értelmes emberekkel van dolgom, akiknek nem céljuk engem tönkretenni – egyszerűen csak félreértettek valamit, és nincs kedvük változtatni az egyszer kialakult véleményükön.

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

• Szkepticizmus alatt leginkább a tudományos kételkedést, a viták során a bizonyítékok meglétének és az elképzelhető (plauzibilis) elméletek bemutatásának igényét értjük.
• Nem tekinthető szkeptikusságnak az egyszerű hitetlenkedés.
• Ugyancsak nem szkepticizmus a meggyőző bizonyítékokkal rendelkező elméletek, tények hasonló erejű bizonyítékok nélküli tagadása.

(Részlet a felhasználói szabályzatból.)

Az ügyben megnyilatkozott három moderátor egyike sem tanúsított tudományos kételkedést az állítás iránt, hogy én gyerekpornót terjesztek. Bizonyíték gyanánt megkapták a Kissy linkjét, de rá se voltak hajlandók nézni. (A zölddel kiemelt szövegrészben említett további csoporttag először hasonlóképpen reagált az Anoni Mara Társaság nevére és honlapjára, és háromnegyed órámba telt meggyőzni, hogy téved. De őt legalább végül sikerült – viszont ő nem is moderátor.)
  A három moderátor egyszerű hitetlenkedést tanúsít minden iránt, amit én vagy a barátaim mondunk nekik, pedig ez a szabályzat szerint nem tekinthető szkeptikusságnak.
  Az sem szkepticizmus, hogy Péterfi bármilyen bizonyíték hiányában megszállottan tagadja az én meggyőző bizonyítékokkal rendelkező tényeimet. Semmilyen másféle bizonyítékot nem fogad el, mint az én első két hozzászólásomat, de ezeket megsemmisítette, nem léteznek. Amivel Péterfi hadakozik, az egy szalmabáb, az én törölt és így ellenőrizhetetlen kijelentéseimből leszűrt elképzelés, és makacsul elzárkózik az igazság megismerésétől. De lényegében Greguss és Hraskó sem tesz mást. Egyébként azt sem hiszem el, hogy Péterfi ennyi idő után pontosan emlékszik két olyan hozzászólásra, amiket aligha tanulmányozott hosszasan, csak rájuk csodálkozott, valahogyan interpretálta őket és felháborodottan törölte. Nem gondolhatta, hogy fontosak lesznek, különben lemásolta volna őket. Tehát hacsak nincsen komputeragya, nem emlékezhet rájuk tökéletes pontossággal, márpedig egyetlen szó vagy rag ellenkezőjére változtathatja egy mondat értelmét.

Ez a szalmabáb azonban egy ember, akinek egész pályafutását teheti tönkre, ha ebből a kétségkívül kicsiny, de prominens embereket is tartalmazó közösségből elindul a hír, hogy a társadalom által legnagyobb megvetéssel sújtott bűn terheli. Ettől kezdve az igazság senkit sem fog érdekelni.

Letöltöttem az alapszabályt erről az oldalról és egy kicsit olvasgattam.
  Az egyesület céljai között szerepel „annak az igénynek a képviselete, hogy a társadalom kiemelt szerepet biztosítson a tanulásnak, a tudásnak, a tudománynak, az önálló és a dogmáktól mentes gondolkodásnak” és „az iskolarendszeren kívüli művelődés és képzés lehetőségeinek gazdagítása”. Történetesen a Kissy is hasonlóra törekszik. Kívül áll az iskolarendszeren, és tudást tartalmaz. Sokfélét, de ami tárgyunk szempontjából fontos, az az őket körülvevő világról és annak veszélyeiről való tudás.
  Az egyesület ezenfelül közhasznú tevékenységként védi az emberi és állampolgári jogokat. Talán egyszer majd az enyémeket is? Mert „nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból”. Nekem az az egy emberi jogom szorulna védelemre, hogy szeretnék nem azzal a gondolattal kimenni az utcára, hogy esetleg fejbe vernek, mert elhitték az ő rágalmaikat.

Egy privát üzenetváltás 4-én délután:
  

De egyik barátom sokkal jobb választ írt:
  Kedves Gábor! Hogy képzelted el a dolgot? Valahogy így:
  kop-kop-kop!
  Tisztelt Dani úr! Hoztam egy doboz bonbont, meg virágot, pezsgőt, egyebeket. Kicsit meg vagyok ám bántódva, amiért olyan bűncselekménnyel vádoltál meg a nagy nyilvánosság előtt, aminek üldözésére az életemet tettem fel. Ja, és ennek bizonyítékaként belinkeltem a könyvemet, amin sok-sok éve dolgozom.
  ...De tényleg csak ici-picit haragszom ám! Nehogy megorrolj rám emiatt! Mesélj, téged mi bánt? Hogy letámadtalak írásban mindezért? Jaj, az nagyon csúnya dolog volt tőlem! Gyere, akkor beszéljünk mostantól erről!
  
  Kérsz egy kis bonbont, kólát? Vagy esetleg a nyakamat nyújtsam? Tessék, szúrd át, bátran, megértelek.

A Kissy egy regény. Valóban nagyon büszke vagyok rá. Kilenc éve kezdtünk hozzá időközben elhunyt feleségemmel, és még jó néhány évi munka lesz vele, de az eddig elkészült anyagrész fent van a honlapunkon, elég sokan olvasták és tetszett nekik. Ifjúsági regény, egy gyerekcsapat kalandjairól szól, akik pedofil bűnözőkre, molesztálókra, gyerekrablókra, gyerekpornó-terjesztőkre vadásznak. Ebből következően természetesen van benne gyerekpornó is, említés szintjén. Valóságos, képen ábrázolt gyerekpornó akkor sem képezhetné részét egy regénynek, ha az felnőtteknek szólna.

»»»»»»